Gótikus regény elemei

Olvasd tovább Gótikus regény elemei

Pályázati kisokos

 Mire figyelj, ha irodalmi pályázaton indulsz?

Szinte kivétel nélkül minden kiíró az elsők között említi, hogy a pályázó figyelmen kívül hagyja a kiírásban lévő megkötéseket. Ideértve a terjedelmi korlátot, a műfajt, a zsánert, a tematikát, a dokumentum formázását. Vegyük ezeket sorra.

1. Terjedelmi korlát:

Amikor azt írják, hogy ennyi leütés legyen (ugyanaz, mint a karakter), akkor semmi esetre se küldjünk rövidebb vagy hosszabb írást, mint amit várnak. Figyelni kell, hogy a leütésszám szóközökkel vagy anélkül értendő. Ha ez nincs leírva a kiírásban, akkor rá kell kérdezni, mert nem mindegy.

A leütésszámot az MS Word-ben az alsó sávon találod. Ott kattints oda, ahol a szó mennyisége van kiírva. A másik megoldás, Véleményezés fül alatt a Szavak száma ikonra kattintunk. A felugró ablakban látható a dokumentum statisztikája (oldalszám, szavak száma, karakterszám szóközzel és anélkül).

LibreOffice-nál könnyebb dolgunk van, mivel az alsó sávon mind a szavak száma, mind a karakterek száma (szóközökkel) látható. Amennyiben szóközök nélküli karakterszámot is szeretnénk látni, akkor kattintsunk rá.

Ugyanígy lehet ellenőrizni a szószámot.

Olykor előfordul, hogy a kiíró flekkben, pontosabban nyomdai flekkben adja meg a terjedelmet. Még ritkábban kézirat flekkben.

Nyomdai flekk:

1 flekk = 1500 leütés (karakter, szóközökkel)

vagy régebben: 1 flekk = 30 sor, 1 sorban 60 leütés (1 írógépoldal)

Wordben, 12 pontos betűvel teleírt A4-es lap szövege kb. 3 flekk.

Kézirat flekk: Egy szerzői kéziratoldal terjedelme a kiadói gyakorlatban 2000 n.

2. Műfaj:

Nagyon nem mindegy, hogy regény, novella vagy más prózát, kisepikai művet várnak.

Novella: Ugyan manapság egyre elterjedtebb, hogy minden rövid prózai alkotásra a novella elnevezést alkalmazzák, ettől még érdemes figyelni a kiírásra, mivel a novella egyik fő jellemzője, hogy a végén váratlan fordulat, csattanó van. Ezzel szemben sok más rövid prózai műre ez nem jellemző, ami meghatározza a történet szerkezetét, dramaturgiáját, ezáltal az író dolgát is. Ezért, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy akkor most novellát vagy rövid prózát várnak, inkább kérdezzünk rá, hogy a legmegfelelőbb írásunkat küldjük be.

Rövidpróza vagy Kisepika: Minden, ami nem számít regényterjedelemnek, nevezhető rövid prózának vagy kisepikai alkotásnak. Hazai definíciók szerint regény alatt többnyire a 400.000 karakter terjedelmet (szóközökkel együtt) meghaladó történeteket értünk. (Kisregény: 120.000-300.000 karakter szóközökkel)

Regény: a kiírásban szereplő terjedelmi korlátot figyelembe kell venni, mert kiírónként eltérő lehet.

Terjedelme a pályázati kiírásban mindig megtalálható.

3. Zsáner:

Vannak úgynevezett zsánerspecifikus irodalmi pályázatok, ahová olyan zsánerekben várnak írásokat, mint fantasy (GABO, Nyakonöntött Próbagoblin), krimi, romantikus, sci-fi, weird, thriller vagy történelmi (Morningstar Publishing, Gold Book). (A mese nem zsáner!!!)

Ilyen pályázatokra a kiírásban lévő meghatározásokat figyelembe véve küldjünk történetet. Figyeljünk arra, hogy megengedett-e a szubzsáneri történetek beküldése. Például sci-fi pályázatnál űropera, kriminél kémsztori, történelminél korhűség és fikció aránya stb.

Sokszor tematikai megkötés szintén szerepel a kiírásban. Ilyenek például:

idegen lények támadása, négy fal között játszódhat, könnyed nyári kalandról kell szólnia, adott történelmi korszakot dolgozzon fel stb.

4. Tematika:

Amikor meghatározzák, hogy miről szóljon a történet. Ez lehet egy kép, egy vers, egy dal, évszak, személy, szó stb. Többnyire a pályázat leírása tartalmazza, hogy milyen mélységben kell a tematikának megjelennie a megírt műben. Néha előfordul, hogy pusztán utalnia kell a tematikai megkötésben leírtakra, máskor csak körül kell írnia.

5. Dokumentum szövegének formázása:

Sokan úgy vélik, nem lényeges, hogy elkülönüljenek egymástól a bekezdések, gondolatok, hogy látható legyen, mikor kezdődik egy leíró rész, mikor a párbeszéd. A szöveg formázása könnyebbé teszi az olvasást, ezért érdemes a történeteket valamilyen szövegszerkesztőben (MS Word, LibreOffice, Google Dokumentumok) megírni. Az alábbi linken található beállítások mindegyikben elvégezhető.

A legtöbb pályázatnál pontosan leírják a formázás paramétereit. Figyeljetek rá, mert előfordulhat, hogy a nem formázott, vagy nem megfelelően formázott alkotást megtekintés nélkül elutasítják.

6. Kísérőlevél

Amiről még szólnom kell, az a kísérőlevél. Nem minden esetben írják le, hogy várnak-e ilyet, így ilyenkor célszerű csak annyira szorítkozni, hogy:

„Tisztelt [megnevezés]! (a pályázat kiírója – pl. kiadó, weboldal stb., ha van kapcsolattartó megadva, akkor a neve)

A [megnevezés] pályázatukra küldöm a [megnevezés] című történetemet/kéziratomat/írásomat.

Üdvözlettel/Tisztelettel: [a pályázó teljes neve]”

Amennyiben a pályázati kiírásban más utasítás nincs róla (pl. jelige), az e-mail tárgy rovatába mindig a pályázat nevét írjuk, így a kiíróhoz beérkező e-mailek között könnyebben megtalálják (nem minden esetben használ a kiíró külön e-mailt a pályázati anyagok fogadására).

7. Bemutatkozó levél:

Amikor a kiíró bemutatkozó levelet vár, és ennél pontosabb utasítást nem ír, akkor az alábbiak kerüljenek bele:

Alap személyes információk (név, életkor). Írj röviden magadról és a történetíráshoz való viszonyodról. Lehetőleg kerüld, hogy már kisiskolás korodban író akartál lenni. Főleg, ha jelenleg is gondod akad az igekötők használatával, a külön és egybeírás szabályaival, a határozott névelők megfelelő használatával, a szóismétlésekkel, a kötőszavakkal, mert ezzel azt sugallod, nem vagy elég elkötelezett az írói fejlődés mellett.

Amennyiben vannak irodalmi eredményeid, légy büszke rájuk. Leginkább akkor, ha szakmai zsűri (elismert szakemberek – pl, szerkesztők, kiadóvezetők, díjazott és/vagy sikeres írók – díjazott: József Attila-díj, Zsoldos Péter-díj, Margó-díj) értékelése alapján érted el.

Az is írói kvalitásod mellett szólhat, ha vannak már publikációid irodalmi oldalakon, vagy olyan elismert oldalakon, ahol a te zsáneredben közölnek írásokat. Ezeket szintén beleírhatod.

Szintén kerülendő, hogy nagy álmod a megjelenés, hogy kezedbe foghasd a könyvedet. Ez megint nem azt sugallja, hogy íróként fejlődni szeretnél, hanem inkább azt, bármi áron egy cél érdekel, az pedig a megjelenés, és ezért bármire képes vagy, akár megalkudni is. (Erről nem szeretnék rémtörténeteket mesélni, hogy mi történhet a kéziratoddal ilyen esetben.)

Az egyik legfontosabbat a végére hagytam

Figyelj oda, hová küldöd be az írásodat. Mindig nézz utána a kiírónak!!! Mindig!!!

Ha van olyan szerző, akit ismersz és megjelent náluk, kérdezz, érdeklődj! Vagy írói csoportokban tedd fel a kérdésedet (akár névtelenül – FB csoportokban szokott lenni ilyen lehetőség), hogy adott kiíróról kinek mi a véleménye, milyen tapasztalatuk van vele kapcsolatban (pályázati anyagok elbírálása, szerződések korrektsége, szerzői jogok tiszteletben tartása, megjelenés utáni marketing, az írói pálya támogatása stb).

Egy neves kiadó még nem garancia a korrektségre. Az ördög a részletekben rejlik. Mindig!

Magától a kiírótól is kérhetsz pontosabb tájékoztatást. Maga a válasz szintén jelezheti, mire számíthatsz, ha nyersz.

Megjelenés

Az írói brand fontos része, hogy az író hol kerül megjelenésre. Ezért gondold meg, hová küldöd be az írásodat, hogy az a későbbi terveidbe mennyire illeszkedik, mennyire felvállalható.

Vannak kiadók, ahol megnézik az író előéletét, így kétséges kiadónál, botrányos pályázaton való eredményesség nem biztos, hogy hozzájárul a sikerességedhez, és így a megjelenéshez.

Irodalmi pályázatok:

PályázatMenedzser

Irodalmi pályázatok Facebook csoport

Pályázatfigyelő - juditti Facebook csoport

Olvasd tovább Pályázati kisokos

Karakteralkotás, karakterábrázolás – 1.

 

1. A karakter

Definíció: A karakter lehet élő vagy élettelen, a történet cselekményeiben közvetlenül vagy közvetve részt vesz, arra hatást gyakorol.

 

Miért kell karakter a történetbe?

Nélküle ki kerülne konfliktusba?

A történetek nagy részét az viszi előre, hogy a benne lévő karakterek kölcsönhatásba kerülnek a rájuk ható eseményekkel, bármi vagy bárki is idézze azokat elő.

Éhezők viadala, Harry Potter, Vaják, Trónok Harca, Az, Egy lány a vonaton, Rossz hely, Vesztegzár a Grand Hotelben stb.

A karakteralkotás alapja, hogy legyen egy karakter, annak legyen célja és a történetben legyen konfliktus, amit le kell küzdenie.

1. karakter
2. karakter célja
3. leküzdendő konfliktus

A karakter lehet személy vagy személytelen, élő vagy élettelen, a lényeg, hogy a történetben lévő eseményekkel kölcsönhatásba kerüljön.

 

Karakteralkotás

Az alapok

Nagyon sok szerző megijed, hogy amikor elképzel egy szereplőt, akkor valamilyen színész ugrik be neki. Ettől nem kell megijedni, mert ez azt jelenti, hogy a kitalált karakter sok jellemzője azonos a színész által alakított szerepekből ismert karakterekével. Pl. bolond tudós esetén könnyebb Sheldon Cooper-t elképzelni sok szituációba, ahogyan az agglegényekhez meg Charlie Harper-t, míg a rettenthetetlen, marcona hős szerepébe meg "Én vagyok Batman"-t. Vagy a fontoskodó detektív szerepébe Columbo, Poirot (David Suchet), a vagány karakterébe meg Han Solo, Indiana Jones, Peter Quill – alias Űrlord – vagy John Shepperd – Stargate: Atlantis.

A másik, amikor bennünk alakul ki róla kép, benyomás, és ezt sokszor nem könnyű leírni, de azért próbáljuk meg. Haj- és szemszín, testalkat, végtagok, látható külső jegyek (szemölcs, pattanás, anyajegy stb). Öltözködés, tisztálkodási szokások, mozdulatok, beszédstílus stb.

Hogy miért fontos?

A történetírás során nagyon sok író hasal el azon, hogy valamiért rosszul emlékezett egy-egy karakterére, és véletlenül a cselekményhez igazította valamelyik jellemzőjét, és így teljesen más ívet vett a történet. Azt hiszem, nem kell ecsetelnem, hogy ez milyen gonddal jár. Nem sokkal, csak sok jelenetet újra kell írni, ami eszméletlen mennyiségű plusz munkával jár, mert ilyenkor egymás után ugranak ki amiatt az egy pici elírás miatt a történet szerkezeti hibái.

Ha filmes karakterekről mintázunk, akkor a jobb összhatás érdekében gyűjtsünk róluk képeket a netről.

Gyakorlat:

• Válassz ki egy személyt a környezetedben. Lehet családtag vagy bármilyen közeli ismerős (barát, osztálytárs, kolléga stb.). Legyen ő a szereplőd.
• Jegyezd fel azokat a jellemzőket, amelyekkel egy idegennek leírnád őt.
• Ezen jellemzők alapján alkoss egy kitalált karaktert és írj vele egy rövid, kitalált történetet.

A következő posztban az archetipikus karakterekről olvashattok.

Olvasd tovább Karakteralkotás, karakterábrázolás – 1.

A történetírás gyakorlása 1.

 Írj naplót!

Vezess naplót, de ne csak felsorold, hogy mit csináltál a nap folyamán, hanem próbáld meg az érzéseket és hangulatokat is leírni.

Válassz ki egy incidenst (konfliktus, ami cselekvésre késztetett téged vagy mást) és írd le rövid vázlatként.

Fogd ezt a vázlatot és színezd ki!

Írj hozzá párbeszédeket!

Alakítsd úgy, mintha lenne eleje, közepe és vége, akárcsak egy rövid történetben, vagy egy regényben egy fejezet. Építsd fel, mi történt a konfliktus előtt, hogyan jutott el a történet addig a cselekményig, és vidd tovább, miként fejeződik be szerinted.

Írd meg a történetet!

Olvasd tovább A történetírás gyakorlása 1.

 

Mielőtt szerződést kötsz

– avagy mire figyelj, ha kiadod a könyvedet

 

Azzal kezdeném, hogy ugyan sok panaszt, problémát lehet hallani az olyan kiadói szerződésekkel és kiadói viselkedéssel kapcsolatban, ahol a szerző maga finanszírozza a könyv kiadásának egy részének vagy egészének a munkálatait, azonban sok esetben előfordul, hogy ez nem szándékos a kiadó részéről, hanem egyszerűen olyan személyek hoztak létre kiadót, akik sem a vállalkozáshoz, az üzleti élethez, sem pedig a könyvkiadáshoz nem értenek.

Tudom, ez nem mentség, pusztán azért jegyeztem meg, mert nem minden esetben a rossz szándék vezérli a kiadót.

A legtöbb esetben a rossz tapasztalat mögött az áll, hogy az író nem kap megfelelő tájékoztatást a kiadótól arra, hogy mit is ír alá (az író meg nem kérdez rá, hogy mi mit jelent), vagy egyszerűen nem érdekli, csak a megjelenés volt fontos számára, és úgy vélte, milyen hátrányai lehetnek egy ilyen szerződésnek. Mert attól, hogy egy szerződés jogszerű, még lehet hátrányos az író számára.

1. Jutalék, jogdíj:

A legproblémásabb rész mindig a jutalék. Itt megállok egy pillanatra, mert nem mindegy, hogy "jutalék" vagy "jogdíj". A két kifejezés teljesen mást takar.

jutalék: szerzői könyvkiadás során az értékesített könyvből származó bevétel. Amikor az író részéről a teljes könyvkiadási folyamat finanszírozásra kerül, az az összeg, ami a többi résztvevő jutalékának levonása után marad.

Példa: a könyv bekerül az országos terjesztői hálózatba, akkor mind az országos terjesztő, mind a szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadó jutalékot von le a könyv eladási árából, és a levonások után megmaradt összeg az író jutaléka az értékesítésből. Olyan esetben, amikor az író a könyvkiadás egy részét finanszírozza (teszem azt a nyomdai költséget a könyvkiadó állja), a kiadó fix jutalékot ad a könyv eladási árából.

jogdíj: jogdíjnak nevezzük, amikor a könyvkiadó finanszírozza a teljes kiadást, és vagy egy fix összeget fizet az írónak a kéziratért, vagy az értékesített könyvek után befolyt összegből fizet százalékosan jogdíjat. Mivel a hazai kiadók nem tehetik meg ebben a bizonytalan piaci helyzetben, hogy egy-egy írónak százezreket, netán milliót fizessenek, ezt az utóbbi jogdíjrendszert alkalmazzák.

Nézzük, mi szokott a jutalék kifizetésekor problémát jelenteni. Többek közt az, amikor nincs tájékoztatva az író arról, hogy a jogdíjból a törvényi kötelezettségek miatt a könyvkiadó további összegeket vonhat le. Ilyen eset, amikor az író magánszemélyként írja alá a szerződést, ugyanis ilyenkor a kifizetést bérként kell kezelni, ezért SZJA és egyéb adónemeket kell a törvény szerint a kiadónak levonnia és a NAV felé befizetnie.

A másik probléma, ami felmerülhet, a jutalék számításának módja. Itt több száz forintokkal lehet elcsúszni egy megfogalmazás miatt. Mert nem mindegy, hogy a könyv árából, vagy a könyv kedvezményekkel és jutalékokkal csökkentett árából kerül levonásra bármely közvetítő fél (kiadó, terjesztők) jutaléka. Sokszor előfordul, hogy a kiadó nem abból az összegből von le jutalékot, amit a terjesztő számára átutal, hanem abból az eladási árból, amennyiért a terjesztőnél eladásra került. Konkrét példával élve, nem mindegy, hogy 4000 Ft-ból kerül levonásra 70%, vagy a 4000-ből előbb 50%, majd a 2000-ből 20%. Az első esetben az írónak 1200 forintja marad, míg a második esetben 1600 forint. És ez pusztán annyin múlik, hogyan van megfogalmazva a jutalék számítása. Az első példa ékes példája egy jogszerű, ám előnytelen szerződésnek. Ha bizonytalanok vagyunk a fogalmazást illetően, hogy a könyvkiadó, hogyan számol, kérjünk róla írásos tájékoztatást.

Amit írásba adnak, az utána felhasználható jogvita esetén.

2. Szerzői jog és felhasználási jog:

A bejegyzést direkt nem ezzel kezdtem, ugyanis az írók számára pont ugyanennyire fontos, és egyáltalán nem az első helyen van, amikor szerződést ír alá. És ez nagy hiba.

Szerencsére kevés olyan könyvkiadó van, akik megsértik a szerzői jogokat, ettől függetlenül az írónak ismernie kell, mivel ez védi az ő szellemi tulajdonát.

A szerzői jog ismerete segít abban, hogy amikor aláír az író egy kiadói szerződést, ahol jogokat biztosít a könyvkiadó számára a szellemi tulajdonával való tevékenységre, akkor az író tisztában lehet azzal, hogy a kiadó milyen tevékenységekre jogosult.

A szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadó esetében ezek az átruházott jogok, amelyek alapján a könyvkiadással kapcsolatos tevékenységeket végezheti, többnyire korlátozottak.

A legfontosabb jog, amit ilyenkor az író átengedhet, az a felhasználási jog. Ez a jog rendelkezik arról, hogy aki gyakorolhatja, azt milyen formában teheti meg. A felhasználási jog sok mindenre kiterjedhet, könyvkiadás esetén a leggyakoribb a könyv nyomtatott formában történő kiadása (többszörözés és forgalomba hozatal útján történő terjesztés), vagyis nyomdában való gyártás és értékesítés országosan, esetleg globálisan.

Itt is megállok egy kicsit, és tisztázok két eltérő fogalmat, tevékenységet.

Szerzői könyvkiadóval kötött szerződés során lehet könyvkiadásra, és lehet bizományos értékesítésre is szerződést kötni. A kettő közötti különbség, hogy az első esetben a szükséges felhasználási jogokat a kiadó megkapja, az alapján jogszerűen végezhet a könyv kiadásával és terjesztésével kapcsolatos tevékenységeket. Pl. megbízást adhat a nyomdának a könyv gyártására. A bizományos értékesítés során a kiadó kizárólag a könyv értékesítését végzi, minden más tevékenységet az író meghatalmazásával tehet. Az utóbbi előnyösebbnek tűnik, és nagyobb az író szabadsága is, viszont ilyenkor a kiadó nem tudja képviselni az író érdekeit, amennyiben jogsérelem éri (plágium vagy bármely szerzői jog sérülése). Az író ilyen esetben magára van utalva. Az első esetben a kiadónak nem csak joga, hanem kötelessége is minden olyan illegális tevékenység ellen fellépni, a szerzői jog sértéséből származó károk mérséklésére intézkedéseket tenni, ami az írót éri.

Arra most nem térek ki, hogy az írónak a szerzői jog értelmében bármikor joga van egy szerződéstől elállni. Bármikor. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a kiadónak nem lehet valamilyen kártérítési igénye.

Amire figyelni kell, hogy a felhasználási jog mire terjed ki. Pl. egy könyvkiadás esetén ne adjunk felhasználási jogot megfilmesítésre, zenemű vagy színdarab létrehozására, ilyen jellegű átdolgozásra, esetleg a művön alapuló különböző származtatott mű létrehozására, netán játékfigurák stb. létrehozására. Vagy ha mégis adunk ilyen jogot, akkor a szerződésben legyen rögzítve az ebből az írót megillető jutalék, jogdíj.

Itt is azt tudom javasolni, kérjünk írásos tájékoztatást, hogy a szerződésben felsorolt felhasználási jogok pontosan mire terjednek ki. Néha azt is megkérdezhetjük, ha túl soknak tartjuk, amit átadunk, hogy miért.

A felhasználási jog azt is biztosítja a kiadónak, hogy rajta kívül senki nem terjesztheti, értékesítheti a könyvet, azaz ő adja át mindenkinek értékesítésre. Ez azt is jelenti, hogy ebben az esetben maga az író sem értékesítheti, nem kezdeményezhet nyereményjátékot a kiadó tudta és beleegyezése nélkül. Erre azért van szükség, mivel a szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadó is végez(het) a könyvet népszerűsítő tevékenységet, ami részéről költségekkel jár, és ennek megtérülése akkor a legjobb, ha az íróval vagy másokkal nem kell konkurálnia.

Az más kérdés, hogy ez a népszerűsítő tevékenység miben merül ki és mennyire eredményes.

3. Szerződésbontás, kártérítés:

Ez a következő olyan pontja a legtöbb szerződésnek, amit az írók nem olvasnak el figyelmesen, hogy ha szeretnének szerződést bontani, az nekik mennyibe is fog kerülni.

Azt azért tudomásul kell venni, hogy a szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadónak (meg bármilyen szerződő félnek) joga van feltételekhez kötni a szerződésbontást, és bizonyos költségeket, elmaradt bevételt ilyenkor kifizettetni az íróval. Ezért ezt a részt mindig alaposan át kell nézni, és szintén írásos tájékoztatást kérni, hogy ez a gyakorlatban miként zajlik.

Az, hogy a kiadót milyen összegek illetik meg, azt a szerződésen felül a Ptk. szabályozza. Ha úgy véljük, a kiadó olyan tételeket fogalmazott bele a szerződésbe, ami jogszerűtlen, minden esetben érdemes jogi képviselőt keresni, akit ha nem is kérünk fel konkrét képviseletre, de 1-2 órás konzultáció keretén belül részletesen elmondja, tényleg jogsértőek-e adott tételek, illetve, hogy mi jogszerű vagy sem a szerződésben, ezáltal a kiadóval való vitás ügy rendezése gördülékenyebbé válik.

Ugyanide tartozik, hogy a kiadónak joga van-e a könyvek visszatartására, amennyiben állítása szerint az írónak tartozása van felé. Kérdés, mire alapozza a könyvkiadó a kártérítési igényét. Ezt sem minden esetben lehet megállapítani, hogy a követelés jogszerű vagy sem, mert előfordulhatnak olyan esetek, amikor igen, joga van a könyvkiadónak ehhez.

 

Amit minden író megtehet szerződéskötés előtt

Kérdezz, tájékozódj, alaposan olvasd el a szerződést, kérdezz rá mindenre azzal kapcsolatban és mindig írásban kérj azzal kapcsolatban tájékoztatást. Az írótársak rossz tapasztalatait részletek nélkül ne fogadd el, mert nem biztos, hogy neki volt igaza, mert az is előfordulhatott, hogy figyelmetlen volt, vagy nem volt elég tájékozott a szerződés megkötése előtt. Olyan is előfordulhat, hogy személyes nézeteltérés miatt van rossz véleménye adott könyvkiadóról.

Ha a kiadónak rövid, alig 1-2 oldalas szerződése van, ott valami nincs rendesen kidolgozva, túl sok marad a kérdéses tétel jogvita esetén. Ilyenkor pláne kötelező kérdésekkel bombázni a kiadót, hogy ilyen és ilyen esetekben a szerződés alapján mi az eljárás, mire lehet számítani, ha ilyen meg ilyen probléma merül fel.

Amitől óvok mindenkit

Ne hidd, hogy a problémák elkerülése érdekében elég annyi, ha a vállalkozásodra rádobod a könyvkiadói tevékenységet. Ha egyedül vagy, minden sokkal drágább (pl. a nyomda. A kiadók a legtöbb esetben mennyiségi kedvezményt kapnak, és minél több írót küldenek a nyomdához, a későbbi íróinknak – vagy reprintnél – annál kedvezőbb lesz a nyomdai gyártás.), és ha nem értesz a könyvpiachoz, márpedig a szerzői könyvkiadók nagy részénél nem értenek hozzá, mert írók alapították és nem szakemberek, akkor nagyon nehéz dolgod lesz, és az olvasókat is elég nehéz lesz meggyőzni, hogy a nálad megjelent szerzői kiadású könyvek irodalmilag, vagy bármilyen szempontból minőséget képviselnek.

Miért is hinnék el, ha nincs megfelelő szakmai háttered?

És nem utolsó sorban: a könyvkiadásból megélni nehéz. Számold ki, hány darab könyvet kell értékesíteni egy hónapban, hogy majd közel 60 nap múlva a terjesztőktől kapjál annyi jutalékot, amiből kifizeted a vállalkozással kapcsolatos költségeket.

Amit még javasolni tudok: adószámos magánszemély – ha író vagy, akkor váltsd ki a magánszemélyeknek szóló adószámot.

 

Ha mégis bizonytalan vagy, inkább kérj szakembertől tanácsot. Ilyen ügyekben jó szívvel ajánljuk Dr. Fodor Klaudia Franciska és Dr. Heinek-Nagy Anna ügyvédnőt.

Esetleg érdemes beleolvasni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal által kiadott ingyenes könyvbe, amit az alábbi linken értek el.

"A könyv célja, hogy felhasználó- és szerzőbarát módon mutassa be a szerzői jog fejlődését, gazdasági jelentőségét, az egyes műtípusokat (pl. filmek, szoftver, építészeti alkotások), a szerzők jogait és azok korlátait. Megismerhetjük belőle, hogyan kell megkötni egy felhasználási szerződést, mikor nem kell a szerzőtől engedélyt kérni, és mire kell figyelni a szerzői jogok megsértése esetén.

A könyvben több tucat jogeseten és gyakorlati példán keresztül, illusztrációkkal gazdagítva kívánja érthetőbbé tenni a szerzői jogot.

Légy te is szerző! Használj fel műveket jogszerűen!"

Szerzői jog mindenkinek ingyenes könyv 2. kiadás

Olvasd tovább Mielőtt szerződést kötsz

Ki fog engem olvasni? - Marketing tippek 1.

Kezdő íróként mire figyelj megjelenés előtt

A kezdő íróknak nehéz magukra felhívni a figyelmet, ami nem is csoda, hiszen csak Magyarországon évi közel 15 ezer cím jelenik meg, ráadásul egyre több a kis példányszámú párszáz darabos megjelenés, amikor a csekély mennyiség miatt a könyvből nem jut minden boltba, csak az internetes áruházakban találhatóak meg.

Még nehezebb a figyelmet felhívni magára a kezdő írónak, ha nem papír, hanem e-könyvben, és az még tovább bonyolítja a helyzetet, ha szerzői- vagy magánkiadásban jelenik meg.

Ezért fontos, hogy a kezdő író tisztában legyen azzal, hogyan tudja magára felhívni a figyelmet.

Némi erőfeszítéssel sikerülhet népszerűvé válni, főleg akkor, ha minőségi tartalmat sikerült eljuttatni a kiadásig.

Ebben a bejegyzésben pár tippet szeretnénk adni, amire szükséged lehet a megjelenés előtt.

Megjelenés előtt

1. Ismerd meg a könyvkiadás folyamatát

Érdemes már a regényírás közben megismerni a kiadás folyamatait, mert ez sokban hozzájárul a későbbi sikerekhez, ugyanis az, hogy az író megírta a történetét – bármilyen jól is ír –, még nem egyenlő a sikerrel.

Tehát szükséges megismerkednie a kiadás folyamatával, a szöveggondozással és a reklámozási lehetőségekkel.

Egy jó szerző tisztában van azzal, hogy a nyers szöveg nem alkalmas a megjelenésre, hanem megfelelő szakembereket (vagy azokat foglalkoztató kiadót) szükséges keresnie, akikkel kihozhatja a legtöbbet mind magából, mind a megjelenő történetből.

Vagyis tisztában van vele, hogy ahelyett, hogy megtanulna sok más szakmát, a kreativitását és idejét inkább új történet megírásába fekteti, míg a többi munkát (szerkesztés, korrektúra, reklámozás, terjesztés) megfelelő szakemberre, esetleg kiadóra bízza.

Érdemes figyelni, követni azokat az írókat, akiknek már jelent meg könyve, megkérdezni őket a kiadással kapcsolatos tapasztalataikról; felkeresni olyan Facebook csoportokat, ahol számos, már megjelent könyvvel rendelkező író van, és az ő tapasztalataik alapján felmérni a lehetőségeket, az általuk javasolt szakemberekkel vagy kiadókkal felvenni a kapcsolatot, így mire a regény írása befejeződik, már azt is tudni fogja az író, hogyan tovább.

A legtöbb író szívesen segít, nyugodtan kérdezz tőlük.

 

2. Blog, közösségi- vagy weboldal indítása

Az írói blog (vagy weboldal) vagy közösségi oldal létrehozása elengedhetetlen, hiszen az emberek többsége az interneten, és azon belül is a közösségi oldalakon tölti a legtöbb időt, az információkat szintén onnan szerzi be, ezért nagyobb eséllyel találkozhat a közösségi „térben” az íróval.

Arról nem beszélve, hogy kiváló kapcsolatteremtési lehetőség az olvasókkal amellett, hogy a jelenlegi érdeklődőből az oldalon lévő információk hatására jövőbeni olvasó válhat.

Bizonytalan vagy benne, hogy érdemes-e blogot vagy közösségi oldalt indítani? Számos téma köré épül blog, közösségi oldal, ahol azok tulajdonosa azokról a dolgokról ír, amelyek foglalkoztatják őt, amit ismer, vagy éppen amivel ismerkedik.

Néhány példa:

• környezetvédelem
• kertészkedés
• kézimunka
• barkácsolás
• szereld magad
• utazás, sütés, főzés, gyereknevelés, hobbik bármely formája stb.

De maradjunk a történetírásnál. A saját oldalon az író nem csak a történeteit oszthatja meg, hanem minden mást, amire az odalátogató kíváncsi lehet. Arról is írhat, ő maga milyen könyveket szeret olvasni, milyen filmek vannak rá hatással, azaz bármiről.

Minél több közös kapcsolódási pont alakul ki az író és az oldal látogatói között, annál nagyobb eséllyel lesznek nyitottak az író történeteire, könyveire, fogják azt ajánlani másoknak, még ha nekik mondjuk a regény témája nem is jön be.

Az írói oldal alkalmas arra, hogy a megjelenő könyvekről legyen megosztva információ, könyvbemutatókról, egyéb rendezvényekről stb.

 

3. Küldd el a történetedet irodalmi magazinoknak

Amennyiben nem kizárólag regényt írsz, hanem rövidebb történeteket is, érdemes olyan irodalmi magazinokat megkeresni, ahol a tiédhez hasonló tematikájú, zsánerű sztorik jelennek meg. Az mellékes, hogy az irodalmi magazin online vagy nyomtatva jelenik meg, a lényeg, hogy amennyiben közlik az írásodat, közönséghez jutsz.

Mit nyersz egy ilyen megjelenéssel?

• Tapasztalatot a publikálási folyamatban
• Jó reklám, mivel nem csak olvasókhoz jutsz, hanem az érdeklődők felé jelzés értékű, ha tőled független oldalon közlésre érdemesnek találták valamelyik írásod.
• Amennyiben a közzétételt megelőzi egy szerkesztési folyamat, akkor szakmai visszajelzés írói képességeidet illetően, ahol rámutatnak hibáidra, ami elősegíti a fejlődésedet.

Lényeges, hogy olyan irodalmi magazinnak küldd el a történetet, ahol a tiédhez hasonló írások jelennek meg.

Pár irodalmi magazin, ahol kezdő íróknak is van lehetősége megjelenésre:

• Nyakonöntött Próbagoblin
• Regénytár
• Irodalmi Jelen
• Kis Lant

 

4. Választás a hagyományos és a magánkiadás között

Hagyományos vagy magánkiadás?

Magyarországon tíz évvel ezelőtt a magánkiadás nem volt még annyira elterjedt, mint manapság, így aki a könyvét ki szerette volna adatni, annak el kellett küldenie egy könyvkiadónak, ahol jobb esetben egy nemleges választ, rosszabb esetben semmilyen visszajelzést nem kapott. (Szerencsés esetben pozitív választ.) Azonban, ha valaki most akar kiadni egy könyvet, azt megteheti saját maga is. A szerzői- és magánkiadás egyre népszerűbb.

Amennyiben nem szeretnél kiadói válaszokra várni a kéziratoddal kapcsolatban, vagy egyszerűen megvan a saját elképzelésed és szeretnéd te irányítani a könyved megjelenését, válaszd a magánkiadást. A magánkiadás akkor is célszerű lehet, amennyiben olyan kiadványt szeretnél megjelentetni, amely nem kerül bolti forgalomba (családnak készült album családi anekdotákkal kiegészítve, művészeti album - ahol a művész a saját alkotásait mutatja be, családi receptkönyv, szakmai kisokos/tankönyv képzésre stb.

Mi szükséges ahhoz, hogy kiadó nélkül tudjam beadni a könyvemet a terjesztőkhöz? Olvasd el az alábbi cikket: Csináld magad könyvkiadás

Mire érdemes figyelni magánkiadásnál?

• A kézirat mindenképpen essen át megfelelő szöveggondozáson (szerkesztés, korrektúra)
• A borító a könyv arca, az elsődleges marketing felület, ezért figyelemfelkeltőnek kell lennie.

A kézirat problémamentes megjelentetéséhez érdemes lehet egy, a szerzői- vagy magánkiadásra szakosodott kiadót felkeresni, aki tisztában van a kiadási folyamat minden lépésével, és kapcsolatban áll a megfelelő szakemberekkel, mint:

1. szerkesztő
2. korrektor
3. irodalmi lektor
4. nyelvi lektor
5. borítótervező, grafikus
6. tördelő
7. nyomda

 Tehát ezek az első lépések egy kezdő író életében, ami elősegíti az ismertté válását. A következő bejegyzésben az írói oldalakról és azok hasznosságáról írunk.

Olvasd el ezt is: Ki fog engem olvasni? 2. – Marketing tippek 3.

Olvasd tovább Ki fog engem olvasni? - Marketing tippek 1.

Olcsó húsnak... - avagy szöveggondozás fillérekért

Nehéz helyzetben van az az író, aki megpróbál eligazodni a rengeteg kisebb vagy nagyobb kiadó szöveggondozási kínálatának labirintusában. Aki azt gondolja, hogy szerkesztés és korrektúra nélkül már kiadásra kész a műve, nagyot téved. Gondoljunk csak bele, Örkény, József Attila, sőt még Stephen King művei sem jelentek meg szöveggondozás nélkül.

Sajnos a piacot ellepik az olyan önjelölt szerkesztők és korrektorok, akik nem rendelkeznek ezen a területen megfelelő képzettséggel, tudással. A szöveggondozási tevékenységek megfelelő színvonalú elvégzéséhez nem elegendő, ha valaki már írt 1-3 könyvet, vagy 98 %-os lett a magyar érettségije (akkor sem, ha emelt szinten érte el).

A szerkesztés és a korrektúra jócskán túlmutat azon, hogy az akadémiai nyelvtan szabályait tudja-e valaki alkalmazni az írásaiban. Érdemes jobban utánanézni, hogy adott kiadónál kik végzik a szöveggondozási tevékenységet.

Intő jel lehet, ha a kiadó kínálatában a szöveggondozást végzők művei jelentős számban vannak jelen (és most tekintsünk el a szakma nagyjaitól, akik valóban íróként és szerkesztőként is kiemelkedő szinten alkotnak, hiszen egy kezünk elegendő ahhoz, hogy megszámoljuk őket).

Érdemes tájékozódni az árakról. Itt elég kicsi a szórás, de legyünk óvatosak, ha valaki az átlagtól lényegesen olcsóbb ajánlattal áll elő (50%-kal vagy nagyobb mértékben). Lássuk be, senki nem fog 300 forintos órabérért dolgozni, tehát a túl olcsó munka előrevetíti annak minőségét.

A fix árak vonzónak tűnnek, de nem minden szöveg azonos minőségű, adott mű jóval több – vagy akár jóval kevesebb – munkaórát követelhet, mint az átlagra kiszámított munkaidő.

Miért fizetnél más helyett, vagy miért engednél a szövegből kihozható minőségből? A szöveg a szöveggondozást követően nyeri el végső formáját. Hiába az évszázad ötlete, ha a szöveg nem gördülékeny, a történet nem tudja fenntartani az olvasó érdeklődését, ha értelmezhetetlen hasonlatokkal van tele stb., akkor bizony az olvasó nem fogja megvenni a könyvet (vagy nagyon keveset lehet eladni belőle).

Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a szöveg egy közvetítő közeg, aminek a segítségével az író elmesélheti a benne élő történetet. A szöveggondozás abban segít, hogy ezt úgy mesélhesse el, hogy az a lehető legközelebb álljon az író elképzeléséhez és az olvasó is örömét lelje benne, elgondolkozzon, vele álmodjon.

Olvasd tovább Olcsó húsnak... - avagy szöveggondozás fillérekért