Könyvkiadás - A kézirat útja a boltig

A bejegyzés kizárólag a szórakoztató irodalmi művek szempontjából mutatja be a kiadási folyamatokat.

A kezdet

A regényírás egy nagyon izgalmas és kreatív folyamat, ahol az írók megoszthatják gondolataikat, érzéseiket és tapasztalataikat az olvasókkal.

A könyvkiadásnak számos előnye van, például:

• A fiókon kívül mások is olvashatják a történetet.
• Az író által írt regény segíthet másoknak a mindennapi életet könnyebbé tenni.
• Ezek a történetek ösztönzőleg hathatnak az olvasóra.
• Az olvasott történet segíti az olvasót a mindennapi problémák megoldásában.
• Segíthet megérteni a körülöttünk lévő világot.
• Megismerhetünk más gondolkodásmódú embereket, akikkel a való életben ritkán találkozhatunk.
• Olyan helyekre juthatunk el, ahová soha (pl. más bolygók) vagy nagyon kis eséllyel.

Ha te is szeretnél könyvet kiadni, akkor érdemes megismerned a könyvkiadás folyamatát és lépéseit.

A könyvkiadás nem egyszerű feladat, de ha megfelelően felkészülsz és kitartó vagy, akkor megvalósíthatod az álmodat. A következő bejegyzésben bemutatom a könyvkiadás alapjait, és tanácsokat adok arra, hogyan kezdj hozzá a saját könyved kiadásához.

A kiadási folyamat

A könyvkiadás során a szerző által írt szöveget nyomtatott vagy digitális formában elérhetővé teszik a közönség számára.

Több lépésből áll, amelyek közé tartozik a szerkesztés, a korrektúra, a tipográfia, a borítótervezés, az illusztrációk készítése, a nyomtatás vagy a digitális formátum kiválasztása, a terjesztés és a marketing.

A könyvkiadás célja, hogy minőségi és érdekes tartalmat kínáljon az olvasóknak. Fontos, hogy a kiadvány megfeleljen a szerzői jogoknak.

Ebben a bejegyzésben kihagyjuk azokat a köröket, hogy milyen kéziratra melyik kiadó kíváncsi, és mekkora esély van a megjelenésre. Ideális esetet veszünk alapul, amikor a kéziratról megszületett a döntés, hogy kiadásra kerül.

Ezt a döntést a legtöbb kiadó esetében a szerkesztő javaslatára a kiadóvezető hozza meg.

1. Szerkesztés

A pozitív döntést követően következik az érdemi munka a kéziraton, maga a szerkesztés.

Több körből áll. Az első körök szerkezeti és technikai hibákra mutat rá (dramaturgia, dramaturgiai ív, karakterábrázolás, párbeszédek, információadagolás, fejezetek sorrendje, jelenetek felépítése). A következő körök ezek ellenőrzéséről szól, mellette a szerkesztő stilisztikai (a szöveg érzelmi, hangulati vagy egyéb többlettartalmát előidéző fogalmazás) észrevételeket szintén tesz.

Ahogy a történet egyre jobban elnyeri végső formáját, a szerkesztési folyamat egyre inkább a szöveggel kezd el foglalkozni. A szerkesztő figyeli, hogy a történet szövege mennyire igazodik adott zsánerhez, és amennyiben szükséges, javaslatot tesz adott részek megfelelő átírásához (bár ez utóbbi inkább irodalmi lektori feladat).

Irodalmi lektor, aki az írónak konkrét technikai tanácsokat ad a megfelelő kivitelezéshez, ha szükséges, konkrét példákat is ír a megoldásra, ami alapján az író már képes elvégezni a szükséges módosításokat (tehát nem a szerkesztő vagy a lektor írja meg a szerző helyett, hanem neki kell a felvázolt javaslat vagy példa alapján).

2. Korrektúra

Amikor a történet elnyerte végleges formáját, következik a korrektúra, ahol a nyelvtani hibák (elütések, ragozások, szóismétlések, feleslegesen használt kötőszavak stb.) mellett az értelemzavaró fogalmazások szintén jelzésre kerülnek (például: "János felé fordul." János fordul valaki felé vagy János felé fordul valaki?)

A korrektor munkáját egészítheti ki a nyelvi lektor, amennyiben szükséges (korhű szöveg, fordított szöveg stb).

A korrektor a munkája során végig egyeztet a szerkesztővel, mivel előfordulhat, hogy egy-egy átfogalmazás, vagy akár egy szó is megváltoztathatja egy adott jelenet dramaturgiáját. Ilyenkor megbeszélik, a változtatást hogyan érdemes elvégezni, ezt pedig közlik az íróval, aki az információk alapján átdolgozza a szükséges részt.

Itt szintén igaz, hogy ha a korrektor tesz is konkrét javaslatot az átírásra, a szerzőnek nem azt kell bemásolnia, hanem az alapján elvégeznie a szükséges módosítást (a történetet az író írja, mindenki más csak segít jobbá tenni a történetet és a szöveget).

3. Szakmai lektorálás

A legtöbb szórakoztató irodalmi műnél nem kerül rá sor, vagy nem olyan mélységben, hogy az lektorálásnak legyen nevezhető. Ettől függetlenül, amikor érdemes lehet szakmai lektort felkérni a regény megírása előtt vagy után:

• történelmi eseményt feldolgozó regény, ahol az író történelmileg hű történetet ír
• sci-fi történet, amennyiben a tudomány hangsúlyos a történetben
• krimi, amennyiben nagyon pontosan szeretnénk a nyomozást és az elkövetést ábrázolni
• dokumentumregény, amikor a könyv alapjául szolgáló történet hiteles dokumentumok alapján kerül megírásra

Ezek a legáltalánosabb esetek. Szakmai lektor alkalmazását leginkább az érintett téma mélysége és részletessége határozza meg minden regény esetében.

4. Tipográfia, borítóterv

A tipográfia nem csak a betűkkel való tervezést jelenti, hanem a szöveg és a kép együttes elrendezését is, amely segíti az információ megjelenítését és megértését. Könyvkiadás során a tipográfus feladata, hogy olyan írásképet alakítsanak ki, amely esztétikus, célszerű és összhangban van a könyv tartalmával és célközönségével. Nem kizárólag a szöveg kinézetét befolyásolja, hanem a hangulatát, a jelentését és az olvasási élményt is.

A borítóterv készítése izgalmas folyamat, és sok tényezőtől függ.

A borítóterv nemcsak a könyv tartalmát, hangulatát és műfaját kell, hogy tükrözze, hanem a szerző személyiségét, a célcsoport elvárásait és a piaci trendeket is figyelembe kell vennie. Elkészítése többnyire csapatmunka, amelyben a szerkesztő, a tervező, a grafikus és a szerző is részt vesz.

A borítónak fel kell keltenie az olvasók érdeklődését és kíváncsiságát, hogy meg akarják venni és el akarják olvasni a könyvet.

A borítótervezés során több szempontot is figyelembe kell venni. Az egyik a könyv mérete és formátuma, ami meghatározza a borító alakját és anyagát. A másik a színvilág és a tipográfia, ami befolyásolja a borító hangulatát és stílusát. A harmadik a képi elemek és az illusztrációk használata, ami segíthet kiemelni a könyv fő üzenetét vagy kulcsmotívumait. A negyedik a cím és az alcím elhelyezése és kiemelése, ami fontos információt ad az olvasónak a könyvről. Végül pedig nem szabad elfelejteni a szerző nevét és az esetleges ajánlásokat vagy díjakat sem, amelyek növelhetik a könyv hitelességét és vonzerejét.

5. Marketing

Mielőtt nyomdába, végül a terjesztőkhöz kerül, érdemes megkezdeni a könyv reklámozását. Erről ebben a bejegyzéssorozatban írtam bővebben.

6. Nyomda

A nyomda az a hely, ahol a könyved fizikai formát ölt, és ahol a minőség és a határidő is fontos tényező.

A nyomda könyvkiadásban nemcsak a nyomtatást végzi, hanem a könyvborítót, a kötést, a vágást és a csomagolást is.

A nyomda kiválasztása nem egyszerű feladat, hiszen sok szempontot kell figyelembe venni:

• az árat,
• a technikai lehetőségeket (digitális vagy ofszet nyomás, ragasztókötött vagy cérnafűzött),
• a referenciákat.

Példányszám

A gyártásnál nem kizárólag az árakat érdemes nézni, hanem azt is, a terjesztői hálózatba beadva, hány könyvesboltba tud eljutni. Javasolt példányszám: 300-500 darab.

Természetesen, ha szerény büdzsével rendelkezünk, akkor annyit, amennyit még kényelmesen be tudunk ruházni. Arra azonban figyelni kell, hogy ezáltal a megtérülés esélye csekély.

Bővebben ebben a bejegyzésben fejtettem ki.

Nyomdai méret

Általános nyomdai méretek:

• A/5 148x210 mm, álló
• B/5k 165x234 mm, álló (gazdaságos gyártás)

7. Fogyasztói ár

A könyv fogyasztói árát elsődlegesen a gyártási költségek határozzák meg, amennyiben a befektetőnek számít, hogy az értékesítésből mekkora összeg folyik be.

Szintén befolyásolja a fogyasztói árat a terjesztés módja. Amennyiben kihagyjuk a nagy terjesztőket (Libri, Líra, Book24, bookline stb.) adhatjuk olcsóbban vagy nagyobb profitra (azaz gyorsabb megtérülésre) számíthatunk (szerk. megj.: a könyvvásárlások zöme a mai napig impulzív vásárlás, azaz, a vásárló a boltban meglátja a borítót, kézbe veszi a könyvet, elolvassa a fülszöveget, netán beleolvas, és ezt követően dönt a vásárlásról, ami azt jelenti, hogy az eladások nagy része a könyvesboltokban történik).

Valamikor elegendő volt a gyártott mennyiség egységnyi költségét (1 darab könyvre jutó gyártási költség) 3-mal vagy 4-gyel felszorozni. Mostanra azonban már több tényező befolyásolja a fogyasztói árat, ezért ez a módszer már nem minden esetben alkalmazható (szerk. megj.: főleg kis példányszámú kiadványoknál, ahol az egy könyvre jutó gyártási költség nagyon magas).

Ezért többnyire az árat úgy érdemes kialakítani, hogy a terjesztői jutalékok levonását követően legalább a nyomdai gyártás költsége megtérüljön (szerk. megj.: ez a kalkuláció kizárólag a magánkiadású és kis példányszámú kiadványokra érvényes).

Szerzői- és magánkiadásnál a teljes költség (szerkesztés, korrektúra, borító, tördelés, nyomda, logisztika) megtérülése ~700-1000 példány értékesítésénél realizálható, attól függően, milyen terjedelmű (oldalszám) és kivitelű (puha- vagy kemény borító) a kiadvány.

Az ár kialakításánál érdemes megnézni a hasonló kiadványok árait és azokhoz igazítani.

8. Terjesztés

A terjesztés biztosítja, hogy a könyv eljusson az olvasókhoz.

A terjesztés több csatornán keresztül történhet, mint például a könyvesboltok, az online áruházak, a könyvtárak vagy a kiadói rendezvények. Hatékonysága nagyban függ attól, hogy milyen kapcsolatokat épít ki a kiadó a kereskedőkkel, a médiumokkal és az olvasókkal.

A könyvkiadásban részt vevő vállalkozások sokfélék lehetnek, attól függően, hogy milyen témájú és műfajú könyveket adnak ki, milyen céljaik és értékeik vannak, és milyen módon kommunikálnak a szerzőkkel és az olvasókkal.

A könyvkiadás tehát nem csak egy üzleti tevékenység, hanem társadalmi szerepvállalás is, amely befolyásolja és tükrözi a társadalmi változásokat és trendeket.