![]() |
A narratív egyensúly elmélete
A narratív egyensúly elméletét a bolgár narratológus, Tzvetan Todorov javasolta 1971-ben. Todorov ezt az elméletet részletezte egy esszében, amelynek címe "The Two Principles of Narrative". Az esszé szerint minden narratíva tartalmazza az öt formális elemet: egyensúly, zavar, felismerés, feloldás és új egyensúly.
Kulcsfogalmak:
- Narratíva: Elbeszélés, történet.
- Egyensúly: Stabil, kiegyensúlyozott állapot.
- Felborulás: Az egyensúly megbomlása, feszültség (konfliktus) keletkezése.
- Feloldás: A feszültség (konfliktus) megszűnése.
- Visszatérés az egyensúlyhoz: A történet visszatér az eredeti stabil állapothoz.
- Új egyensúly: A történet egy új stabil állapotban ér véget.
Todorov az említett esszéjében a narratívák (elbeszélések) szerkezetét vizsgálja. A szerző álláspontja szerint minden narratíva két alapvető elvre épül:
- Egyensúly: A narratíva elején egy stabil és kiegyensúlyozott állapot uralkodik.
- Zavar: Egy esemény felborítja az egyensúlyt, és feszültséget kelt.
Ezért a narratíva célja, hogy az így keletkezett feszültség feloldásra kerüljön, ami kétféle végkifejletet eredményezhet:
- Visszatérés az egyensúlyhoz: A szereplők megoldják a problémát, és a történet visszatér az eredeti stabil állapothoz.
- Új egyensúly: A szereplők nem tudják megoldani a problémát, és a történet egy új , stabil állapotban ér véget.
Ehhez viszont további elemek szükségesek a narratívába, amelyek Todorov szerint az alábbiak:
1. Egyensúly: A történet eleje, ahogy az olvasók megismerkednek a környezettel és a karakterekkel, ahol a karakter egy mindennapi feladatot végez. (lásd korábbi cikkünket: SZÜRKE HÉTKÖZNAPOK - dramaturgia)
2. Zavar: Egy váratlan esemény felborítja ezt az egyensúlyt, aminek az okát a karakter ekkor még nem ismeri.
3. Felismerés: A narratíva elismeri a fent említett zavart. Azaz a karakter megérti, hogy mi történt, még ha azt nem is, hogy miért.
4. Feloldás: A karakter - a pszichológiai bizonytalanság feloldásának szükségétől hajtva - megpróbálja az egyensúlyt helyreállítani. Miközben céljai elérésére törekszik (kihívásokkal találkozik - konfliktus), erkölcsi jelleme erősödik (jellemfejlődés).
5. Új egyensúly: A karakterek és a cselekmény fejlődése egy új egyensúlyban csúcsosodik ki. Az ellenfél (antagonista) legyőzésre kerül, a konfliktus megoldódott. A befejezés kielégíti a feloldás vágyát, miközben megerősíti a történet erkölcsi tanulságát (vagy nem 😎).
FONTOS! Todorov elmélete nem mindenre alkalmazható. Vannak olyan narratívák, amelyek nem illeszkednek a két elv keretébe.
Az alábbi irodalmi műveknél melyik narratív végkifejlet ismerhető fel (visszatérés az egyensúlyhoz vagy új egyensúly)?
- J. K. Rowling: Harry Potter sorozat
- J. R. R. Tolkien: Gyűrűk Ura trilógia
- Jane Austen: Büszkeség és balítélet
- George Orwell: 1984
- Sarah J. Maas: Üvegtrón
- Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
- Borsa Brown: A matador
- Maria Semple: Hová tűntél, Bernadette?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése