Miután befejezted a regényedet, és nagyon szeretnéd már, hogy az olvasók a kezükbe vegyék, még vár rád egy fontos feladat.
Választhatod a hagyományos módszert, azaz elküldöd valamelyik kiadónak, hátha alapon szerencséd lesz. Publikálhatod online, e-könyvben, de kiadhatod saját magad is. Bármelyiket is választod, szükséged lesz szöveggondozásra.
Ha magánkiadásban publikálsz, különösen fontos egy szerkesztő felkérése (szerk. megj.: Ami nem egyenlő a komplett szöveggondozással, aminek csak része a szerkesztés.).
Nagy a verseny az olvasókért, egy rossz szöveggel, történettel könnyedén elbukhatsz.
Mi a következő lépés?
Hiába voltál évfolyam első magyarból, nyertél tanulmányi versenyeket, vagy a családban valaki magyar tanárként átnézte a kéziratot, akkor is szükséged lesz szöveggondozásra. Egy képzett irodalmi szerkesztő és irodalmi korrektor teljesen más szemszögből nézi a történetedet.
Ezért első lépésként szerkesztőre van szükséged.
A szerkesztőknek két alapvető típusa van: azok, akik a történetedet nézik (konfliktus, karakterfejlődés, karakterív, dramaturgia stb.) – tartalmi, és azok, akik az írásodat (nyelvtan, mondatszerkezet, szóhasználat stb.) – stilisztika, valamint a következetességgel kapcsolatos problémákat nézik – kék szem az első fejezetben és zöld szem a második fejezetben.
Van még az olvasószerkesztő is, azonban nem ő kell most neked.
(olvasószerkesztő fn Folyóirat, hírlap nyomdába menő kéziratait tartalmilag és nyelvileg ellenőrző szerkesztő.)
Neked most olyan szerkesztő kell, aki a fent említett két feladatot mind elvégzi.
Hol találhatsz szerkesztőt?
Szerkesztőt könnyű találni. Elég beírni a Google-be, és rögtön találhatsz olyan szerkesztőket, akik szinte bármilyen kéziratot szerkesztenek rövid határidővel és nagyon olcsón.
De a jó szerkesztő kiválasztása egy másik történet.
Az ajánlások már valamennyire jó kiindulópont. De ez még nem jelenti azt, hogy aki megfelelt az egyik szerzőnek, az neked is megfelelő lesz. A jó munkakapcsolat kulcsfontosságú; egy szerkesztőnek elérhetőnek kell lennie akár telefonon, e-mailben vagy személyesen.
Többnyire nem szükséges személyesen találkoznia a két félnek, de lényeges, hogy a kérdésekre és aggodalmakra a szerzők a nekik legmegfelelőbb platformon keresztül kapjanak választ, és ami még fontosabb, ezt a lehető legrövidebb időn belül. Nincs is annál rosszabb, mint amikor az író elküldi szeretett kéziratát a szerkesztőnek, és sokáig nem hall még egy „Hahó, minden ok!”-ot sem.
Szóval ne csapj le az első szerkesztőre, kivéve, ha meg vagy győződve róla, hogy tényleg jó abban, amit csinál, és te mindenképpen vele szeretnél együtt dolgozni.
Keress, kutakodj, hallgass meg más írókat, akik már dolgoztak vele, és gondold végig, hogy számodra, és a kéziratod számára a legmegfelelőbb szerkesztőt választod-e.
A díjazás is fontos lehet, ezért mérlegelj, hogy neked mennyit ér meg adott szerkesztő által elvégzett munka, és hogy mi a célod a történeteddel. Ne felejtsd el, hogy az első benyomás – ahogy a való életben is – nagyon fontos. Ez határozza meg az írói pályádat a későbbiek során.
Ha nem vagy biztos benne, hogy itt a publikálás ideje, inkább ne szerkesztést, csak szerkesztői véleményt kérj, és akkor látni fogod, hogy miben kell még fejlődnöd. Ráadásul ez olcsóbb, mint egy komplett szerkesztés.
Az soha ne riasszon vissza, hogy egy szerkesztő mindig talál javítani valót a történetben. Az nem mindegy, hogy ezek milyen hibák. Amíg mind a szöveggel, mind pedig a technikai kivitelezéssel kapcsolatban számos hiányosságot tár fel, addig érdemes a tanulásra koncentrálni.
Akkor érett meg a kézirat a megjelenésre, amikor a szerkesztő már nem talál komolyabb tartalmi hibákat, hanem csak olyanokat, amelyek minimális módosítással orvosolhatóak.
Honnan tudod, hogy ő az igazi?
Lehetőleg olyan szerkesztőt válassz, aki otthonosan mozog abban a zsánerben, amelyben alkotsz. A legjobb az olyan szerkesztő, aki több zsánerben is otthonosan mozog, azonban ilyet kisebb eséllyel találsz, és többnyire nagyon elfoglaltak.
Lényeges, hogy a szerkesztő az élet több területén rendelkezzen széles ismeretekkel, mert ugyan írhatsz fantasy-t vagy romantikus történetet, de ha ismerni kell például a varázslás metódusait vagy egy kórházi kezelés alapvető eljárásrendjét (amelyek fontosak a történet dramaturgiájának szempontjából), akkor egy tapasztalatlan szerkesztő lehet, hogy elsiklik olyan fontos momentumok felett, amelyek viszont a járatosabb olvasókban rossz benyomást kelthetnek. (szerk. megj.: Alapvetően az író dolga mindenre figyelni, a háttérkutatást megfelelően elvégezni, ettől még lényeges, hogy a szerkesztőnek ne csak az irodalmi ismeretei legyenek széleskörűek, hanem az élet számos területén szintén, beleértve a társművészeteket is. Már csak azért is, hogy jobb megoldást tudjon javasolni; de legalább arra rá tudjon mutatni, hogy adott rész miért nem jó úgy, ahogy az író elképzelte.)
Ugyanígy probléma lehet, ha a szerkesztő elsiklik a hibásan használt kifejezések felett, amennyiben nem járatos adott területen. Természetesen ilyenkor kérdezhet az írótól, viszont ettől még nem fogja tudni, hogy az író a történet adott részénél jól használta-e azt a szót, kifejezést; azt a hatást érte-e el vele, ami a szándéka volt. Ehhez a szerkesztőnek valamennyire ismernie kell azt a területet.
Mondhatjuk úgy is, hogy egy jó szerkesztő elméleti polihisztor (ért a művészi festéshez, a szobrászathoz, az autószereléshez, az élve boncoláshoz, az oroszlánvadászathoz, a betöréshez, a sziklamászáshoz, a filmrendezéshez, az űrhajózáshoz; vagyis majdnem mindenhez – de csakis elméletben 😂).
A megfelelő szerkesztő ismeri a zsáneri jellemzőket, ezért segíteni tud abban, hogy egyes kifejezéseket vagy megfogalmazásokat hogyan írj inkább, amit az adott zsáner törzsolvasói már megszoktak.
Ugyanakkor figyel arra, hogy az írói stílusod megmaradjon, hiszen lehet, hogy te leszel egy új irányzat megteremtője.
Mire figyelj!
A szerkesztésnek egy meghatározott időkereten belül meg kell történnie. Természetesen ezt befolyásolhatják előre nem látott tényezők (betegség, technikai hiba – törlődött minden fájl, komoly technikai hiba a történetben, amire megoldást kell találni stb). Ettől még kell lennie egy időpontnak, amikorra az író várhatja a szerkesztett kéziratot.
Amikor a megjegyzésekkel és javaslatokkal ellátott kéziratot visszakapja az író, akkor amivel egyetért azt elvégzi, a többiről meg egyeztet a szerkesztővel. Ha kész, megy vissza a szerkesztőnek, és ez így megy két-három vagy több körön keresztül, míg mind a ketten elégedettek nem lesztek a végeredménnyel.
Fontos! Óvakodj az olyan szerkesztőktől, akik egy-két napos határidővel vállalják a szerkesztést.
Gondolj bele, hogy egy normál regényt hány óra elolvasni. Szerkesztés során pedig nem úgy olvas a szakember, mint amikor szórakozásból olvas, hanem odafigyelve, elemző módon, szinte folyamatosan memorizálva egy-egy szakaszt, közben jegyzetel, hogy amikor még egyszer elolvassa, az ott tényleg hiba vagy sem.
Általában mielőtt a szerkesztő észrevételeket tesz, elemző módon elolvassa a szöveget. Ilyenkor már ír pár jegyzetet, hogy mire figyeljen, és ha nem talál komolyabb technikai hibát, akkor jön a következő körös olvasás. Ezt követően lát neki a konkrét szerkesztésnek, amikor kiemel minden olyan hibát és tesz javaslatot, amivel szerinte a történet jobbá tehető.
Ezt a munkafolyamatot nem lehet egy-két nap alatt elvégezni!!!
Próbaszerkesztés
A szerkesztőnek biztosítania kell az ingyenes mintaszerkesztést, amit általában a regény egy részén végez el (szerk. megj.: Ez általában 10-40000 leütés közötti terjedelem.).
Egy ilyen mintaszerkesztésből láthatod, milyen módszerrel dolgozik a szerkesztő, mennyire figyel a stílusodra és érti az írói szándékodat (szerk. megj.: Ez utóbbi nagyon fontos, mert ez alapján tud megfelelő javaslatot tenni a történet és a szöveg jobbá tételére, és kerülhető el, hogy az írói stílus ne sérüljön.).
Mennyibe kerül?
Végül a költségek segíthetnek még abban, hogy melyik szerkesztőt válaszd.
A szerkesztők többféleképpen számítanak fel díjat, és a költségek jelentősen eltérhetnek. Egyes szerkesztők terjedelem alapján számítanak fel díjat, mások figyelembe veszik a szövegre fordított munkaidőt; vagyis megnézik a teljes kéziratot, és megbecsülik, hogy hány oldalt fognak szerkeszteni egy óra alatt, és hány órát vesz igénybe a projekt. Minél rosszabb a szöveg, gyengébb a történet, annál többe fog kerülni a szerkesztés.
Vannak szerkesztők, akik nem kizárólag a kézirat terjedelme vagy a rászánt munkaidő alapján kérnek díjat a munkájukért, hanem meghatározott „szerkesztési kör”-t vállalnak. Ezek a szerkesztések általában árban kedvezőbbek a többihez képest, azonban a szerkesztett kézirat a legtöbb esetben nem éri el a kívánt „minőséget”.
Ne feledd, hogy a cél az, hogy az olvasóknak a történet legjobb verzióját kínáld. Lehet, hogy nem kapsz második esélyt.
Van olyan szerkesztő, aki a szerkesztésnek csak adott részét vállalja. Például csak a történetet vagy csak a stilisztikát. Van olyan is, hogy ugyan elvégzi a szerkesztést, jelzi a hibákat, de javaslatot azok módosítására már nem ad (szerk. megj.: Ez utóbbi többnyire nem is a szerkesztő, hanem az irodalmi lektor feladata, bár pár szerkesztő egyben irodalmi lektor is.).
Az extrák szerkesztéséért további díjak is felmerülhetnek – többek között egy tárgymutató, az illusztrációk feliratai, valamint lábjegyzetek és végjegyzetek –, mielőtt a szerkesztő és az író megállapodna a közös munkában.
Nagyon sok időt és energiát öltél a könyved megírásába – ezért szánj időt a legjobb szerkesztő kiválasztására.
További cikkek a témában:
Könyvkiadás - A kézirat útja a boltig
Ki fog engem olvasni? - Marketing tippek 1.
Ki fog engem olvasni? 2. – Marketing tippek 3.
Hogyan írjunk szinopszist?
