Magánkiadás - adózás és járulékfizetés

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda weboldalán egy átfogó cikket olvashattok az adózásról és járulékfizetésről. Ezek az információk hasznosak az íróknak, akár magánkiadásban, akár hagyományos kiadásban jelennek meg.

Olvasd tovább Magánkiadás - adózás és járulékfizetés

A narratív egyensúly elmélete

A narratív egyensúly elmélete

A narratív egyensúly elméletét a bolgár narratológus, Tzvetan Todorov javasolta 1971-ben. Todorov ezt az elméletet részletezte egy esszében, amelynek címe "The Two Principles of Narrative". Az esszé szerint minden narratíva tartalmazza az öt formális elemet: egyensúly, zavar, felismerés, feloldás és új egyensúly.

Kulcsfogalmak:

• Narratíva: Elbeszélés, történet.
• Egyensúly: Stabil, kiegyensúlyozott állapot.
• Felborulás: Az egyensúly megbomlása, feszültség (konfliktus) keletkezése.
• Feloldás: A feszültség (konfliktus) megszűnése.
• Visszatérés az egyensúlyhoz: A történet visszatér az eredeti stabil állapothoz.
• Új egyensúly: A történet egy új stabil állapotban ér véget.

Todorov az említett esszéjében a narratívák (elbeszélések) szerkezetét vizsgálja. A szerző álláspontja szerint minden narratíva két alapvető elvre épül:

1. Egyensúly: A narratíva elején egy stabil és kiegyensúlyozott állapot uralkodik.
2. Zavar: Egy esemény felborítja az egyensúlyt, és feszültséget kelt.

Ezért a narratíva célja, hogy az így keletkezett feszültség feloldásra kerüljön, ami kétféle végkifejletet eredményezhet:

• Visszatérés az egyensúlyhoz: A szereplők megoldják a problémát, és a történet visszatér az eredeti stabil állapothoz.
• Új egyensúly: A szereplők nem tudják megoldani a problémát, és a történet egy új , stabil állapotban ér véget.

Ehhez viszont további elemek szükségesek a narratívába, amelyek Todorov szerint az alábbiak:

1. Egyensúly: A történet eleje, ahogy az olvasók megismerkednek a környezettel és a karakterekkel, ahol a karakter egy mindennapi feladatot végez. (lásd korábbi cikkünket: SZÜRKE HÉTKÖZNAPOK - dramaturgia)

2. Zavar: Egy váratlan esemény felborítja ezt az egyensúlyt, aminek az okát a karakter ekkor még nem ismeri.

3. Felismerés: A narratíva elismeri a fent említett zavart. Azaz a karakter megérti, hogy mi történt, még ha azt nem is, hogy miért.

4. Feloldás: A karakter - a pszichológiai bizonytalanság feloldásának szükségétől hajtva - megpróbálja az egyensúlyt helyreállítani. Miközben céljai elérésére törekszik (kihívásokkal találkozik - konfliktus), erkölcsi jelleme erősödik (jellemfejlődés). 

5. Új egyensúly: A karakterek és a cselekmény fejlődése egy új egyensúlyban csúcsosodik ki. Az ellenfél (antagonista) legyőzésre kerül, a konfliktus megoldódott. A befejezés kielégíti a feloldás vágyát, miközben megerősíti a történet erkölcsi tanulságát (vagy nem 😎).

FONTOS! Todorov elmélete nem mindenre alkalmazható. Vannak olyan narratívák, amelyek nem illeszkednek a két elv keretébe.

Az alábbi irodalmi műveknél melyik narratív végkifejlet ismerhető fel (visszatérés az egyensúlyhoz vagy új egyensúly)?

• J. K. Rowling: Harry Potter sorozat
• J. R. R. Tolkien: Gyűrűk Ura trilógia
• Jane Austen: Büszkeség és balítélet
• George Orwell: 1984
• Sarah J. Maas: Üvegtrón
• Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
• Borsa Brown: A matador
• Maria Semple: Hová tűntél, Bernadette?

Olvasd tovább A narratív egyensúly elmélete

Milyen egy jó bejegyzés?

Milyen egy jó bejegyzés?

Rövid, tömör és érthető. Az emberek ideje véges, ráadásul a digitális platformokon való tartalmak olvasásánál a figyelem kevésbé koncentrált, mint nyomtatott szövegnél (ezt kutatások is bizonyították). Ezért, amikor bejegyzést vagy cikket írsz, törekedni kell, hogy az ne legyen hosszabb 6-800 szónál.

Azonban nem csak a terjedelem a lényeg, hanem a szöveg felosztása is. Vagyis törekedni kell arra, hogy egy-egy bekezdés hossza 40-60 szó hosszúságú legyen. Ez szintén a digitális tartalomfogyasztás közbeni koncentrálási képességgel van összefüggésben.

Alkalmazz címsorokat

A címsorok segítik a tartalom átláthatóságát, ahogy abban is, hogy az olvasottak jobban értelmezhetőek legyenek. Ez szintén a digitális tartalomfogyasztás közbeni koncentrálási képességgel van összefüggésben.

Ismétlés

Észrevetted, hogy egy adott állítást eddig már háromszor ismételtem el? Az ismétlés többnyire olyan megoldás egy bejegyzésben, amivel a mondandót erősítjük, ezáltal a közvetíteni kívánt tartalom jobban megmarad az olvasóban.

Ne vidd túlzásba

Ezt az ismétlésre értem. Ha túl sokszor alkalmazod (a kulcsszavakhoz hasonlóan - ami amúgy a korrektorok rémálma, mint szóismétlés probléma), pont az ellenkező hatást éred el, ezért elég nagy lesz az esélye, hogy a tartalomfogyasztó félbehagyja az olvasást.

Ha jól alkalmazod az ismétlést, eléred a célodat, hogy az olvasó figyelme a szövegre összpontosuljon, mivel az ismétléssel meggyőzted, hogy ez olyan tartalom, amire neki szüksége van, ami segítséget tud neki adni arra a problémára, amit megoldani szeretne.

Jelen esetben arra, hogy milyen egy jó bejegyzés.

Tartalmi elemek

Erre nem térek ki, mivel nehéz meghatározni, hogy egy-egy bejegyzés adott téma esetében milyen tartalmi elemekkel rendelkezzen. Ez nagyban függ a téma feldolgozásának mélységétől. Amennyiben gyorsan használható tippeket szeretnél adni, nem kell doktori disszertációt, de még szakdolgozatot sem összehoznod.

Ahogy a bejegyzés elején írtam: rövid, tömör és érthető.

Amennyiben tudjuk, hogy a kifejteni kívánt témát nem lehet az ebben a bejegyzésben leírt séma szerint megírni, akkor a következőt tehetjük:

Tervezés

Tervezzük meg a bejegyzés felépítését. Kapni fogunk egy szerkezeti egységet. Adjunk minden főbb szerkezeti elemnek egy címet. Ezt követően minden címmel rendelkező elemet bontsunk további alcímekre. Amennyiben még mindig elég terjedelmesnek ígérkeznek a szövegek, próbáljuk meg még tovább bontani.

Figyeljünk arra, hogy három mélységnél tovább ne bontsuk! (cím, alcím, másodalcím - vagy: cím, címsor1, címsor2)

Nos, ha nagyon bő lével szeretnénk szöveget írni és ezért három mélységig tudunk szerkezeti egységeket létrehozni, a következő a feladatunk. Nézzük meg az első szintek szövegeinek hosszát. Amennyiben ezek már elérik a kívánt 6-800 szó terjedelmet, akkor nincs mit tenni, ez lesz a bejegyzés egy része. Vagyis a bejegyzést több részben publikáljuk, és minden rész végére oda lehet írni, hogy a következő ekkor és ekkor kerül közzétételre. (Visszatérő látogató szerzés, és minél többször tér vissza, annál elkötelezettebbé válik, annál könnyebben osztja meg az oldal tartalmait.)

Kategória

A kategória segít meghatározni a tartalomfogyasztónak, hogy milyen témát dolgozz fel adott bejegyzés, így eldöntheti, hogy számára releváns információkat tartalmazhat-e. Ez közel olyan, mint irodalomban a zsánerek és alzsánerek.

Címkék

Vannak egyezések a címkék és kategóriák között, azonban teljesen más funkcióval bírnak. A címkék azt hivatottak jelölni, hogy magában a tartalomban milyen témák kaptak helyet, mikre helyezte a hangsúlyt a szerző. A címkék általában inkább hívószók, horgok, amivel fel lehet kelteni az olvasó figyelmét a tartalomra.

Példa: kategória - lmbtq, címke - transzszex, szexualitás, szexuális élet, transznemű

Használj ütőképes tézismondatot

Ütőképes tézismondat

Példa témára: A mesterséges intelligencia (MI) hatása a jövő könyvpiacára.

Tézismondat: A mesterséges intelligencia forradalmasítani fogja a regényírást.

További lehetséges tézismondatok:

• Az MI automatizálni fogja a könyvkiadás nagy részét.
• Az MI könnyebbé fogja tenni a regényírást, de ezekhez fejlett technológiai ismeretek szükségesek.
• Az MI-nek köszönhetően az írók jobban összpontosíthatnak a kreatív feladatokra.
• Az MI etikus használata kulcsfontosságú lesz a könyvkiadás jövőjében.

A tézismondat kiválasztásakor fontos, hogy:

• Tömör és egyértelmű legyen.
• Vitára ösztönözzön.
• Támogassa a téma relevanciáját.
• Legyen összhangban a rendelkezésre álló bizonyítékokkal.

Amennyiben egy komolyabb témát akarsz írni, amit nem lehet 6-800 szóban letudni, akkor a tézismondat megfogalmazása után fontos, hogy a bejegyzésben kifejtsd és alátámaszd érvekkel.

Például:

• Tényekkel és statisztikai adatokkal.
• Szakértői véleményekkel.
• Saját tapasztalatokkal.
• Logikai érveléssel.

Példacikk: Mesterséges-e az intelligencia?

A cél, hogy meggyőzd az olvasót a tézismondatod helyességéről.

Bejegyzés írásra fel!

További bejegyzések marketinggel kapcsolatban:

• Ki fog engem olvasni? - Marketing tippek 1.
• Írói oldal - Marketing tippek 2.
• Ki fog engem olvasni? 2. – Marketing tippek 3.
• TikTok tippek íróknak – Marketing tippek 4.
• Miket posztolj íróként? 1. – Marketing tippek 5.
• E-könyv, mint marketingeszköz
• SEO kulcsszó - MARKETING TIPPEK 6.
• Az író, mint marketing- és sales menedzser

Olvasd tovább Milyen egy jó bejegyzés?