2024. május 12., vasárnap

, , , , , ,

MAGÁNKIADÁS – MELYIK KIADÓT VÁLASSZUK



Add ki a könyved! De hol?

A válasz sosem egyszerű, mivel a magánkiadású könyvek elkészítésével, forgalmazásával és terjesztésével foglalkozó kiadók általában nem követik a hagyományos kiadói modelleket, azaz nem kizárólag egy vagy pár zsánerre specializálódnak, hanem sokszor az összes, magánkiadásban megjelenő könyvet átveszik forgalmazásra, terjesztésre, ez pedig nehezítheti a célközönség elérését.


Forgalmazás: saját webshopon keresztüli értékesítés

Terjesztés: országos bolthálózatok kínálatába beszállítják (Líra, KELLO, Libri stb)


Első lépésként az írónak magának kell tisztáznia, hogy milyen elképzelései vannak a könyvének a megjelenésével és az olvasókhoz való eljuttatásával kapcsolatban. Ebbe beletartozik a bolti elérhetőségtől kezdve a reklámokig szinte minden.


A könyvkiadók

Vannak olyan kiadók nagyon szép reklámmal, akik azt sugallják,​ hogy rajtuk keresztül minden magánkiadású könyv sikerkönyv lesz (Nem lesz!), azonban ha megnézzük a feltételeiket, ott virít például, hogy bolti forgalomba nem kerül, vagy csak bizonyos feltételekkel kerülhet a könyv. Ráadásul az első pár száz eladásból a szerző egy fillért sem kap. Rendben, azért ezeknél a kiadóknál ilyen esetben a nyomdai költséget vállalja a kiadó, ami viszont azért annyira nem korrekt megoldás, mivel az ilyen kiadók eleve egy nyomda tulajdonosai is. Azaz, a saját nyomdájuknak generálnak munkát a magánkiadással (szerk. megj.: mint minden területen, itt is vannak üdítő kivételek).


A teljes cikk itt olvasható: MAGÁNKIADÁS – MELYIK KIADÓT VÁLASSZUK

Olvasd tovább MAGÁNKIADÁS – MELYIK KIADÓT VÁLASSZUK
, , , , , , ,

A könyvkiadás költségei - Magánkiadás


A könyvkiadás költségei magánkiadású könyveknél

A bejegyzésben a magánkiadásban megjelenni vágyó íróknak szedtük össze a könyvkiadás költségeit, amelyek felmerülhetnek egy-egy könyv elkészülésénél.


Röviden összefoglalva:

A könyvkiadás költségei számos tényezőtől függően változhatnak, beleértve a következőket:

  • A könyv hossza: minél hosszabb a könyv, annál több nyomtatási, szerkesztési és egyéb költséggel jár.
  • A könyv típusa: szórakoztató irodalmi könyv, mesekönyv sok illusztrációval, album stb. Minél több a kép és a szín, annál drágább.
  • A borító típusa: a keménytáblás borítók drágábbak, mint a puhatáblás borítók.
  • A papír típusa: a papír súlya és típusa.
  • Egyedi könyv: például éldekorálás, dombornyomott stb.
  • A nyomtatási mennyiség: minél több példányt nyomtatnak, annál alacsonyabb lesz az egy példányra jutó költség.
  • A kiadó szolgáltatásai: a szerkesztés, lektorálás, tördelés, borítótervezés és marketing mind további költségeket jelenthet.

Mielőtt rátérünk a lényegi részre, nézzük át, kiknek érdemes magánkiadásban megjelentetni a könyvüket.

Magánkiadásról akkor beszélhetünk, amikor a könyvet értékesíteni, terjeszteni szeretnénk, és az előállításával kapcsolatos költségek többségét maga az író állja.

A teljes cikk itt olvasható: A könyvkiadás költségei - Magánkiadás
Olvasd tovább A könyvkiadás költségei - Magánkiadás
, , ,

Egyedi világok teremtése 2.

kép: Frank Att - Next trading point


Hogyan hozzunk létre saját világot? Hát teremtsünk!

Könnyű ezt mondani, de azért némi támpont nem ártana. Hol is kezdjük?

Talán ott, hogy ez az egyedi világ, hogy született meg benned? Elkezdtél írni egy történetet, amit egy ilyen környezetbe helyeztél? Mert akkor máris van egy támpontod.

Amennyiben ki akarod dolgozni ezt a világot, mert szerinted mindenképpen érdekes, és eleve annyira megtetszett neked, hogy szeretnél elmerülni benne, akkor tedd az alábbiakat:

  • ha a történet, amiben megjelent, egy rövid történet, divatosabb megfogalmazással: novella, akkor emeld ki a világ jellemzőit belőle.

Ezeket a jellemzőket dolgozd ki. Ha simán nem megy, mármint, hogy a jellemzőből találd ki annak hátterét (vázlat, jegyzet), akkor írj egy rövid sztorit, aminek a középpontjában ez a jellemző áll. Állítsd bele helyzetekbe, hogy különböző karakterek hogyan viszonyulnak hozzá, mit mondanak róla, milyen hatással van rájuk. Szép lassan rá fogsz jönni, hogy amit elsőre nem tudtál megfogalmazni, az ott van benned, csak más megközelítéssel könnyebb felszínre hozni. Történetírásnál ez gyakran előfordul, és ez nem is baj.

Ha ügyes vagy, a fenti módszerrel az egyedi jellemzők hátteréről számos információt szerzel, közben gyakorlod a történetírást is. 😊

Ugyanezt a módszert alkalmazhatod, ha nem rövid történetbe építettél be egyedi jellemzőt adott világgal kapcsolatban, hanem rögtön belecsaptál a lecsóba és regényt (vagy regényfolyamot) kezdtél el írni. A fenti módszert itt is alkalmazhatod, és máris sok kis spin-off, vagy olyan rövid történet jön létre, amelyeket ha letisztázol, kidolgozol, az írói oldaladon közzé tehető, ezáltal az olvasók elmerülhetnek a regényed világában, és így felkeltheted az érdeklődést a regény iránt. 😀

De lehet fordítva is világot teremteni, azaz, előbb teremted meg a világot és csak utána kezded el írni a történetet. Itt is segíthet, ha egy-egy jellemzőhöz amolyan eredettörténetet írsz.


Teremtésmítosz

Sokat segít világteremtésnél, ha a különböző kultúrák teremtésmítoszait elolvasod. Egyrészt segíti a saját világ jellemzőinek kialakítását, másrészt segíthet abban, hogy elkerüld az ismert teremtéseket (már ha szeretnéd kerülni). A teremtésmítoszok olvasása abban is segíteni tud, hogy a teremtmények hogyan viszonyultak a teremtőikhez, ami meg az általad teremtett világ társadalmi életét határozhatja meg. Már ha tudnak arról, hogy őket teremtették. 😃 Az sem rossz, ha egy high-tech társadalom szép lassan ráébred, hogy igazából magasabb rendű lények vagy konkrétan istenek hozták őket és a világukat létre. 😁 Én szívesen megnézném az arcukat.

Ugyanígy sokat segíthet különböző kultúrák társadalmi szokásait olvasni. Mert az adott világ megteremtésénél a társadalmi szokások és törvények is sokat számítanak. A végére kész néprajzos vagy kutlúrantropológus leszel. 😄

Alapvetően akár tudatosan, akár tudattalanul, de a legtöbb regényíró folyamatosan saját világokat teremt, még akkor is, ha nem dolgozza ki őket olyan szinten mint Tolkien vagy Martin. Vagy mint a filmes eposz után a Star Wars világát (de ezt egy egész munkacsoport dolgozta ki, ahogy a Forgotten Realms világát is).

Amikor a kezünkbe veszünk egy átlagos regényt, akár még romantikusat is, többnyire csak kis eséllyel mintázza a való világot, még akkor is, ha ebben a korban, ebben a világban játszódik, mivel a regény cselekményeinek előrehaladásához olykor szükséges a valóságtól való eltérés, és ezzel máris saját világot, saját környezetet teremtettünk azért, hogy az általunk elképzelt konfliktus működjön.

Tény, ilyen esetben ritkán kell részletekbe menően kidolgozni a világot.

Nem mindig könnyű meghatározni mikortól érdemes, de erről majd a következő posztban írok (Egyedi világok teremtése 3.).

Addig is: Írj, amikor csak kedved van és jólesik! 🥰

(Ha nem esik jól, ne erőltesd, mert csak megutálod. Az pedig nem jó, mert idővel keserédessé válik az alkotás folyamata.)




Hamarosan a blogon: Egyedi világok teremtése 3., Szinopszis és query letter, Hogyan írjunk krimit?, Magánkiadás - Melyik kiadót válasszam?, A könyvkiadás költségei - Magánkiadás, Melyik narrációt válasszam?
Olvasd tovább Egyedi világok teremtése 2.

2024. május 6., hétfő

, , ,

Egyedi világok teremtése 1.

 

kép: Jim Murray - The Leviathan

Az egyedi világok teremtése többnyire a fantasztikum területére igaz, legyen szó fantasy-ról vagy sci-fi-ről.


Mi van akkor, ha az író a regénye hátteréül egy teljesen egyedi világot alkot, és vele együtt új fogalmakat, kifejezéseket is?

Sok olyan fogalom, kifejezés kerülhet a történetbe, ami adott világban megszokott, azonban az olvasó nem ismeri a jelentését, ezáltal a szöveg értelmezése fennakadásba ütközhet.

Az egyik módszer, ha a meghatározó fogalmakról végjegyzetet készítünk, ahogyan a Shadowrun könyvekben is látható. A végjegyzetben minden lényeges esemény és kifejezés megtalálható, így akár olvasás előtti átolvasás során, akár közben segíteni tud értelmezni a szöveget, ezáltal jobban értjük a cselekményt, a konfliktust.

A másik módszer, ami nehezebb, hogy a szövegkörnyezetből válik értelmezhetővé, hogy adott fogalom, kifejezés mit jelent, mi a szerepe a történetben stb.

Teszem azt új faj és annak neve megjelenik a történetben. Akkor például sokat tud segíteni, ha a faj nevének leírásakor megjelenik a faj fizikai, külső szemlélő által látható leírása, még akkor is, ha nincs jelen adott résznél a faj egyik képviselője. Példa:

"Kellemes emlékek töltötték el, ahogy az első találkozást idézte fel magában a nerdorali nővel. Előtte még nem találkozott földönkívülivel..." vagy

"- Húzz innen, te csápos mocsok - rúgott bele Bill a számára lassan haladó kortarinba, akinek nehezére esett megszoknia az NB33-as bolygó erős gravitációját, ezért csápjaival próbált kapaszkodót találni, ezáltal akadályozva mások közlekedését."

Innentől kezdve pedig az olvasó már tisztában lesz vele, hogy amikor a faj megjelenik, az milyen, hogy néz ki, és jobban tudja értelmezni a jelenetet, mert ugye a szereplők jellemzői befolyásolják azt. 🙂

Ugyanez érvényes bármilyen egyedi szóra, amit kitalálunk a történethez, legyen szó fantasy, sci-fi vagy egyéb történetről.

A következő bejegyzésben arról írok, hogyan hozz létre egyedi világot: Egyedi világok teremtése 2.

Addig is: Írj, amikor csak kedved van és jólesik! 🥰

(Ha nem esik jól, ne erőltesd, mert csak megutálod. Az pedig nem jó, mert idővel keserédessé válik az alkotás folyamata.)



Hamarosan a blogon: Szinopszis és query letter, Hogyan írjunk krimit?, Magánkiadás - Melyik kiadót válasszam?, A könyvkiadás költségei - Magánkiadás, Melyik narrációt válasszam?

Olvasd tovább Egyedi világok teremtése 1.