2023. április 27., csütörtök

,

SZÜRKE HÉTKÖZNAPOK - dramaturgia


Gondolom mindenkinek ismerős a cím. Unalmas, egymást követő napok, amelyek semmiben sem különböznek a többitől.

Reggel felkelünk, elmegyünk dolgozni, onnan haza, alvás, majd megint reggel van.

Az így telő napokat olyan foglalatoskodással töltjük mint mosakodás, evés, munka, közlekedés, olvasás, zenehallgatás, filmnézés stb. És ezek szépen ismétlik magukat.

***

De aztán az egyik nap kiteszünk egy képet instára. Hamarosan jön is egy reagálás és hozzászólás. Egy olyan embertől, akivel már rég szerettünk volna megismerkedni.

A fenti példával arra akartam rámutatni, hogy a dramaturgiának milyen eszközei vannak, hogy az miként jelenik meg egy történetben.

A történetek, amiket íróként mesélünk, valamiért másak, mint a szürke hétköznapok. Pont ezért élvezi az olvasó.


Miből áll egy nap?

Gondold végig a napjaidat, idézd fel az életed neves pillanatait, és vedd sorra, hány olyan dologra emlékszel, ami általában fenekestől felforgatta egy napodat. Legyen az egy borzalmas fogfájás, egy majdnem baleset – vagy konkrét baleset, érettségi, szakdolgozat, állásinterjúra való menet közben leszakadó eső stb. Ezek mind olyan pillanatok az életedben, amelyek megszakították a szürke hétköznapjaidat. Mégis kevés olyan igazi emlék van, amire valamiért élesen emlékszel (vagy legalábbis úgy véled, hogy élesen emlékszel). Mindegy, hogy ez az emlék jó vagy rossz.

Nos, a dramaturgia is így működik a történetben. Olyan elemeket visz (dramaturgiai eszköz) az események láncolatába, ami a "szürke hétköznapokat" megváltoztatja.

Hány és hány történet kezdődik úgy, hogy a karakter a napi rutinját végzi, valamennyire unalmas, kiszámítható életét éli.


Hogy néz ez ki egy történetben?

Még a Trónok Harca is így kezdődik, amikor az Éjszakai Őrség felderítői rálelnek a hullák nélküli táborra. A megszokott életüket élik. És itt jön képbe G. R. R. Martin zsenialitása, ami a dramaturgiát illeti.

Mert mi a fő konfliktus? Nem a trónért folytatott harc. Hanem az Éjkirály által vezetett holtak seregének a legyőzése. Minden más csak az út, amíg a főbb szereplők el nem jutottak oda, amíg a végső összecsapásnál a nekik szánt szerepet be nem töltötték.

A regényt meg lehetett volna klisésen is írni – és akkor csak 1 részes lenne , hogy jönnek a holtak, van a főszereplő, aki pár társával összefog, és addig-addig küzdenek, tanulnak, kutatnak, amíg meg nem találják a sárkányüveget, és jé!, megvan a fegyver, győztünk. Kis romantika, némi áldozat, és kész is a klisés regény.

Mit csinált ezzel szemben Martin? Elvitte a fókuszt a fő konfliktusról, a főgonoszról. Helyette azt mutatta be, hogyan jutnak el a karakterek odáig, hogy képesek legyenek győzni, vagy legalábbis a tettükkel hozzájárulni a győzelemhez.

Ráadásul tette ezt úgy, hogy mind a regény, mind a tv-sorozat esetében a közönség nem azzal foglalkozott, hogy Ned Stark jogosan fejezett-e le egy szökevényt, és miért nem vizsgálják ki szökésének valós okát (ha már annyira igazságpárti), hanem azzal foglalkoztak, hogy ki kivel jön össze, ki fog sárkányon lovagolni, és hogy a kedvencüké lesz-e a trón.

Martin több bejegyzésben és interjúban is elmondta, hogy a Trónok Harca regény első verziói teljesen mások voltak, mint amilyen végül lett.

Többek között Arya Stark karaktere sem élt meg sok részt, de rájött, úgy nem jó, és eleve Arya első változata (karakterjellem) nem passzolt a cselekményekhez, amelyek történtek vele. Ezért többször is újraírta a regény elejét, mire úgy tudta vezetni azt, ahogy ma ismerjük.

Mindehhez viszont szüksége volt egy nagyon jól megtervezett dramaturgiára, ami nem az ihletből született, hanem sok-sok gondolkodásból.

Olvasd tovább SZÜRKE HÉTKÖZNAPOK - dramaturgia
, ,

Információadagolás - ábrázolás - dramaturgia


A mai bejegyzésben ezt a három írástechnikai megoldást igyekszem megmutatni.

Képzeljük el az alábbi jelenetet:

Iskolás gyerek, legyen 10 éves, hazafelé tart. Átlagos testű. átlagos külsejű, semmi kirívó nincs rajta. Ahogy letér a főbb útról, hogy a lakóháza felé tartson, ráront egy hasonló korú gyerek és összeveri. Az áldozat fájdalmában többször felkiált, amit meghallva pár felnőtt odarohan. Ezért a támadó jobbnak látja, ha lelép. A földön fekvő, síró gyerekhez érve azt látják, hogy tele van zúzódásokkal, a szája sarka felrepedt, a ruha is több helyen elszakadt. Elkezdik vigasztalni, és az egyik felnőtt elkíséri a házukhoz, és megvárja, amíg a gyerek fentről az ablakból kiint, hogy épségben hazaért.

Amikor egy ilyen részletet olvasunk, vagy látunk filmen, egyből kialakul bennünk egy kép, egy feltételezés, hogy mi miért történt, történhetett. Mindezt tesszük anélkül, hogy bármilyen információnak birtokában lennénk az eseményekkel kapcsolatban.

Ki volt a hazafelé tartó gyerek? Ki a támadó? És ami a legfőbb, miért tette azt, amit tett?

Az embert nem érdekli. Az ember az alapján dönt, ami információ a rendelkezésére áll.

Egy gyereket egy másik megtámadott, és a rendelkezésre álló információk alapján az áldozat semmit nem tett, amiért a támadás jogos lenne. Ezért teljesen egyértelmű, hogy a támadó agresszor volt, büntetést érdemel - gondolja a jelenlévő felnőttek többsége, és maga az olvasó is. A fizikai erőszak büntetést érdemel.

De! – és milyen érdekes az emberi elme, ha így folytatjuk:

A kislány kipirulva, lihegve állt meg a ház sarka mögött. Gyorsan kipillantott, de senki nem követte, vagy futott utána. Mind ott maradt a fiúnál. Annál a fiúnál, aki ma az öltözőben rányitott, és akárhogy kérte, nem hagyta magára. Sőt. Olyan dolgokat tett vele, amelyektől még most is kirázza a hideg. Ha az osztálytársa nem jön vissza az ottfelejtett táskáért, ki tudja, mit csinált volna még vele. Az anyja mindig azt mondta, tanuld meg magad megvédeni. Az apjától pedig, hogy a legjobb védekezés a támadás. Ezért kicsengetés után minden erejét összeszedve futott, hogy még a fiú előtt a ház mögé érjen, ahol a legkevesebben vannak. Amikor befordult a sarkon, egyből előrelendítette az öklét, majd ezt követően lábközön rúgta. És rúgta, és rúgta, és rúgta.

Legtöbbünkben árnyalódik a kép, és már nem is tartjuk annyira agresszornak. Pár emberben az is megfordul, igaza volt, megérdemelte a fiú, hogy elkapta a lány. Minden ilyennel ezt kellene tenni.

Lesznek olyanok, akik azt fogják mondani, hogy jó, a fiú bántotta a lányt, de ezt akkor sem így kellett volna lerendezni. Olyanok is lesznek, akik a lány tettét az előzményektől függetlenül elítélik, mert ez már önbíráskodás, még akkor is, ha gyerekekről van szó.

A fenti példák alapján láthatjátok, hogy milyen eszközökkel lehet manipulálni az olvasót. Ugyanúgy, mint egy filmnél, színdarabnál, képnél, a fókusztól függ, hogy az olvasóból mit vált ki az adott jelenet.

Emlékeztek erre a posztra? Teljesen igaz az itt leírtak.

Ilyen esetekben jelenik meg az információadagolás, ami nem mindig jelenti azt, hogy hol kerül említésre egy krimiben a gyilkos fegyver. 🙂

Az ábrázolás maga a környezet megteremtése; mert valljuk be, ez a jelenet egy forgalmas helyen, netán az iskola folyosóján a szünetben nehezen jön létre, mivel ott már egyértelműsíteni kell, kikről is van szó. 🙂

Ez pedig már a dramaturgia része, mert ahhoz, hogy így működjön és hatást váltson ki az olvasóból, a jelenetek szerkezetét meg kell tervezni.

Olvasd tovább Információadagolás - ábrázolás - dramaturgia

2023. április 25., kedd

,

Karakteralkotás 2. – Archetipikus karakterek


 

Amikor előre összeállított karaktert használunk


Mire jó nekünk?

Egyszerűen elővesszük a skatulyából és máris használhatjuk. Jellemzőik többsége ismert, minimálisan kell egy-két dolgot igazítani rajtuk, ami ahhoz szükséges, hogy a történetünkhöz teljes egészében passzoljon.


Lehet-e archetipikus karakter főszereplő?

A válasz határozott IGEN.

Azért jó, mert az archetipikus karakter egy nagyon erős váz, amire építkezhetünk, ha nincs kedvünk kezdőként azonnal bonyolult kapcsolatba kerülni regényünk szereplőivel. Ráadásul az archetipikussága miatt nagyon jó lehetőségeket rejt magában egy ilyen karakter.

Klasszikus jelenet, amikor egy izomagyú a gyengédségéről tesz tanúbizonyságot, a dzsigoló öregotthonokban folytat önkéntes segítő tevékenységet, a fánkzabáló rendőr igazából egy harcművész zseni stb.

Archetípus: Ősalak, őskép, amelynek csak a váza van jelen a kollektív tudattalanban, amely folyamatosan bővül az általánosan elterjedt sztereotip nézetekkel. Egyetemes emberi szükségleteket, motivációkat szemlélteti és a magatartásformákat foglalja magába.

Az archetipikus karakterek az esetek többségében statikus karakterek (akinek a belső tulajdonságai nem változnak a történet során).

Vegyük példának Jo Nesbø nyomozóját, Harry Hole-t, aki legalább olyan jó koponya, mint Poirot vagy Holmes, vegyítve egy kis Marlowe-val, azonban ezek a detektív archetípusok már elavultak. Ezért Nesbø a társadalom egyik lecsúszott rétegét gyarapító szereplőt alkotott, ami nagyban befolyásolja a nyomozó munkáját és eredményességét. Ezzel még azt is megoldotta, hogy a Hole sorozatban meglegyen a klasszikus hollywoodi nagyon-eredményes-nyomozó vs főnök konfrontáció. A főnök tartja a hátát a legjobb nyomozójáért, miközben rendre előveszi Hole-t, hogy miket kap a polgármestertől, a külügytől stb., és azt, hogy: „Túl öreg vagyok már ehhez!” Tehát csak annyi kellett, hogy a főszereplő alkoholista legyen.


Néhány példa az archetipikus karakterekre:

  • A hős: a történet főszereplője, aki egy küldetést teljesít, harcol a gonosszal, áldozatot hoz és növekedik a kihívások során.
  • A gonosz: a történet ellensége, aki akadályozza a hőst, gonosz tetteket követ el és árt az ártatlanoknak.
  • A mentor: a történet bölcs tanítója, aki segíti a hőst tanácsokkal, tudással és eszközökkel.
  • A szövetséges: a történet barátja, aki támogatja a hőst, segít neki a nehézségekben és osztozik vele az örömökben.
  • A csábító: a történet vonzó és veszélyes alakja, aki elcsábítja a hőst vagy más karaktert, és eltereli őt az igazi céljától.
  • A bohóc: a történet humorforrása, aki megnevetteti az olvasót és oldja a feszültséget.


További archetípusok:

  • naív hercegnő
  • tudálékos eminens
  • nagyszájú sportoló, csapatkapitány
  • lánycsapat vezéralakja, vezérszurkoló
  • introvertált művészlélek
  • extrovertált mindenen és mindenkin átgázolok
  • elkényeztetett gazdag
  • izomagyú
  • fánkzabáló rendőr
  • komornyik
  • mágus

Természetesen a fenti listán csak néhány példa található az archetipikus karakterekre, amelyek sokféleképpen variálhatók és kombinálhatók.

Az archetipikus karakterek nem feltétlenül sablonosak vagy unalmasak, ha jól vannak kidolgozva és hitelesen viselkednek. Segíthetnek abban, hogy egy történet mélyebb jelentést nyerjen és emlékezetes legyen; az olvasó azonosulni tud a történettel, mert ismerős érzéseket, vágyakat, konfliktusokat és dilemmákat fejez ki.


Gyakorlat: 

  • Válassz ki egy archetípust. Legyen ő a szereplőd.
  • Jegyezd fel azokat a jellemzőket, amelyekkel egy idegennek leírnád őt.
  • Ezen jellemzők alapján írj vele egy rövid, kitalált történetet.
  • Ezt követően írj vele úgy egy történetet, hogy annak első felében az olvasó a karaktert az elterjedt sztereotip értékek alapján ítélje meg - ez legyen a csúcspont -, majd az legyen a fordulat, hogy ettől jelentősen eltér.
  • Követve az előző történetvezetést, írj novellát, ahol a csattanó vagy az legyen, hogy nem a sztereotip elvárás szerint viselkedik a karakter, vagy pedig az, hogy az olvasó azt várja, hogy ne úgy viselkedjen, mégis úgy fog viselkedni.



Következő tartalom: Attitűd, attribútum

Addig is javasolt olvasmányok:
Olvasd tovább Karakteralkotás 2. – Archetipikus karakterek

2023. április 20., csütörtök

,

A történetírás gyakorlása – 2.



Írj álomnaplót!


Hasonlóan a normál naplóíráshoz, vezess álomnaplót. Ennek érdekében mindig legyen a közeledben valami, amibe ébredés után – akár az éjszaka közepén is, ha felébredsz belőle  azonnal le tudod írni.

Azonban ne csak a cselekményt írd le, hanem minden érzést, hangulatot, és amennyire vissza tudsz emlékezni, a környezetet is. Miután leírtad, próbáld meg sorrendbe tenni a történteket, honnan hová jutottál el benne.

Azzal ne foglalkozz, hogy logikátlan  az álmok ritkán logikusak. Azzal se foglalkozz, hogy mit jelenthet  a legtöbb esetben semmit.

Amint lesz időd, vedd elő az álmodat vagy az álmaidat, és használd vázlatként. Ha nem tetszik az álomban lévő sorrendiség, akkor változtasd meg.


Fogd ezt a vázlatot és színezd ki!


Egészítsd ki saját ötletekkel!


Alakítsd úgy, mintha lenne eleje, közepe és vége, akárcsak egy rövid történetben, vagy egy regényben egy fejezet. Építsd fel, mi történt az álom kezdő pontja előtt, hogyan jutott el a történet addig a cselekményig amiről álmodtál, és vidd tovább, miként fejeződik be szerinted. (szerk. megj.: főleg, hogy az álmokból a legtöbb esetben úgy ébredünk, hogy nem záródnak le a cselekmények)


Írd meg a történetet!

Olvasd tovább A történetírás gyakorlása – 2.

2023. április 19., szerda

, , , ,

Hogyan írjunk szexjelenetet?



A szórakoztató irodalom és a szex

Mondhatnám, hogy arról írj, amit ismersz, azonban ebben az esetben hirtelen megszaporodna a bűnügyi szervek munkája (is). (szerk. megj.: meg az internetes adatforgalom)

A vágytól fűtött erotikus jelenet megírása mindig nehéz feladat. Mindenki másként csinálja, mindenkinek máshogy jó, DE ami a legfontosabb, a karakter sohasem az író, tehát a karakternek nem kell úgy csinálnia, élveznie, ahogyan az író a való életben teszi. A karakter úgy éli ki a vágyait, ahogy neki jó.

Azonban egy ilyen jelenetnek ettől még muszáj hatással lennie az olvasóra, attól függetlenül, hogy mi az elérni kívánt cél. Elvégre a szexjelenet és maga a szex nem minden esetben azt a célt szolgálja, hogy betekintsünk a karakter hálószobájának titkaiba; ábrázolhat megalázottságot, társadalmi szerepet (lásd Trónok Harca, A tetovált lány vagy A szolgálólány meséje), hierarchiát stb. A szexjelenetnek, ahogy a dramaturgia többi részének szintén, funkcióval kell rendelkeznie, ami nem merülhet ki annyiban, hogy nemi izgalmat keltsünk az olvasóban, mivel az ilyen megoldás lealacsonyítja a történetet a pornó szintjére.

Ezért fontos, hogy a kezdő író tisztában legyen azzal, hogyan tudja jól megírni az ilyen jelenetet.


A jelenet megírása előtt


Milyen történetet is írunk?

Érdemes már a regényírás előtt tisztázni, hogy milyen jellegű történetet írunk, mivel ez nem pusztán a szexjelenet szükségességét határozza meg, hanem annak kivitelezését is. Egy sci-fi vagy krimi sztoriban előfordulhat szex, azonban ritkán szükséges részletekbe menően megjeleníteni. A ritka esetek közé tartozik, ha azzal meg szeretnénk mutatni valamit. Ezért inkább azt szoktam javasolni, hogy az ilyen történetben a legjobb esetben is addig mutassuk csak a jelenetet, amíg az elhatározás megszületik – hogy mi történt ezután, az nem az olvasóra tartozik.

Viszont ez a bejegyzés nem azért íródik, hogy arról beszéljünk, hol nem használunk szexjelenetet, hanem arról, hogyan írjunk szexjelenetet. Ezért a bejegyzésben elsősorban a romantikus és erotikus történetek vonatkozásában beszélünk a szexjelenetről.


A jelenet írása


Szexjelenet írása

Az egyik legjobb megoldás, ha nem írunk szexjelenetet. Tényleg! Maga a vágy, hogy teljesüljön, mindig erősebb mozgatórugó, mint az, amikor teljesül. Tehát nem kötelező a történetet teleírni szexjelenettel (szerk. megj.: még erotikus történetnél sem), hanem lehet végig játszani a karakterek és az olvasók beteljesülés iránti vágyára építve.

A testrészeket lehetőleg ne hasonlítsuk semmihez (virsli, meggymag, csavar stb.). Főleg, ha vágyaktól fűtött jelenetről van szó (szerk. megj.: vannak kivételek).

A legtöbb szexjelenet ideális, mivel a történet arra törekszik, hogy az ideális helyzeteket mutassa meg. Ilyenkor arra érdemes figyelni, hogy bizonyos idő azért elteljen az aktus kezdete és befejezése között. Mivel mindenkinek eltérő, hogy mitől és mennyire tud izgalomba jönni, ezért érdemes lehet még a konkrét aktus előtt beleszőni az évődési részekbe, hogy melyik szereplő mire jön izgalmi állapotba, hogy az aktusnál már csak arra lehessen koncentrálni, hogy mi az az új élmény, amiről eddig nem tudta, hogy az is ennyire jó lehet. Vagy pusztán átéli a beteljesülést.

Az aktust megelőzően a karakterek nyugodtan fantáziáljanak a másik karakterről, hogy mit és hogyan csinálnának vele, az milyen reakciót váltana ki, és nyugodtan jelenítsük meg, hogy a fantáziáló karakterre milyen hatással volt a képzelgés.

Lehet az ideális együttléttől eltérőt is írni, amikor már majdhogynem elröhögik a szereplők az aktust (főleg az első alkalommal, vagy mert részegek, vagy… – az íróra bízzuk, hogy mitől legyen komikus a jelenet).

Lehet életszerű, hogy megpróbálják az egyik pózban, de kiderül, hogy egyikük úgy nem élvezi eléggé, kényelmetlen, nem fér hozzá, és még lehetne folytatni az életszerűséget. Itt is fontos, mint ahogy a történet egészére, logikailag a helyén kell lennie a cselekményeknek.

Ahogy az aktus, a karakterek szövege szintén lehet életszerű, amennyiben szeretnénk a jelenetbe ilyet vinni. Az ilyen párbeszéd jellegét maguk a körülmények, a két fél tapasztaltsága, bizonytalansága, és még sok más tényező határozza meg. A szöveg lehet durva („Ba***ál te állat! Vágd tövig!”), megalázó, kedves, egyszerű („Begörcsöltem!” „Érzem.” „Nem az. A lábam!”), vicces, stb.

A történettől kell függenie, hogy a partnerek eljutnak-e az orgazmusig, vagy még a konkrét együttlét előtt lezárul egyikük vagy minden szereplő (szerk. megj.: történettől függően lehet gruppenről is írni) aktív részvétele.

Erotikus jelenetnél nem kizárólag az orgazmus lehet annak lezárása!!!

Az esetek többségében, mielőtt eljutnak az aktusig, érdemes a vágyakat fokozni, azaz hagyjunk időt az előjátéknak. Nem minden esetben szükséges, azonban ahogy az előbb is írtam, a vágyakozás sokszor izgalmasabb, mint a beteljesülés. Ez kimondottan igaz, ha hagysz időt a kibontakozásra. Fedezzék fel nyugodtan egymás erogén zónáit, élvezzék ki, ahogy a másik kéjesen reagál.

Amennyiben mégis in medias res jelenetet szeretnél, akkor legyen logikailag helyén, hogy melyik fél miért áll készen rá, főleg a befogadó fél (szerk. megj.: többek közt erre jó, ha a vágyak nem azonnal teljesülnek, a karakter fantáziál, és a történet előrehaladtával fokozódik, mígnem a karakter már csak egy dologra tud koncentrálni).


Testnedvek

A szexuális együttlét elkerülhetetlen része a testnedvek (nyál, izzadtság stb). Teljesen természetes, ha megfelelő körítéssel ezek szintén említésre kerülnek. Megfelelő körítés alatt a történet és a karakter nyelvezetétől függő szavakat, mondatokat értünk. Egy dark romance regényben elférnek az akár pornós kifejezések is, azonban egy YA romantikusban nagyon indokoltnak kell lennie ezek alkalmazásának (pl. karakterjellemző, amit taszítónak tart a főszereplő).

Éppen ezért fontosak az érzékszervi megjelenítések. Illatok, ízek, vagy akár a hangok megjelenítése. Szex előtt és közben nem pusztán a másik fél, hanem a környezet is hatással lehet a karakterre. Azonban elsődlegesen a másik félre figyel a karakter, így annak illata – akár az izzadtsággal vegyülő kölni, parfüm, tusfürdő –, testre adott csók vagy nyelvvel érintésnél az íz, míg a hangok… hát azok hangok, amelyek növelik az izgalmi állapotot: mély sóhajok, kéjjel teli sikkantások – bár ezek elég elcsépeltek.


Kinek írod, ki lesz az olvasó?

Mivel az ilyen jellegű történeteket elsősorban nők olvassák, számukra fontos, hogy többnyire érzelmi oldalról közelítsd meg az aktus ábrázolását. Lényeges eleme a leíró részeknek az érzelmekre hatás, amit a fent említett érzékszervi megjelenítésekkel lehet erősíteni.

Férfi olvasókra inkább a képszerű megjelenítés van hatással. Vagyis úgy kell megírni a jelenetet, mintha az egészet külső személőként látná az író, kisebb hangsúlyt kell fektetni az ízekre és illatokra (szerk. megj.: akár teljesen el is hagyható).


Amire érdemes figyelni

A szexet mindenki másként éli meg, ezért ha a történetedben valamiért durvábban jeleníted meg, gondolj azokra az olvasókra, akiket ez érzékenyen érinthet. Az ilyen jeleneteknél csak annyit mutass meg, ami a dramaturgiai ábrázoláshoz elengedhetetlenül szükséges. Itt még inkább érvényes: a kevesebb több (szerk. megj.: ezért is fontos, hogy az író a megfelelő zsáneri meghatározással lássa el a regényét, hogy nagy eséllyel csak azok olvassák, akik szeretik az ilyen történeteket).


A szex jó, és akkor van jól megírva, ha az író is élvezi

Ez teljesen természetes folyamat, ezért ne legyen szégyenérzeted, ha a jelenet írása közben rád is hatással van. Ha így történik, akkor nagy a valószínűsége, hogy az olvasóra szintén hatással lesz.

Már ha ez a cél a jelenettel.

Egy jó szexjelenet azért jó, mert azt az élvezetet, amit a karakterek átélnek, az olvasó szintén átéli, ezáltal valamennyire (vagy teljesen) hatással van rá. Természetesen vannak kivételek, ha olyan történetet – vagy olyan aktust – olvas, ami távol áll tőle, esetleg egyenesen irtózik tőle. Azonban ez nem írói hiba, és nem is olvasói. Ettől még írástechnikailag a jelenet lehet jól megírva.


Hagyományostól eltérő tartalom – LMBTQ

Bizonyos esetekben egyszerű a képlet, azonban egy történet akkor lesz igazán átélhető, ha életszerű.

Azokat az apró eltéréseket kell felderíteni, amelyek nem ismertek, és ezeket kell beleírni egy ilyen jelenetbe. Ettől lesz hiteles, életszerű, és elkerülöd a hibákat (például: demiszexuális karakter testi adottságokra jön izgalomba, homoszexuális kapcsolat ellenére férfi-női szerepek és viselkedések, transznemű operáción átesett lány férfiként tipik csajosan viselkedik, biszexuális karakter csak az egyik nemre jön izgalomba stb). Ezek a hibák nem elmélyítik ezeknek az embereknek a megismerését, hanem ráerősítenek a velük kapcsolatos sztereotip előítéletekre.

Ha nem tudod rendesen megjeleníteni az ilyen karaktereket (mint hétköznapi, normális embert, mert végig valami különcként ábrázolod), inkább ne írj ilyen témájú történetet, de legfőképp szexjelenetet ne írj bele.


Olvasd tovább Hogyan írjunk szexjelenetet?

2023. április 18., kedd

2023. április 17., hétfő

, , ,

Hogyan írjunk szinopszist?


– pontról pontra


A legtöbb író rémálma, amikor egy pályázati kiírásnál meglátja, hogy szinopszist kell mellékelni.

Maga a szinopszis a történet tartalma, minden spoilerrel együtt leírva. Vagyis nem összetévesztendő a fülszöveggel, aminek célja az olvasó érdeklődésének felkeltése.


A szinopszis meghatározása:

Áttekintés, összehasonlító összefoglalás (különálló, ám egymáshoz valamilyen okból kapcsolódó anyagok összehasonlítása)


1. Hogyan kezdjünk neki?


Ehhez vegyünk egy ismert regényt, mondjuk a Harry Pottert. Miről szól?

Egy fiatal fiú legyőzi az ellenséget. Alany, állítmány, tárgy.

Aztán ezt fejtsük ki bővebben:

Harry varázserővel bíró fiú, akit a szülei halála után a rokonainál helyeztek el és ők nevelték, azonban a nevelőszülők és gyerekei utálatosan viselekdnek vele, és amikor a főszereplő meghívást kap egy neves varázslóiskolába, hogy ott tanulhasson, eltitkolják a fiú elől.

Azonban a varázslóiskola elküldi az egyik tanárát, hogy utánanézzen, a fiú miért nem kapta meg a neki küldött leveleket.

...


A fenti példa jól mutatja, hogyan indítsuk és vezessük a történet tartalmi részét. Ezt kell pár A/4-es oldalban leírni. Törekedjünk a közérthetőségre, azaz itt kerüljük a kitalált kifejezések használatát, még akkor is, ha a történetben úgy vannak megnevezve (maximum zárójelbe írjuk oda a regénybeli megfelelőjét).

A bejegyzés végén konkrét példán mutatjuk be, hogyan kell szinopszist írni.


2. Mit kell tartalmaznia a szinopszisnak:

Alany – állítmány – tárgy

Kivétel nélkül minden történet leírható ezzel a három mondatrésszel, ami ráadásul segít abban is, hogy röviden összefoglald a sztoridat, hasonlóan a forgatókönyves logline-hoz.

Ahogy a linkelt bejegyzésben olvashatod, ha képes vagy röviden, lényegretörően összefogalmazni a történetedet, akkor egy futtában való találkozásnál máris felkeltheted egy kiadóvezető vagy egy szerkesztő figyelmét a regényedre, akik szinte mindig időhiányban szenvednek.

Így amikor a megkapott elérhetőségén felveszed vele a kapcsolatot, máris emlékezni fog rád és a történetre. Ez pedig már fél siker a megjelenéshez.


1. Kiről szól a történet – alany

Érdemes a szinopszist azzal kezdeni, kiről szól a történet, azaz a fő vagy főbb szereplőket röviden bemutatni, a történetben betöltött szerepüket itt még nem kell leírni.

2. Miről szól a történet – állítmány

Hogyan alakul ki a konfliktus és azt hogyan fogják a karakterek megoldani. Itt írd le azt is, hogy mi a karakterek motivációja, amiért a konfliktus megszüntetésében részt vesznek (mert nem minden esetben egy fő ellenség a konfliktus forrása, hanem lehet az egy állapot - éhinség, katasztrófa stb).

3. Mi/ki okozza a konfliktust – tárgy

Mi a konfliktus kiváltója? Személy? Személytelen? Írd le, hogy ez miként jelenik meg a történetben, miért befolyásolja a karakterek döntéseit, hogyan találkoznak vele a karakterek.



További lényeges elemek

A szinopszisban nem kell kiemelni, hogy ez vagy az a karakter milyen viszonyba kerül a főszereplővel, mert ha jól fogalmazunk, akkor a szövegkörnyezetből egyértelmű - bár ez sem kötelező, csak azt kell megjeleníteni, milyen kölcsönhatásba lép vele a karakter.

Példa:

"Ott találkozik Charlie-val, aki átadja neki a feltételezett tettesek névsorát. Ezt követően Sam felkeresi régi főnökét, hogy a listán szereplő nevekről kérdezősködjön, azonban itt hamar kiderül, hogy ex-főnöke tagja annak a titkos társaságnak, akik után nyomoz.

Nagy nehezen tud csak megszökni, majdnem meghal, és bujkálni kezd, mert végig kell gondolnia, kiben bízhat, kihez fordulhat segítségért."

Nincs leírva, kicsoda Charlie, ahogy az ex-főnök sincs név szerint említve, még akkor sem, ha amúgy a történet szempontjából egy főbb mellékszereplő Charlie-val együtt. Őket elég a szinopszis mellé csatolt karakterekről szóló résznél leírni. Ráadásul ha a történetben betöltött funkciójuk alapján kerül a szinopszisban leírásra, a szöveg jobban értelmezhető. Tehát Charlie helyett is jobb, ha azt írjuk, "hacker barátjától". A mellékszereplők funkciójának megjelenítése érthetőbbé teszi a szinopszist.


3. Hogyan épül fel a szinopszis – példával

Szinopszis írásnál azt kell alapul venni, ahogy röviden, a lényeges részeken keresztül elmesélsz egy történetet.

Érdemes ehhez is egy vázlatot készíteni – pontokba szedve, hogy mikor mi történik benne, és utána megírni, hogy honnan indul a karakter és hogyan jut el oda.

Teszem azt:

1. A főszereplő hazafelé tart

2. Találkozik egy démonnal

3. Kiderül, hogy a démon igazából az egyik őse, akinek több száz évvel ezelőtt félresikerült egy varázslata

4. A démon a főszereplő segítéségét kéri, hogy helyre tudja hozni a varázslatot, és ezáltal megint ember lehessen

5. A varázslathoz azonban egy ősi kódexre van szükség, aminek a hollétéről egyikük sem tud.

6. Kiderül, hol van a kódex, azonban a démon a külseje miatt nem jelenhet meg csak úgy simán az emberek között, erre megoldást kell találni. Azonban amíg ennek járnak utána, bonyodalomba kerülnek, és egy maffiavezér fogságába esnek, aki meg akarja ölni őket.

7. A halál elkerülése miatt a démon az eddig titkolt mágikus képességéhez folyamodik, ez felkelti a maffiavezér kíváncsiságát és alkut ajánl.

8. Eljutnak Spanyolországba, ahol megkezdődhet a kódex megszerzése és mellette a maffiavezér által kért „szívesség” teljesítése is.

9. Mind a „szívesség” teljesítése, mind a kódex megszerzése bonyodalmakba ütközik, így a kudarcokat követően újra kell gondolniuk, hogyan tovább.

10. A terv kiötlése után, és a maffia ösztökélésére előbb a „szívességet” végzik el, ám ezt úgy, hogy közben a kódexhez is közelebb kerüljenek.

11. Megszerzik a kódexet, azonban a varázslat elvégzéséhez megint szükség lenne egy rangban a démon felett álló mentorra. Ez pedig gondot okoz, mivel a démont üldöző renden kívül senki nem jut eszébe a démonnak, aki alkalmas lehet erre.

12. A főszereplő felveti az ötletet, hogy talán kereshetnének úgy mentort, ahogy a rend megtalálja a démont, már ha a démon képes ilyen varázslatot végrehajtani. Természetesen igen.

13. Megtalálják a mentort, fel is veszik vele a kapcsolatot, aki a segítségért cserébe a kódexet kéri fizetségül. A démon, ha nehezen is, de beleegyezik. A varázslat sikerül, a mentor eltűnik a kódexszel, azonban alig tér vissza a démon az emberi testébe, rájuk talál a rend.

VÉGE

És akkor az ebből írt szinopszis:

Natalja egy fárasztó nap után hazafelé tart a munkából (fotómodell), két kezében telepakolt szatyrok. A lépcsőházban a lakása ajtaja elé érve hangokat hall odabentről. Azt hiszi, a macskája randalírozik megint a konyhában, ezért mérgesen ront be, még az ajtót is elfelejti becsukni maga mögött. Azonban amikor a konyhába ér, ami a lakás folyosójáról nyílik utolsóként jobbra, a nyitott hűtő ajtó takarásában egy meghatározhatatlan bőrszínű ismeretlen alakot lát. Ijedtében elfelejt megrémülni, ezért mérgesen megkérdezi, hát maga meg ki a fene. Az idegen megfordul, és csak ennyit mond: Ajtó. Mifelénk nem szokás elfelejteni becsukni az ajtót, mert még mindenféle szörnyek léphetnek be rajta.

Natalja becsukja, és amikor visszamegy, az ismeretlen már a konyhával szembeni szobában ül a kanapén. A nő csak most veszi észre, hogy az ember formájú alaknak furcsa minták vannak az arcán, és éppen ezért nem megállapítható, hogy férfi vagy nő. A hangja is teljesen semleges, és hát ugyan ránézésre meztelenül ül ott, miközben eszik, semmi nemiségre utaló külső jel nem látszik rajta.

Itt egy kis kérdezz-felelek játszódik le, amiből kiderül, hogy az ismeretlen egy démon, aki eddig egy alsóbb sík rabja volt, és csak most sikerült onnan átjönnie erre a világra, ami úgy történt meg, hogy egy lelkes amatőr sikeresen megidézte. Natalja először nem hiszi el, azonban a démon előbb tárgyakat mozgat, emlékeket idéz fel a nőben, majd átalakul macskává. Pont olyanná, ami Nataljanak is van. Ekkor esik le neki először, hogy a macskát még nem is látta, ennek hangot is. A macskaformában lévő démon a fürdő ajtajához megy, amit megkapar. Ott van a macska. Ahogy visszaalakul a démon, elmondja, hogy a macskákkal nem túl jó egyes démonok kapcsolata, ezért tartotta szükségesnek ezt az óvintézkedést.

Ezt követően előadja, hogy Natalja egyik őse anyai ágon, és valamikor a 13. századi córdobai egyetem hallgatója volt, ahol belépett egy titkos rendbe. Itt kóstolt bele a mágiába, és hamar elsajátította, és gyorsan tört előre. Ez okozta a vesztét, mert elbizakodott lett, és egymás után szegte meg a rend előírásait (pár fejezetben ezt az életet mutatja be a regény). Tehát egy alkalommal, amikor bele akart kóstolni egy új lény megalkotásába, feljebbvalója segítségét kérte, aki készséggel vállalta a mentori szerepet. Ám későn vette észre, hogy a varázslatot eltérítették, és nem új lényt fog alkotni, hanem őt formálják át egy másik sík lakójává.

Van megoldás arra, hogy visszaváltozzon, azonban ahhoz szükséges volt, hogy megint a Föld síkján legyen. Ahogy ez megtörtént, mágikus képességét használva megkereste a hozzá legközelebb álló rokonát. Kicsit meglepődött, hogy Európa és a Kelet helyett nyugatra kellett jönnie, egészen Los Angeles-ig.

Natalja segítségére azért van szüksége, mert egyszerűen nem érti ezeket a modern "könyveket" (monitor), amelyek olyan fénnyel ontják magukból a betűket, hogy kiég tőle a szeme.

Alig kezdenek el kutakodni a neten a régi egyetem még megmaradt kódexei és pergamenjei után, amikor Natalja hívást kap Spanyolországból egy fürdőruha márka modelljeként szeretnék alkalmazni. Darezor, a démon, egyből azt állítja, hogy ez a régi rend lesz. Natalja valahol egyetért vele, de azonnal győzködni kezdi a démont, hogy ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a szükséges kódexek közelébe kerüljenek. Rákérdez, de a démon váltig állítja, hogy a rend nem tudhatja, hogy ő itt van, a Földön. Viszont itt kezdődik a másik nagy gond. Ilyen külsővel nem utazhat a démon, főleg nem papírok nélkül. Erre Darezornak eszébe jut, hogy aki megidézte, az valami piti kis hamisító, keressék fel.

El is mennek az illetőhöz, ahol egy tűzharcba keverednek, és a hamisító súlyosan megsérül. Ezért Darezor és Natalja mindent igyekeznek megtenni, hogy életben maradjon, ami újabb bonyodalmakhoz vezet. Végül egy maffiavezér fogságában kötnek ki.

Eddig Darezor Natalja kérésére titkolta mágikus képességeit, de itt már megvillantja, hogy elkerülje az elkerülhetetlennek látszó betonba öntést. A maffiavezér erre ráharap, és tudni akarja, mire képes még Darezor. A démon bemutatót tart neki, ahogy az egyik testőr fejében olvas, és a férfival ki is mondatja őket. A vezér meglepődik, és megkérdi, mit kér Darezor, aki elmondja, hogy még többre lenne képes, ha visszanyerhetné a régi, emberi formáját, de ehhez el kell jutni Spanyolországba, ahová Natalja amúgy is hivatalos. A nő persze felháborodik, mert ő éppen kezdett örülni annak, hogy talán kikerülhet ebből a helyzetből, viszont így a maffiavezér mindkettejük számára elintézi az utazást. Igaz, a démonhoz kihívnak egy filmes maszk készítőt, és így emberi arcot készít neki, meg az útra még egy tucatot készít elő neki.

Megérkeznek Európába, innen az események felgyorsulnak. A két testőr, akit a maffiavezér adott melléjük, már a reptéri kiszállásnál eltűnnek, és nem is kerülnek elő. A fürdőruha gyártó által küldött limuzin megjelenik a reptér előtt, amibe be is szállnak. Innen egy tengerparti házba viszik őket, ami a szállásuk lesz. Miután egyedül maradnak, Darezor elmondja, hogy nem tudott a sofőr fejében olvasni, ami azt jelenti, hogy védelemmel látták el, rosszabb esetben valamelyik adeptus kísérte őket.

Ezért Nataljanak el is kezdi sorolni, mikre lenne szüksége egy varázslathoz. A nő egyszerűen előveszi a telefonját és egy közeli shopból meg is rendeli a kért dolgokat. Darezor teljesen elámul, hogy ez gyorsabb, mint a varázslás. Elismeri, neki is szüksége lesz egy ilyen varázstárgyra.

És így tovább, és így tovább, egészen a történet végééig.

Amúgy van benne egy logikai baki, megtaláljátok?


A szinopszis mellé néha kérnek a szereplőkről és a világról rövid leírást.

Szereplők esetén a főbb jellemzőiket (életkor, foglalkozás) és a történetben betöltött szerepét kell röviden összefoglalni.

Legolas: királyi családból származó tünde harcos, az elfek között még fiatalnak számít. A regényben először Völgyzugolyban tűnik fel, ahol a Gyűrű Szövetségének tagja lesz, akik fogadalmat tesznek, hogy a főszereplőt segítik küldetése során.

A világleírásnál azokat a főbb jellemzőket szükséges leírni, amelyek támpontként szolgálnak a történet értelmezéséhez, vagyis nem kell kronológiai történelmet összeállítani, ahogyan a társadalom részletes működésének megjelenítését (törvények, szabályok, hagyományok) szintén ki lehet hagyni. Kizárólag annyit jelenítsünk meg, ami a történet konfliktusával kapcsolatban van.

A regényben elválik a varázstudók (varázsvilág) és nem varázstudók (muglik) világa, és a varázstudók világának törvényei szerint a muglik világában tilos mágiát használni. Mellette a muglik számára a varázsvilág láthatatlan, és a varázsvilágot felügyelő intézmények szigorúan figyelik a kihágásokat.

Ebben a világban él a főszereplő, aki a történet előrehaladtával egyre többet ismer meg a muglik által soha nem látott varázsvilágból, ahol a tanulmányait folytatja.

Néha elég ennyit írni a világról, mivel ezzel előrevetítettük a lehetőségeket, így a szerkesztő vagy a zsűri tagja már egyből tudja értelmezni a kéziratban megjelenő eseményeket, nem keres rá magyarázatot, hogy ez mi.

Amikor pályázatra vagy kiadóhoz küldünk történetet, akkor az ott lévőket ne olvasóként kezeljük, nem a titokzatosság a fontos, a figyelemfelkeltés a történetre, hanem az, hogy lássák, az ötletből a megvalósítás mennyire sikerült jól. Ehhez viszont megfelelő támpontokat kell nekik adni, amit a megfelelő leírásokkal tehetünk meg.


Kiadásra fel!


Olvasd tovább Hogyan írjunk szinopszist?

2023. április 16., vasárnap

, , , , , , ,

Pályázati kisokos


 Mire figyelj, ha irodalmi pályázaton indulsz?

Szinte kivétel nélkül minden kiíró az elsők között említi, hogy a pályázó figyelmen kívül hagyja a kiírásban lévő megkötéseket. Ideértve a terjedelmi korlátot, a műfajt, a zsánert, a tematikát, a dokumentum formázását. Vegyük ezeket sorra.


1. Terjedelmi korlát:

Amikor azt írják, hogy ennyi leütés legyen (ugyanaz, mint a karakter), akkor semmi esetre se küldjünk rövidebb vagy hosszabb írást, mint amit várnak. Figyelni kell, hogy a leütés szám szóközökkel vagy anélkül értendő. Ha ez nincs leírva a kiírásban, akkor rá kell kérdezni, mert nem mindegy.

A leütésszámot az MS Word-ben az alsó sávon találod. Ott kattints oda, ahol a szó mennyisége van kiírva. A másik megoldás, Véleményezés fül alatt a Szavak száma ikonra kattintunk. A felugró ablakban látható a dokumentum statisztikája (oldalszám, szavak száma, karakter szám szóközzel és anélkül).

LibreOffice-nál könnyebb dolgunk van, mivel az alsó sávon mind a szavak száma, mind a karakterek száma (szóközökkel) látható. Amennyiben szóközök nélküli karakterszámot is szeretnénk látni, akkor kattintsunk rá.

Ugyanígy lehet ellenőrizni a szószámot.


Olykor előfordul, hogy a kiíró flekkben, pontosabban nyomdai flekkben adja meg a terjedelmet. Még ritkábban kézirat flekkben.

Nyomdai flekk:

1 flekk = 1500 leütés (karakter, szóközökkel)

vagy régebben: 1 flekk = 30 sor, 1 sorban 60 leütés (1 írógépoldal)

Wordben, 12 pontos betűvel teleírt A4-es lap szövege kb. 3 flekk.

Kézirat flekk: Egy szerzői kéziratoldal terjedelme a kiadói gyakorlatban 2000 n.


2. Műfaj:

Nagyon nem mindegy, hogy regény, novella vagy más prózát, kisepikai művet várnak.

Novella: Ugyan manapság egyre elterjedtebb, hogy minden rövid prózai alkotásra a novella elnevezést alkalmazzák, ettől még érdemes figyelni a kiírásra, mivel a novella egyik fő jellemzője, hogy a végén váratlan fordulat, csattanó van. Ezzel szemben sok más rövid prózai műre ez nem jellemző, ami meghatározza a történet szerkezetét, dramaturgiáját, ezáltal az író dolgát is. Ezért, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy akkor most novellát vagy rövid prózát várnak, inkább kérdezzünk rá, hogy a legmegfelelőbb írásunkat küldjük be.

Rövidpróza vagy Kisepika: Minden, ami nem számít regényterjedelemnek, nevezhető rövid prózának vagy kisepikai alkotásnak. Hazai definíciók szerint regény alatt többnyire a 400.000 karakter terjedelmet (szóközökkel együtt) meghaladó történeteket értünk. (Kisregény: 120.000-300.000 karakter szóközökkel)

Regény: a kiírásban szereplő terjedelmi korlátot figyelembe kell venni, mert kiírónként eltérő lehet.

Terjedelme a pályázati kiírásban mindig megtalálható.


3. Zsáner:

Vannak úgynevezett zsánerspecifikus irodalmi pályázatok, ahová olyan zsánerekben várnak írásokat, mint fantasy (GABO, Nyakonöntött Próbagoblin), krimi, romantikus, sci-fi, weird, thriller vagy történelmi (Morningstar Publishing, Gold Book). (A mese nem zsáner!!!)

Ilyen pályázatokra a kiírásban lévő meghatározásokat figyelembe véve küldjünk történetet. Figyeljünk arra, hogy megengedett-e a szubzsáneri történetek beküldése. Például sci-fi pályázatnál űropera, kriminél kémsztori, történelminél korhűség és fikció aránya stb.

Sokszor tematikai megkötés szintén szerepel a kiírásban. Ilyenek például:

idegen lények támadása, négy fal között játszódhat, könnyed nyári kalandról kell szólnia, adott történelmi korszakot dolgozzon fel stb.


4. Tematika:

Amikor meghatározzák, hogy miről szóljon a történet. Ez lehet egy kép, egy vers, egy dal, évszak, személy, szó stb. Többnyire a pályázat leírása tartalmazza, hogy milyen mélységben kell a tematikának megjelennie a megírt műben. Néha előfordul, hogy pusztán utalnia kell a tematikai megkötésben leírtakra, máskor csak körül kell írnia.


5. Dokumentum szövegének formázása:

Sokan úgy vélik, nem lényeges, hogy elkülönüljenek egymástól a bekezdések, gondolatok, hogy látható legyen, mikor kezdődik egy leíró rész, mikor a párbeszéd. A szöveg formázása könnyebbé teszi az olvasást, ezért érdemes a történeteket valamilyen szövegszerkesztőben (MS Word, LibreOffice, Google Dokumentumok) megírni. Az alábbi linken található beállítások mindegyikben elvégezhető.

A legtöbb pályázatnál pontosan leírják a formázás paramétereit. Figyeljetek rá, mert előfordulhat, hogy a nem formázott, vagy nem megfelelően formázott alkotást megtekintés nélkül elutasítják.


6. Kísérőlevél

Amiről még szólnom kell, az a kísérőlevél. Nem minden esetben írják le, hogy várnak-e ilyet, így ilyenkor célszerű csak annyira szorítkozni, hogy:

„Tisztelt [megnevezés]! (a pályázat kiírója – pl. kiadó, weboldal stb., ha van kapcsolattartó megadva, akkor a neve)

A [megnevezés] pályázatukra küldöm a [megnevezés] című történetemet/kéziratomat/írásomat.

Üdvözlettel/Tisztelettel: [a pályázó teljes neve]”


Amennyiben a pályázati kiírásban más utasítás nincs róla (pl. jelige), az e-mail tárgy rovatába mindig a pályázat nevét írjuk, így a kiíróhoz beérkező e-mailek között könnyebben megtalálják (nem minden esetben használ a kiíró külön e-mailt a pályázati anyagok fogadására).


7. Bemutatkozó levél:

Amikor a kiíró bemutatkozó levelet vár, és ennél pontosabb utasítást nem ír, akkor az alábbiak kerüljenek bele:

Alap személyes információk (név, életkor). Írj röviden magadról és a történetíráshoz való viszonyodról. Lehetőleg kerüld, hogy már kisiskolás korodban író akartál lenni. Főleg, ha jelenleg is gondod akad az igekötők használatával, a külön és egybeírás szabályaival, a határozott névelők megfelelő használatával, a szóismétlésekkel, a kötőszavakkal, mert ezzel azt sugallod, nem vagy elég elkötelezett az írói fejlődés mellett.

Amennyiben vannak irodalmi eredményeid, légy büszke rájuk. Leginkább akkor, ha szakmai zsűri (elismert szakemberek – pl, szerkesztők, kiadóvezetők, díjazott és/vagy sikeres írók – díjazott: József Attila-díj, Zsoldos Péter-díj, Margó-díj) értékelése alapján érted el.

Az is írói kvalitásod mellett szólhat, ha vannak már publikációid irodalmi oldalakon, vagy olyan elismert oldalakon, ahol a te zsáneredben közölnek írásokat. Ezeket szintén beleírhatod.

Szintén kerülendő, hogy nagy álmod a megjelenés, hogy kezedbe foghasd a könyvedet. Ez megint nem azt sugallja, hogy íróként fejlődni szeretnél, hanem inkább azt, bármi áron egy cél érdekel, az pedig a megjelenés, és ezért bármire képes vagy, akár megalkudni is. (Erről nem szeretnék rémtörténeteket mesélni, hogy mi történhet a kéziratoddal ilyen esetben.)


Az egyik legfontosabbat a végére hagytam

Figyelj oda, hová küldöd be az írásodat. Mindig nézz utána a kiírónak!!! Mindig!!!

Ha van olyan szerző, akit ismersz és megjelent náluk, kérdezz, érdeklődj! Vagy írói csoportokban tedd fel a kérdésedet (akár névtelenül – FB csoportokban szokott lenni ilyen lehetőség), hogy adott kiíróról kinek mi a véleménye, milyen tapasztalatuk van vele kapcsolatban (pályázati anyagok elbírálása, szerződések korrektsége, szerzői jogok tiszteletben tartása, megjelenés utáni marketing, az írói pálya támogatása stb).

Egy neves kiadó még nem garancia a korrektségre. Az ördög a részletekben rejlik. Mindig!

Magától a kiírótól is kérhetsz pontosabb tájékoztatást. Maga a válasz szintén jelezheti, mire számíthatsz, ha nyersz.


Megjelenés

Az írói brand fontos része, hogy az író hol kerül megjelenésre. Ezért gondold meg, hová küldöd be az írásodat, hogy az a későbbi terveidbe mennyire illeszkedik, mennyire felvállalható.

Vannak kiadók, ahol megnézik az író előéletét, így kétséges kiadónál, botrányos pályázaton való eredményesség nem biztos, hogy hozzájárul a sikerességedhez, és így a megjelenéshez.


Irodalmi pályázatok:
Olvasd tovább Pályázati kisokos

2023. április 10., hétfő

,

Karakteralkotás, karakterábrázolás – 1.

 


1. A karakter

Definíció: A karakter lehet élő vagy élettelen, a történet cselekményeiben közvetlenül vagy közvetve részt vesz, arra hatást gyakorol.

 

Miért kell karakter a történetbe?

Nélküle ki kerülne konfliktusba?

A történetek nagy részét az viszi előre, hogy a benne lévő karakterek kölcsönhatásba kerülnek a rájuk ható eseményekkel, bármi vagy bárki is idézze azokat elő.

Éhezők viadala, Harry Potter, Vaják, Trónok Harca, Az, Egy lány a vonaton, Rossz hely, Vesztegzár a Grand Hotelben stb.

A karakteralkotás alapja, hogy legyen egy karakter, annak legyen célja és a történetben legyen konfliktus, amit le kell küzdenie.

  1. karakter
  2. karakter célja
  3. leküzdendő konfliktus

A karakter lehet személy vagy személytelen, élő vagy élettelen, a lényeg, hogy a történetben lévő eseményekkel kölcsönhatásba kerüljön.

 

Karakteralkotás

Az alapok

Nagyon sok szerző megijed, hogy amikor elképzel egy szereplőt, akkor valamilyen színész ugrik be neki. Ettől nem kell megijedni, mert ez azt jelenti, hogy a kitalált karakter sok jellemzője azonos a színész által alakított szerepekből ismert karakterekével. Pl. bolond tudós esetén könnyebb Sheldon Cooper-t elképzelni sok szituációba, ahogyan az agglegényekhez meg Charlie Harper-t, míg a rettenthetetlen, marcona hős szerepébe meg "Én vagyok Batman"-t. Vagy a fontoskodó detektív szerepébe Columbo, Poirot (David Suchet), a vagány karakterébe meg Han Solo, Indiana Jones, Peter Quill – alias Űrlord – vagy John Shepperd – Stargate: Atlantis.

A másik, amikor bennünk alakul ki róla kép, benyomás, és ezt sokszor nem könnyű leírni, de azért próbáljuk meg. Haj- és szemszín, testalkat, végtagok, látható külső jegyek (szemölcs, pattanás, anyajegy stb). Öltözködés, tisztálkodási szokások, mozdulatok, beszédstílus stb.

Hogy miért fontos?

A történetírás során nagyon sok író hasal el azon, hogy valamiért rosszul emlékezett egy-egy karakterére, és véletlenül a cselekményhez igazította valamelyik jellemzőjét, és így teljesen más ívet vett a történet. Azt hiszem, nem kell ecsetelnem, hogy ez milyen gonddal jár. Nem sokkal, csak sok jelenetet újra kell írni, ami eszméletlen mennyiségű plusz munkával jár, mert ilyenkor egymás után ugranak ki amiatt az egy pici elírás miatt a történet szerkezeti hibái.

Ha filmes karakterekről mintázunk, akkor a jobb összhatás érdekében gyűjtsünk róluk képeket a netről.

Gyakorlat:

  • Válassz ki egy személyt a környezetedben. Lehet családtag vagy bármilyen közeli ismerős (barát, osztálytárs, kolléga stb.). Legyen ő a szereplőd.
  • Jegyezd fel azokat a jellemzőket, amelyekkel egy idegennek leírnád őt.
  • Ezen jellemzők alapján alkoss egy kitalált karaktert és írj vele egy rövid, kitalált történetet.

Olvasd tovább Karakteralkotás, karakterábrázolás – 1.

2023. április 9., vasárnap

,

A történetírás gyakorlása 1.



 Írj naplót!


Vezess naplót, de ne csak felsorold, hogy mit csináltál a nap folyamán, hanem próbáld meg az érzéseket és hangulatokat is leírni.

Válassz ki egy incidenst (konfliktus, ami cselekvésre késztetett téged vagy mást) és írd le rövid vázlatként.

Fogd ezt a vázlatot és színezd ki!


Írj hozzá párbeszédeket!


Alakítsd úgy, mintha lenne eleje, közepe és vége, akárcsak egy rövid történetben, vagy egy regényben egy fejezet. Építsd fel, mi történt a konfliktus előtt, hogyan jutott el a történet addig a cselekményig, és vidd tovább, miként fejeződik be szerinted.

Írd meg a történetet!

Olvasd tovább A történetírás gyakorlása 1.

2023. április 8., szombat

, , , ,

Mielőtt szerződést kötsz

 


Mielőtt szerződést kötsz

– avagy mire figyelj, ha kiadod a könyvedet

 

Azzal kezdeném, hogy ugyan sok panaszt, problémát lehet hallani az olyan kiadói szerződésekkel és kiadói viselkedéssel kapcsolatban, ahol a szerző maga finanszírozza a könyv kiadásának egy részének vagy egészének a munkálatait, azonban sok esetben előfordul, hogy ez nem szándékos a kiadó részéről, hanem egyszerűen olyan személyek hoztak létre kiadót, akik sem a vállalkozáshoz, az üzleti élethez, sem pedig a könyvkiadáshoz nem értenek.

Tudom, ez nem mentség, pusztán azért jegyeztem meg, mert nem minden esetben a rossz szándék vezérli a kiadót.

A legtöbb esetben a rossz tapasztalat mögött az áll, hogy az író nem kap megfelelő tájékoztatást a kiadótól arra, hogy mit is ír alá (az író meg nem kérdez rá, hogy mi mit jelent), vagy egyszerűen nem érdekli, csak a megjelenés volt fontos számára, és úgy vélte, milyen hátrányai lehetnek egy ilyen szerződésnek. Mert attól, hogy egy szerződés jogszerű, még lehet hátrányos az író számára.

1. Jutalék, jogdíj:

A legproblémásabb rész mindig a jutalék. Itt megállok egy pillanatra, mert nem mindegy, hogy "jutalék" vagy "jogdíj". A két kifejezés teljesen mást takar.

jutalék: szerzői könyvkiadás során az értékesített könyvből származó bevétel. Amikor az író részéről a teljes könyvkiadási folyamat finanszírozásra kerül, az az összeg, ami a többi résztvevő jutalékának levonása után marad.

Példa: a könyv bekerül az országos terjesztői hálózatba, akkor mind az országos terjesztő, mind a szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadó jutalékot von le a könyv eladási árából, és a levonások után megmaradt összeg az író jutaléka az értékesítésből. Olyan esetben, amikor az író a könyvkiadás egy részét finanszírozza (teszem azt a nyomdai költséget a könyvkiadó állja), a kiadó fix jutalékot ad a könyv eladási árából.

jogdíj: jogdíjnak nevezzük, amikor a könyvkiadó finanszírozza a teljes kiadást, és vagy egy fix összeget fizet az írónak a kéziratért, vagy az értékesített könyvek után befolyt összegből fizet százalékosan jogdíjat. Mivel a hazai kiadók nem tehetik meg ebben a bizonytalan piaci helyzetben, hogy egy-egy írónak százezreket, netán milliót fizessenek, ezt az utóbbi jogdíjrendszert alkalmazzák.

Nézzük, mi szokott a jutalék kifizetésekor problémát jelenteni. Többek közt az, amikor nincs tájékoztatva az író arról, hogy a jogdíjból a törvényi kötelezettségek miatt a könyvkiadó további összegeket vonhat le. Ilyen eset, amikor az író magánszemélyként írja alá a szerződést, ugyanis ilyenkor a kifizetést bérként kell kezelni, ezért SZJA és egyéb adónemeket kell a törvény szerint a kiadónak levonnia és a NAV felé befizetnie.

A másik probléma, ami felmerülhet, a jutalék számításának módja. Itt több száz forintokkal lehet elcsúszni egy megfogalmazás miatt. Mert nem mindegy, hogy a könyv árából, vagy a könyv kedvezményekkel és jutalékokkal csökkentett árából kerül levonásra bármely közvetítő fél (kiadó, terjesztők) jutaléka. Sokszor előfordul, hogy a kiadó nem abból az összegből von le jutalékot, amit a terjesztő számára átutal, hanem abból az eladási árból, amennyiért a terjesztőnél eladásra került. Konkrét példával élve, nem mindegy, hogy 4000 Ft-ból kerül levonásra 70%, vagy a 4000-ből előbb 50%, majd a 2000-ből 20%. Az első esetben az írónak 1200 forintja marad, míg a második esetben 1600 forint. És ez pusztán annyin múlik, hogyan van megfogalmazva a jutalék számítása. Az első példa ékes példája egy jogszerű, ám előnytelen szerződésnek. Ha bizonytalanok vagyunk a fogalmazást illetően, hogy a könyvkiadó, hogyan számol, kérjünk róla írásos tájékoztatást.

Amit írásba adnak, az utána felhasználható jogvita esetén.

2. Szerzői jog és felhasználási jog:

A bejegyzést direkt nem ezzel kezdtem, ugyanis az írók számára pont ugyanennyire fontos, és egyáltalán nem az első helyen van, amikor szerződést ír alá. És ez nagy hiba.

Szerencsére kevés olyan könyvkiadó van, akik megsértik a szerzői jogokat, ettől függetlenül az írónak ismernie kell, mivel ez védi az ő szellemi tulajdonát.

A szerzői jog ismerete segít abban, hogy amikor aláír az író egy kiadói szerződést, ahol jogokat biztosít a könyvkiadó számára a szellemi tulajdonával való tevékenységre, akkor az író tisztában lehet azzal, hogy a kiadó milyen tevékenységekre jogosult.

A szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadó esetében ezek az átruházott jogok, amelyek alapján a könyvkiadással kapcsolatos tevékenységeket végezheti, többnyire korlátozottak.

A legfontosabb jog, amit ilyenkor az író átengedhet, az a felhasználási jog. Ez a jog rendelkezik arról, hogy aki gyakorolhatja, azt milyen formában teheti meg. A felhasználási jog sok mindenre kiterjedhet, könyvkiadás esetén a leggyakoribb a könyv nyomtatott formában történő kiadása (többszörözés és forgalomba hozatal útján történő terjesztés), vagyis nyomdában való gyártás és értékesítés országosan, esetleg globálisan.

Itt is megállok egy kicsit, és tisztázok két eltérő fogalmat, tevékenységet.

Szerzői könyvkiadóval kötött szerződés során lehet könyvkiadásra, és lehet bizományos értékesítésre is szerződést kötni. A kettő közötti különbség, hogy az első esetben a szükséges felhasználási jogokat a kiadó megkapja, az alapján jogszerűen végezhet a könyv kiadásával és terjesztésével kapcsolatos tevékenységeket. Pl. megbízást adhat a nyomdának a könyv gyártására. A bizományos értékesítés során a kiadó kizárólag a könyv értékesítését végzi, minden más tevékenységet az író meghatalmazásával tehet. Az utóbbi előnyösebbnek tűnik, és nagyobb az író szabadsága is, viszont ilyenkor a kiadó nem tudja képviselni az író érdekeit, amennyiben jogsérelem éri (plágium vagy bármely szerzői jog sérülése). Az író ilyen esetben magára van utalva. Az első esetben a kiadónak nem csak joga, hanem kötelessége is minden olyan illegális tevékenység ellen fellépni, a szerzői jog sértéséből származó károk mérséklésére intézkedéseket tenni, ami az írót éri.

Arra most nem térek ki, hogy az írónak a szerzői jog értelmében bármikor joga van egy szerződéstől elállni. Bármikor. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a kiadónak nem lehet valamilyen kártérítési igénye.

Amire figyelni kell, hogy a felhasználási jog mire terjed ki. Pl. egy könyvkiadás esetén ne adjunk felhasználási jogot megfilmesítésre, zenemű vagy színdarab létrehozására, ilyen jellegű átdolgozásra, esetleg a művön alapuló különböző származtatott mű létrehozására, netán játékfigurák stb. létrehozására. Vagy ha mégis adunk ilyen jogot, akkor a szerződésben legyen rögzítve az ebből az írót megillető jutalék, jogdíj.

Itt is azt tudom javasolni, kérjünk írásos tájékoztatást, hogy a szerződésben felsorolt felhasználási jogok pontosan mire terjednek ki. Néha azt is megkérdezhetjük, ha túl soknak tartjuk, amit átadunk, hogy miért.

A felhasználási jog azt is biztosítja a kiadónak, hogy rajta kívül senki nem terjesztheti, értékesítheti a könyvet, azaz ő adja át mindenkinek értékesítésre. Ez azt is jelenti, hogy ebben az esetben maga az író sem értékesítheti, nem kezdeményezhet nyereményjátékot a kiadó tudta és beleegyezése nélkül. Erre azért van szükség, mivel a szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadó is végez(het) a könyvet népszerűsítő tevékenységet, ami részéről költségekkel jár, és ennek megtérülése akkor a legjobb, ha az íróval vagy másokkal nem kell konkurálnia.

Az más kérdés, hogy ez a népszerűsítő tevékenység miben merül ki és mennyire eredményes.

3. Szerződésbontás, kártérítés:

Ez a következő olyan pontja a legtöbb szerződésnek, amit az írók nem olvasnak el figyelmesen, hogy ha szeretnének szerződést bontani, az nekik mennyibe is fog kerülni.

Azt azért tudomásul kell venni, hogy a szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadónak (meg bármilyen szerződő félnek) joga van feltételekhez kötni a szerződésbontást, és bizonyos költségeket, elmaradt bevételt ilyenkor kifizettetni az íróval. Ezért ezt a részt mindig alaposan át kell nézni, és szintén írásos tájékoztatást kérni, hogy ez a gyakorlatban miként zajlik.

Az, hogy a kiadót milyen összegek illetik meg, azt a szerződésen felül a Ptk. szabályozza. Ha úgy véljük, a kiadó olyan tételeket fogalmazott bele a szerződésbe, ami jogszerűtlen, minden esetben érdemes jogi képviselőt keresni, akit ha nem is kérünk fel konkrét képviseletre, de 1-2 órás konzultáció keretén belül részletesen elmondja, tényleg jogsértőek-e adott tételek, illetve, hogy mi jogszerű vagy sem a szerződésben, ezáltal a kiadóval való vitás ügy rendezése gördülékenyebbé válik.

Ugyanide tartozik, hogy a kiadónak joga van-e a könyvek visszatartására, amennyiben állítása szerint az írónak tartozása van felé. Kérdés, mire alapozza a könyvkiadó a kártérítési igényét. Ezt sem minden esetben lehet megállapítani, hogy a követelés jogszerű vagy sem, mert előfordulhatnak olyan esetek, amikor igen, joga van a könyvkiadónak ehhez.

 

Amit minden író megtehet szerződéskötés előtt

Kérdezz, tájékozódj, alaposan olvasd el a szerződést, kérdezz rá mindenre azzal kapcsolatban és mindig írásban kérj azzal kapcsolatban tájékoztatást. Az írótársak rossz tapasztalatait részletek nélkül ne fogadd el, mert nem biztos, hogy neki volt igaza, mert az is előfordulhatott, hogy figyelmetlen volt, vagy nem volt elég tájékozott a szerződés megkötése előtt. Olyan is előfordulhat, hogy személyes nézeteltérés miatt van rossz véleménye adott könyvkiadóról.

Ha a kiadónak rövid, alig 1-2 oldalas szerződése van, ott valami nincs rendesen kidolgozva, túl sok marad a kérdéses tétel jogvita esetén. Ilyenkor pláne kötelező kérdésekkel bombázni a kiadót, hogy ilyen és ilyen esetekben a szerződés alapján mi az eljárás, mire lehet számítani, ha ilyen meg ilyen probléma merül fel.


Amitől óvok mindenkit

Ne hidd, hogy a problémák elkerülése érdekében elég annyi, ha a vállalkozásodra rádobod a könyvkiadói tevékenységet. Ha egyedül vagy, minden sokkal drágább (pl. a nyomda. A kiadók a legtöbb esetben mennyiségi kedvezményt kapnak, és minél több írót küldenek a nyomdához, a későbbi íróinknak – vagy reprintnél – annál kedvezőbb lesz a nyomdai gyártás.), és ha nem értesz a könyvpiachoz, márpedig a szerzői könyvkiadók nagy részénél nem értenek hozzá, mert írók alapították és nem szakemberek, akkor nagyon nehéz dolgod lesz, és az olvasókat is elég nehéz lesz meggyőzni, hogy a nálad megjelent szerzői kiadású könyvek irodalmilag, vagy bármilyen szempontból minőséget képviselnek.

Miért is hinnék el, ha nincs megfelelő szakmai háttered?

És nem utolsó sorban: a könyvkiadásból megélni nehéz. Számold ki, hány darab könyvet kell értékesíteni egy hónapban, hogy majd közel 60 nap múlva a terjesztőktől kapjál annyi jutalékot, amiből kifizeted a vállalkozással kapcsolatos költségeket.

Amit még javasolni tudok: adószámos magánszemély – ha író vagy, akkor váltsd ki a magánszemélyeknek szóló adószámot.

 

Ha mégis bizonytalan vagy, inkább kérj szakembertől tanácsot. Ilyen ügyekben jó szívvel ajánljuk Dr. Fodor Klaudia Franciska ügyvédnőt.

Olvasd tovább Mielőtt szerződést kötsz