Az Előadóművészi Jogvédő Iroda weboldalán egy átfogó cikket olvashattok az adózásról és járulékfizetésről. Ezek az információk hasznosak az íróknak, akár magánkiadásban, akár hagyományos kiadásban jelennek meg.
Magánkiadás - adózás és járulékfizetés
2024. február 11., vasárnap
2024. február 9., péntek
A narratív egyensúly elmélete
 |
A narratív egyensúly elmélete
A narratív egyensúly elméletét a bolgár narratológus, Tzvetan Todorov javasolta 1971-ben. Todorov ezt az elméletet részletezte egy esszében, amelynek címe "The Two Principles of Narrative". Az esszé szerint minden narratíva tartalmazza az öt formális elemet: egyensúly, zavar, felismerés, feloldás és új egyensúly.
Kulcsfogalmak:
- Narratíva: Elbeszélés, történet.
- Egyensúly: Stabil, kiegyensúlyozott állapot.
- Felborulás: Az egyensúly megbomlása, feszültség (konfliktus) keletkezése.
- Feloldás: A feszültség (konfliktus) megszűnése.
- Visszatérés az egyensúlyhoz: A történet visszatér az eredeti stabil állapothoz.
- Új egyensúly: A történet egy új stabil állapotban ér véget.
Todorov az említett esszéjében a narratívák (elbeszélések) szerkezetét vizsgálja. A szerző álláspontja szerint minden narratíva két alapvető elvre épül:
- Egyensúly: A narratíva elején egy stabil és kiegyensúlyozott állapot uralkodik.
- Zavar: Egy esemény felborítja az egyensúlyt, és feszültséget kelt.
Ezért a narratíva célja, hogy az így keletkezett feszültség feloldásra kerüljön, ami kétféle végkifejletet eredményezhet:
- Visszatérés az egyensúlyhoz: A szereplők megoldják a problémát, és a történet visszatér az eredeti stabil állapothoz.
- Új egyensúly: A szereplők nem tudják megoldani a problémát, és a történet egy új , stabil állapotban ér véget.
Ehhez viszont további elemek szükségesek a narratívába, amelyek Todorov szerint az alábbiak:
1. Egyensúly: A történet eleje, ahogy az olvasók megismerkednek a környezettel és a karakterekkel, ahol a karakter egy mindennapi feladatot végez. (lásd korábbi cikkünket: SZÜRKE HÉTKÖZNAPOK - dramaturgia)
2. Zavar: Egy váratlan esemény felborítja ezt az egyensúlyt, aminek az okát a karakter ekkor még nem ismeri.
3. Felismerés: A narratíva elismeri a fent említett zavart. Azaz a karakter megérti, hogy mi történt, még ha azt nem is, hogy miért.
4. Feloldás: A karakter - a pszichológiai bizonytalanság feloldásának szükségétől hajtva - megpróbálja az egyensúlyt helyreállítani. Miközben céljai elérésére törekszik (kihívásokkal találkozik - konfliktus), erkölcsi jelleme erősödik (jellemfejlődés).
5. Új egyensúly: A karakterek és a cselekmény fejlődése egy új egyensúlyban csúcsosodik ki. Az ellenfél (antagonista) legyőzésre kerül, a konfliktus megoldódott. A befejezés kielégíti a feloldás vágyát, miközben megerősíti a történet erkölcsi tanulságát (vagy nem 😎).
FONTOS! Todorov elmélete nem mindenre alkalmazható. Vannak olyan narratívák, amelyek nem illeszkednek a két elv keretébe.
Az alábbi irodalmi műveknél melyik narratív végkifejlet ismerhető fel (visszatérés az egyensúlyhoz vagy új egyensúly)?
- J. K. Rowling: Harry Potter sorozat
- J. R. R. Tolkien: Gyűrűk Ura trilógia
- Jane Austen: Büszkeség és balítélet
- George Orwell: 1984
- Sarah J. Maas: Üvegtrón
- Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
- Borsa Brown: A matador
- Maria Semple: Hová tűntél, Bernadette?
Milyen egy jó bejegyzés?
Milyen egy jó bejegyzés?
Rövid, tömör és érthető. Az emberek ideje véges, ráadásul a digitális platformokon való tartalmak olvasásánál a figyelem kevésbé koncentrált, mint nyomtatott szövegnél (ezt kutatások is bizonyították). Ezért, amikor bejegyzést vagy cikket írsz, törekedni kell, hogy az ne legyen hosszabb 6-800 szónál.
Azonban nem csak a terjedelem a lényeg, hanem a szöveg felosztása is. Vagyis törekedni kell arra, hogy egy-egy bekezdés hossza 40-60 szó hosszúságú legyen. Ez szintén a digitális tartalomfogyasztás közbeni koncentrálási képességgel van összefüggésben.
Alkalmazz címsorokat
A címsorok segítik a tartalom átláthatóságát, ahogy abban is, hogy az olvasottak jobban értelmezhetőek legyenek. Ez szintén a digitális tartalomfogyasztás közbeni koncentrálási képességgel van összefüggésben.
Ismétlés
Észrevetted, hogy egy adott állítást eddig már háromszor ismételtem el? Az ismétlés többnyire olyan megoldás egy bejegyzésben, amivel a mondandót erősítjük, ezáltal a közvetíteni kívánt tartalom jobban megmarad az olvasóban.
Ne vidd túlzásba
Ezt az ismétlésre értem. Ha túl sokszor alkalmazod (a kulcsszavakhoz hasonlóan - ami amúgy a korrektorok rémálma, mint szóismétlés probléma), pont az ellenkező hatást éred el, ezért elég nagy lesz az esélye, hogy a tartalomfogyasztó félbehagyja az olvasást.
Ha jól alkalmazod az ismétlést, eléred a célodat, hogy az olvasó figyelme a szövegre összpontosuljon, mivel az ismétléssel meggyőzted, hogy ez olyan tartalom, amire neki szüksége van, ami segítséget tud neki adni arra a problémára, amit megoldani szeretne.
Jelen esetben arra, hogy milyen egy jó bejegyzés.
Tartalmi elemek
Erre nem térek ki, mivel nehéz meghatározni, hogy egy-egy bejegyzés adott téma esetében milyen tartalmi elemekkel rendelkezzen. Ez nagyban függ a téma feldolgozásának mélységétől. Amennyiben gyorsan használható tippeket szeretnél adni, nem kell doktori disszertációt, de még szakdolgozatot sem összehoznod.
Ahogy a bejegyzés elején írtam: rövid, tömör és érthető.
Amennyiben tudjuk, hogy a kifejteni kívánt témát nem lehet az ebben a bejegyzésben leírt séma szerint megírni, akkor a következőt tehetjük:
Tervezés
Tervezzük meg a bejegyzés felépítését. Kapni fogunk egy szerkezeti egységet. Adjunk minden főbb szerkezeti elemnek egy címet. Ezt követően minden címmel rendelkező elemet bontsunk további alcímekre. Amennyiben még mindig elég terjedelmesnek ígérkeznek a szövegek, próbáljuk meg még tovább bontani.
Figyeljünk arra, hogy három mélységnél tovább ne bontsuk! (cím, alcím, másodalcím - vagy: cím, címsor1, címsor2)
Nos, ha nagyon bő lével szeretnénk szöveget írni és ezért három mélységig tudunk szerkezeti egységeket létrehozni, a következő a feladatunk. Nézzük meg az első szintek szövegeinek hosszát. Amennyiben ezek már elérik a kívánt 6-800 szó terjedelmet, akkor nincs mit tenni, ez lesz a bejegyzés egy része. Vagyis a bejegyzést több részben publikáljuk, és minden rész végére oda lehet írni, hogy a következő ekkor és ekkor kerül közzétételre. (Visszatérő látogató szerzés, és minél többször tér vissza, annál elkötelezettebbé válik, annál könnyebben osztja meg az oldal tartalmait.)
Kategória
A kategória segít meghatározni a tartalomfogyasztónak, hogy milyen témát dolgozz fel adott bejegyzés, így eldöntheti, hogy számára releváns információkat tartalmazhat-e. Ez közel olyan, mint irodalomban a zsánerek és alzsánerek.
Címkék
Vannak egyezések a címkék és kategóriák között, azonban teljesen más funkcióval bírnak. A címkék azt hivatottak jelölni, hogy magában a tartalomban milyen témák kaptak helyet, mikre helyezte a hangsúlyt a szerző. A címkék általában inkább hívószók, horgok, amivel fel lehet kelteni az olvasó figyelmét a tartalomra.
Példa: kategória - lmbtq, címke - transzszex, szexualitás, szexuális élet, transznemű
Használj ütőképes tézismondatot
Ütőképes tézismondat
Példa témára: A mesterséges intelligencia (MI) hatása a jövő könyvpiacára.
Tézismondat: A mesterséges intelligencia forradalmasítani fogja a regényírást.
További lehetséges tézismondatok:
- Az MI automatizálni fogja a könyvkiadás nagy részét.
- Az MI könnyebbé fogja tenni a regényírást, de ezekhez fejlett technológiai ismeretek szükségesek.
- Az MI-nek köszönhetően az írók jobban összpontosíthatnak a kreatív feladatokra.
- Az MI etikus használata kulcsfontosságú lesz a könyvkiadás jövőjében.
A tézismondat kiválasztásakor fontos, hogy:
- Tömör és egyértelmű legyen.
- Vitára ösztönözzön.
- Támogassa a téma relevanciáját.
- Legyen összhangban a rendelkezésre álló bizonyítékokkal.
Amennyiben egy komolyabb témát akarsz írni, amit nem lehet 6-800 szóban letudni, akkor a tézismondat megfogalmazása után fontos, hogy a bejegyzésben kifejtsd és alátámaszd érvekkel.
Például:
- Tényekkel és statisztikai adatokkal.
- Szakértői véleményekkel.
- Saját tapasztalatokkal.
- Logikai érveléssel.
Példacikk: Mesterséges-e az intelligencia?
A cél, hogy meggyőzd az olvasót a tézismondatod helyességéről.
Bejegyzés írásra fel!
További bejegyzések marketinggel kapcsolatban:
- Ki fog engem olvasni? - Marketing tippek 1.
- Írói oldal - Marketing tippek 2.
- Ki fog engem olvasni? 2. – Marketing tippek 3.
- TikTok tippek íróknak – Marketing tippek 4.
- Miket posztolj íróként? 1. – Marketing tippek 5.
- E-könyv, mint marketingeszköz
- SEO kulcsszó - MARKETING TIPPEK 6.
- Az író, mint marketing- és sales menedzser
2023. november 12., vasárnap
Az író, mint marketing- és sales menedzser
Bizonyára többször is előfordult már veletek, hogy egy ismerősötök elkezdett nektek filmajánlót tartani. Van, aki egész ügyesen fel tudja kelteni az érdeklődésetek és könnyedén összefoglalja a lényeget. Na meg persze akad olyan haver is, akitől az ég áldjon minket a fél órás "se eleje, se vége" típusú felvezetőivel.
A helyzet az, hogy a szóban forgó jelenséggel a legtöbb író is megküzd. Számtalan kiváló ötlet ragad örök időkre a fiók mélyén, mivel az író soha sem tudta megfelelő formában prezentálni. És a spektrum túloldaláról is találunk példát dögivel: akadnak olyanok, akik zseniálisan el tudják adni a sz… nos, a "kevésbé minőségi" forgatókönyveket is.
Forrás: Puliwood
A teljes bejegyzés itt olvasható:
2023. október 28., szombat
SEO kulcsszó - MARKETING TIPPEK 6.
Sok helyen találkoztok azzal a mágikus szóval, hogy SEO.
Mit is jelent a SEO?
search engine optimization, azaz keresőoptimalizálás a weblap keresőmotorokban való megjelenésének javítását jelenti "organikus" avagy nem fizetett keresési eredményekben.
A tartalmak vásárlókhoz való eljuttatása, vagyis hogy minél több embert irányítson adott oldalra abban a reményben, hogy vásárló lesz belőle.
Sokszor állítják azt, hogy a SEO-nál szintén be lehet állítani a célközönséget, azonban még ennek ellenére is igaz, hogy inkább hálós halászat ez, mint pecabotos. Sok hal akad fent rajta, azonban jó része nem az, amit ki akartunk fogni.
Vagyis az oldalra látogatók nagy részét nem fogja érdekelni az ott található tartalom. Vásárolni meg pláne nem fog.
Ez az első hátránya egy írói oldal esetében a SEO-nak, amennyiben nem az értékesítés a weboldal célja, hanem az ismertté válás. Ugyanis ez esetben teljesen más SEO megoldások kellenek, mint egy termék népszerűsítésénél, ráadásul nem lehet sablont alkalmazni. Átgondolt, megtervezett SEO szükséges, és ezt a tudást sajnos nem adják ingyen.
Ahogy már többször is írtam, a könyv, az írói tartalom nem egy 2000W-os robotgép különböző funkciókkal és tartozékkal. Így a kulcsszavas megoldás, a termék paramétereinek megadása nem megfelelő a SEO-ra, alkalmazása esetén minimalis lesz a keresőkben a találat.
És ahogy a ChatGPT és hasonló AI kiegészítesek terjednek, a kulcsszavakra kiélezett webes keresőmotorok háttérbe fognak szorulni, mivel az AI nem kulcsszavak alapján keres.
Ezért nem mindegy, hogyan épül fel egy weboldal, és hogy milyen tartalmak kerülnek fel rá. Ahogy egy történetnél, itt is nagyon fontos a struktúra, amit meg kell tervezni.
Már ha az a cél, hogy adott témára, ha valaki rákeres, akkor az író weboldalát szinten felhozza az első pár találati oldalon.
A kulcsszavas megoldás azért sem minden esetben megfelelő egy írói oldal számára (akkor sem, ha könyvet értékesít rajta), mivel a keresők nem mindig a releváns találatokat részesítik előnyben, hanem a szponzorált tartalmat. Ezért például egy "fantasy regény" kulcsszavas keresés esetében könyvkiadókat és terjesztőket fog elsődlegesen kihozni találatnak.
A fent leírtak miatt azt tudom javasolni, ha bármikor SEO-ra adnátok a fejeteket (vagyis felkértek valakit erre pénzért), járjatok utána, hogy milyen SEO-t akar nálatok alkalmazni.
Irodalmi oldal esetén eleve gyanakodni kell, ha fix megoldást kínál, ami másik 3000 oldalnál már eredménnyel bevált. Hát ilyen nincs, mivel minden író és alkotása, még ha minimálisan is, de eltérőek.
Akkor is érdemes elgondolkozni, ha WordPress alapú weboldalra piacvezető bővítményt javasol, amit beállít és onnantól kezdve szárnyalni fog a weboldalad látogatottsága. Hát nem!
Irodalmi oldalra teljesen felesleges. Ráadásul, ha az író nem járatos a SEO-ban, akkor mindig szakembert kell megkérni, hogy segítsen, az pedig egy folyamatos pénzkidobás.
Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a SEO szakembernek ismernie kell az irodalmat és a könyvpiacot ahhoz, hogy megfelelő tanácsot adhasson.
A Stílus és Technika által készített weboldalak esetében is a SEO-ért külön kell fizetni, ennek kialakítása csak részlegesen tartozik bele a weboldal készítésének alapárába.
https://www.stilusestechnika.hu/iroi-weboldal-keszites/
A Stílus és Technika 2024. elején SEO kulcsszó szövegíró kurzust indít, ahol megtanulhatod, hogyan kell kulcsszóra alapozva SEO optimalizált szöveget írni.
További marketing tippek az oldalon: Marketing
2023. október 25., szerda
Az írói blokk megelőzése
Az írói blokk nem más, mint olyan pszichés állapot, amiből az író nem tud kilépni. Ez nem minden esetben magával a történettel vagy az írással kapcsolatos, hanem olykor külső tényezők, például magánéleti vagy társadalmi probléma idézi elő.
Ebben a bejegyzésben nem magát az írói blokk kiváltó okait vizsgáljuk, hanem abban próbálunk segíteni, miként tudsz ismételten az írásra figyelni, folytatni a regényírást.
Első lépések
Például rendszeres mozgással leküzdheted az írói blokkot. Tudtad, hogy amikor sportolsz vagy olyan tevékenységet végzel, mint például séta, fára mászás stb, az agy kreativitásért felelős része aktívabbá válik? Ezért fordul elő, hogy amikor egy író elmegy csak úgy sétálni (nem a boltba, nem munkába, hanem mint kikapcsolódás), azt követően úgy érzi, sokkal könnyebben megy az írás. Ennek oka többek közt, hogy a test mozgásának hatására endorfin szabadul fel az agyban, a mozgás segít megszabadulni a feszültségtől és ellazítja az izmokat. Mivel a test és az agy közeli kapcsolatban állnak egymással, ha testünk ellazul, úgy mi is megnyugszunk, megszabadulunk a feszültségtől.
Ha a séta ráadásul erdőben történik egy kirándulás kereten belül, a hatás meg erősebb, mivel a természet nyugtatóan hat a pszichére.
Jóga, meditáció, tai-chi
A megnevezett módszerek bármelyike segíthet a blokk feloldásában.
Szórakozás
Az írói blokkon szinten segít a más jellegű kikapcsolódás, mint például a zenehallgatás, de még jobb egy koncert, mozi, színház vagy valamilyen szabadtéri program. De sokat segíthet egy kiállítás megtekintése.
Ahogy a közeli ismerősökkel való találkozás egy hangulatos helyen.
Ugyanígy jó megoldás lehet, ha olvasunk. Lehetőleg olyan tematikájú könyvet, ami távol áll attól a zsánertől, amit épp írunk. De ez nem csak szórakoztató könyv lehet, hanem életrajz, szakkönyv, tudományról szóló stb.
Írás
Az is megoldás lehet, ha nem azt a regényt írjuk, hanem csak úgy, minden kötöttség nélkül. Bármit. Ami éppen jön. És ahogyan jön. Ne foglalkozzunk formai és technikai szabályokkal. Csak írjunk!
Ha sokáig köt gúzsba az “ihlet” hiánya, tanuljunk. Fejlesszük magunkat, ami nem kizárólag a történetíráshoz kapcsolódhat. A nyelvtanulás például igazoltan pozitív hatással van az agy „frissen” tartására.
De ha egy jó kis írói közösség tagjai vagyunk, akkor csináljunk egy kerekasztal beszélgetést, ahol mindenki arról a történetéről mesél, amit éppen ír. A beszélgetés közben felmerülő kérdések pedig lehet, hogy átbillentenek a holtponton, mert a másik író olyan oldaláról látta a történetedet, amelyikről te nem. És ez rávilágíthat arra, miért akadtál el.
Amennyiben megoldható, rendszeresen tartsatok ilyen összejövetelt, ahol átbeszélitek a történeteiteket.
Soha ne add fel, soha ne hátrálj
Az sose növelje bennünk a félelmet, ha napokig, esetleg hetekig nem írunk egy sort se. A történetírást nem lehet elfelejteni. Viszont csak akkor van értelme, ha örömet okoz.
2023. október 1., vasárnap
Dramaturgia - A környezet megteremtése
RÖVIDEN ARRÓL, MILYEN HATÁSA VAN A KÖRNYEZETNEK A DRAMATURGIA KIALAKÍTÁSÁRA
A dramaturgia szempontjából a környezetnek szintén jelentősége van, hiszen az elérendő hatást nem lehet bármilyen körülmények között létrehozni, vagy teljesen más dramaturgiát igényel.
Halloween közeledtével most a rémtörténetek környezetéről írok egy keveset.
Vegyük a klasszikus környezetet, az ódon kastélyt vagy régi főúri rezidenciát. Ebben a környezetben miért tud működni a félelemkeltés? Elsősorban azért, mert ezek az épületek a lakott területektől távol esnek, így bármilyen probléma esetén a segítségkérés akadályba ütközik. Akár úgy, hogy az ajtókat bezárják és a telefon süket (vagy eleve nincs is), vagy úgy, hogy az épülethez nagy kiterjedésű saját birtok társul, ahol nem annyira a civilizált világ törvényei, hanem a házúré érvényesülnek. Az ilyen környezet a kiszolgáltatottság érzetét kelti mind a szereplőben, mind az olvasóban, amire rájátszik az ismeretlenség is.
Egy ilyen környezetben számos lehetőség adódik olyan helyzetek létrehozására, ami félelmet, rettegést vált ki, mivel egy ilyen környezetben rengeteg ilyen jelenet létrehozására lehetőség van, kezdve a pincétől a konyhán át a padlásig bezárólag, az esetlegesen létező titkos folyosókról a falban nem is beszélve.
Azonban azok a dramaturgiai eszközök, amelyek ebben a környezetben működnek, már egy egyszerű ház esetében nem fognak. Egy félreeső helyen lévő háznál eleve annak elrendezése más dramaturgiai megközelítést igényel. Amíg egy kastélyban, ahol számos szoba, üres tároló, nagy pince - tele boroshordókkal - és rengeteg tárgy van, addig egy ilyen ház jó esetben két helyiségből áll, tehát nem lehet a folyosón bolyongani gyertyával a kézben, vagy elbújni a pincében.
A két környezet közti egyik dramaturgiai különbség, hogy a nagy épületnél a cselekményt azon belül próbáljuk megtartani, mintegy bezárva a szereplőt, míg a kis épületnél a négy fal közé menekül be minden egyes menekülési kísérletnél, vagy az szolgál védelmül, azaz, a két épület funkciója is eltér egymástól. Ettől függetlenül a dramaturgia abban viszont egyezik, hogy bezárjuk valahová a szereplőt, csökkentjük a mozgásterét.
Ugyanígy egy ilyen történet átültetve városi környezetbe, teljesen más dramaturgiát igényel, ha a szereplő éjszaka a kihalt utcán kerül konfliktusba vagy fényes nappal egy felvonulásos ünneplésen.
Az első esetben a dramaturgiát építhetjük egy, a szereplő által nem látható forrásra, ami viszont mindenképpen azt váltja ki belőle, hogy veszélyben van. A másiknál azonban tudatában kell lennie a félelem forrásával, látnia is kell, így ebben a környezetben az akadályoztatás a veszély előli menekülésben adja a félelmet. Vagyis a félelem forrása egyre közelebb kerül hozzá, miközben ő hiába próbál meg távolodni tőle, valamiért nem sikerül.
De hagyjuk hátra az utcákat, lépjünk be egy lakóépületbe, ami több emelettel rendelkezik. Érdekes módon az a kettősség, ami az elhagyatott épületeknél működik, itt is fog. Vagyis az, hogy a szereplő lakása lehet maga a biztonságot adó hely, vagy az, ahol a borzalmak megtörténnek. Ez az eltérés szintén meghatározza a dramaturgia felépítését, elvégre az egyik esetben menekülni akar a lakásból, míg a másikban rákényszeríti valami, hogy de neki oda be kell mennie annak ellenére, hogy tudja, mi vár rá odabent. Ne menjünk el a lépcsőház adta lehetőség mellett sem, elvégre a lépcsőfordulók, a lépcső alatt megbúvó veszélyek, pincék, liftek stb. mind alkalmasak a megfelelő dramaturgia létrehozására.
A régebbi házak padlásairól pedig ne is beszéljünk, legyen szó emeletes házról vagy kertvárosi egy szintesről.
A környezet megfelelő kialakítása azonban nem kizárólag rémtörténetek esetében határozhatja meg a dramaturgiát, hanem bármely más tematikára épülő történetét is.
