Egyedi világok teremtése 3.

kép: planet of gods by breathing2004

(Az előző részek tartalmából: Egyedi világok teremtése 1., Egyedi világok teremtése 2.)

Mennyire legyen részletesen kidolgozva az adott világ?

Az egyedi világok teremtése többnyire a fantasztikum területére igaz, legyen szó fantasy-ról vagy sci-fi-ről. Sok ilyen művet nem magáért az alap történetért kedvelünk, hanem a világ hangulatáért. Ezt próbáljuk meg sokan átélni, amikor adott történet valamelyik szereplőjének beöltözünk, ilyen tárgyakkal vesszük körbe magunkat (a bögrétől kezdve a könyvtámaszon és az ágyneműkön keresztül akár a kenyérpirítóig bezárólag). A replikák vásárlásáról nem is beszélve.

A legtöbb feltörekvő író szintén szeretne ilyen hatást elérni, hogy az ő regényéhez kitalált világ legalább ennyire ismert és kedvelt legyen. Talán sokszor (és nem véletlenül) több időt is fordítanak a világ részletes kidolgozására, mint magára a regényírásra.

Azzal nem árulok el nagy titkot, ha lerántom a leplet az egyedi világok kialakulásáról, ami nem történik másként, minthogy az alkotó az elméjében történetek formájában kezd kalandozni a saját világában, majd idővel másokat is beenged (akár alkotókat, akár olvasókat), és onnantól közösen fedezik fel.

Ahogy az is igaz lehet, hogy egyszerűen csak szeretnek a maguk teremtette világban létezni, mert ott érzik jól magukat. Sok esetben előfordul, hogy ezek a teremtett világok menekülés a valóságból számukra, míg más esetben a világukban megvannak a keretek, nincs bizonytalanság, ott érzik biztonságban magukat.

*

Az előző posztban már írtam pár javaslatot, hogyan tudsz elmélyedni a saját világodban, ha a puszta képzelgés, álmodozás, fantáziálgatás nem segítene.

Ebben a posztban arról fogok írni, mikor érdemes és mikor nem részletekbe menően megteremteni a regény hátteréül szolgáló világot.

*

Nézzünk pár példát teremtett világokra:

Az egyik legismertebb J. R. R. Tolkien által teremtett Középfölde, mellette Westeros világát is elég jól ismerjük. Aztán itt van David Gemmel: Legenda című regénye, amelyben megjelenik a Drenai birodalom, amit a Legenda népszerűségét követően jobban kidolgozott, és így készült el Druss előzmény története, amikben megismerhettük, hogyan lett ő legenda. Vagy a Rigante ciklusa, ahol történelmi korokon átívelően ír a kelta kultúrán alapuló történetet.

Magyar vonatkozásban talán a legismertebb fantasy világ Ynev, ahol számos történet játszódik, és a mai napig népszerű. Olyan íróktól olvashatunk itt játszódó regényeket mint Wayne Chapman, Dale Avery, Raoul Renier, Ryan Hawkwood, Ray O'Sullivan, Jan van den Boomen stb.

Vannak olyan világok, amelyek csak egy-egy regényben jelennek meg, nincsenek jobban kidolgozva. Ilyen például J. Goldenlane Jósidő sorozata, ahol a regények ugyanazon a világon játszódnak, azonban más történelmi korban, ami így igencsak érdekessé teszi azt.

Sci-fi-ben a legismertebb talán a Dűne (Frank Herbert) világa és Isaac Asimov Alapítványa, és ott van még a Felébredt világ a Shadowrun-ból vagy a Hyperion Dan Simmons-tól, vagy Ian Watson-tól a Warhammer 40.000. De ha szűkebb értelemben nézzük, akkor ott van China Miéville-től a Perdido pályaudvar, ami igazán egyedi hangulatú regény, és nem is igazi sci-fi, hanem egy kicsi fantasy és egy kicsi sci-fi is van benne.

*

A fenti példákból is látszik, hogy a regény hátteréül szolgáló világokat nem minden esetben kell oly mértékben kidolgozni, hogy rögtön felcsapjunk adott világ történészének és kartográfusának. Felmerül a kérdés, mégis mikor szükséges aprólékosan kidolgozni egy világot?

Erre nincs tuti recept, mert ez sok mindentől függ, de leginkább magától az alkotótól.

Amire minden esetben figyelni kell, hogy a teremtett világ egyedi jellemzői soha ne kerüljenek logikai ellentmondásba a regényben, és mindig csak annyi jelenjen meg, amennyi szükséges. A legtöbb esetben a kidolgozott jellemzők nagy része nem jelenik meg, csak vázlatként szolgál az író számára. Ilyen például a mágia működése, amit nem kell leírni, elég csak megjelennie a sztoriban. (Kivéve, ha valamiért fontos, hogy a mágia vagy az adott varázslat működése leírásra kerüljön, mert az okoz konfliktust a történetben.) De jó példa erre a Gyűrűk Ura, amiben megjelenik az elf és a mordori nyelv, de a történetben nem jelenik meg ennek a nyelvtana, az összes szava stb. Ahogyan Westeros összes nemesi házát sem ismerjük meg részletesebben a Trónok harcában, és a távolabbi területekről is csak annyi információt kapunk, ami a történet adott részéhez szükséges.

Regényfolyam esetén nem árthat jobban kidolgozni a világot, hiszen már a történet terjedelméből adódóan sok esemény játszódik ott. Akkor is érdemes lehet, ha nem regényt vagy regényeket, hanem egymástól különálló, de ugyanazon a világon játszódó rövid sztorikat, novellákat írunk. Főleg, ha maga a világ nem csak szimpla hátteréül szolgál, hanem a hangulatáért is fele. Például visszatérő elemeket, már-már toposzokat tartalmaz (mint a régi időkben, amikor minden fantasyban a kalandozókat egy kocsmában bérelte fel a titokzatos idegen 😁).

[írói kihívás: Írj egymástól független, de azonos elemeket tartalmazó történeteket! példák: becsületes és hazug, csaló karakternek közösen kell megoldaniuk a problémát, szegény karakter segít a gazdag karakternek a probléma megoldásában, szegény karakter az intelligenciája vagy kreativitása miatt győzi le a gazdag karaktereket]

Az olyan regényeknél, ahol adott környezet kizárólag a regény keretein belül lényeges, csak annyit érdemes kidolgozni belőle, ami a történet konfliktusának szempontjából számít (David Gemmel: LegendaLegenda, J. Goldenlane: Jósidő sorozat). Ilyenek lehetnek szokások, törvények (a természettudományos törvények is ide tartoznak), fajok stb. Ilyenkor nem egy külső logikai rendszer határozza meg a történet eseményeit, hanem az író által szükségesnek ítélt megoldás (ami a regény keretein belül logikailag a helyén van), ami szükséges a regény konfliktusának kialakulásához és megoldásához is.

Azonban, amikor már konkrét évszámok kerülnek említésre, konkrét történelmi események jelennek meg, vagy akár saját nyelvek, földrajzi leírások sokasága, mert hatással van a regény cselekményére (példa: Zúgó vára, Sasfészek és a Cailin-árok a Trónok harcában), az írónak muszáj részletesen, akár földrajzi térképekkel együtt megteremtenie a világot.

A teremtésbe ilyenkor nem pusztán a népek, fajok, birodalmak kerülnek kidolgozásra, hanem a társadalmi szokások, a törvények, az évszakok, a főbb kereskedelmi termékek, adott területek ipara, gazdasága; és így tovább.

*

A fenti leírásokból látszik, hogy nagyon vékony a határ, hogy mikor milyen részletesen dolgozzuk ki a világot. Ez tényleg leginkább attól függ, hogy az író képes-e a regény írásakor rendelkezésére álló információk alapján úgy megírni a könyvet, hogy abban logikailag minden a helyén legyen. Amennyiben nem, nem ússza meg az ezzel járó szükséges munkálatokat.

*

További örömteli alkotást! 🥰

Hamarosan a blogon: Szinopszis és query letter, Hogyan írjunk krimit?, Magánkiadás - Melyik kiadót válasszam?, A könyvkiadás költségei - Magánkiadás, Melyik narrációt válasszam?