Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak

 "– Dolgozik már a legújabb könyvén?

– Belekezdtem.

– Komoly dolog lehet folyton újabb történetet kitalálni.

– Jól kell tudni hazudni."

Elemi ösztön (Basic Instinct - 1992)

Olvasd tovább Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak

Hogyan írjunk szinopszist?

– pontról pontra

A legtöbb író rémálma, amikor egy pályázati kiírásnál meglátja, hogy szinopszist kell mellékelni.

Maga a szinopszis a történet tartalma, minden spoilerrel együtt leírva. Vagyis nem összetévesztendő a fülszöveggel, aminek célja az olvasó érdeklődésének felkeltése.

A szinopszis meghatározása:

Áttekintés, összehasonlító összefoglalás (különálló, ám egymáshoz valamilyen okból kapcsolódó anyagok összehasonlítása)

1. Hogyan kezdjünk neki?

Ehhez vegyünk egy ismert regényt, mondjuk a Harry Pottert. Miről szól?

Egy fiatal fiú legyőzi az ellenséget. Alany, állítmány, tárgy.

Aztán ezt fejtsük ki bővebben:

Harry varázserővel bíró fiú, akit a szülei halála után a rokonainál helyeztek el és ők nevelték, azonban a nevelőszülők és gyerekei utálatosan viselekdnek vele, és amikor a főszereplő meghívást kap egy neves varázslóiskolába, hogy ott tanulhasson, eltitkolják a fiú elől.

Azonban a varázslóiskola elküldi az egyik tanárát, hogy utánanézzen, a fiú miért nem kapta meg a neki küldött leveleket.

...

A fenti példa jól mutatja, hogyan indítsuk és vezessük a történet tartalmi részét. Ezt kell pár A/4-es oldalban leírni. Törekedjünk a közérthetőségre, azaz itt kerüljük a kitalált kifejezések használatát, még akkor is, ha a történetben úgy vannak megnevezve (maximum zárójelbe írjuk oda a regénybeli megfelelőjét).

A bejegyzés végén konkrét példán mutatjuk be, hogyan kell szinopszist írni.

2. Mit kell tartalmaznia a szinopszisnak:

Alany – állítmány – tárgy

Kivétel nélkül minden történet leírható ezzel a három mondatrésszel, ami ráadásul segít abban is, hogy röviden összefoglald a sztoridat, hasonlóan a forgatókönyves logline-hoz.

Ahogy a linkelt bejegyzésben olvashatod, ha képes vagy röviden, lényegretörően összefogalmazni a történetedet, akkor egy futtában való találkozásnál máris felkeltheted egy kiadóvezető vagy egy szerkesztő figyelmét a regényedre, akik szinte mindig időhiányban szenvednek.

Így amikor a megkapott elérhetőségén felveszed vele a kapcsolatot, máris emlékezni fog rád és a történetre. Ez pedig már fél siker a megjelenéshez.

1. Kiről szól a történet – alany

Érdemes a szinopszist azzal kezdeni, kiről szól a történet, azaz a fő vagy főbb szereplőket röviden bemutatni, a történetben betöltött szerepüket itt még nem kell leírni.

2. Miről szól a történet – állítmány

Hogyan alakul ki a konfliktus és azt hogyan fogják a karakterek megoldani. Itt írd le azt is, hogy mi a karakterek motivációja, amiért a konfliktus megszüntetésében részt vesznek (mert nem minden esetben egy fő ellenség a konfliktus forrása, hanem lehet az egy állapot - éhinség, katasztrófa stb).

3. Mi/ki okozza a konfliktust – tárgy

Mi a konfliktus kiváltója? Személy? Személytelen? Írd le, hogy ez miként jelenik meg a történetben, miért befolyásolja a karakterek döntéseit, hogyan találkoznak vele a karakterek.

További lényeges elemek

A szinopszisban nem kell kiemelni, hogy ez vagy az a karakter milyen viszonyba kerül a főszereplővel, mert ha jól fogalmazunk, akkor a szövegkörnyezetből egyértelmű - bár ez sem kötelező, csak azt kell megjeleníteni, milyen kölcsönhatásba lép vele a karakter.

Példa:

"Ott találkozik Charlie-val, aki átadja neki a feltételezett tettesek névsorát. Ezt követően Sam felkeresi régi főnökét, hogy a listán szereplő nevekről kérdezősködjön, azonban itt hamar kiderül, hogy ex-főnöke tagja annak a titkos társaságnak, akik után nyomoz.

Nagy nehezen tud csak megszökni, majdnem meghal, és bujkálni kezd, mert végig kell gondolnia, kiben bízhat, kihez fordulhat segítségért."

Nincs leírva, kicsoda Charlie, ahogy az ex-főnök sincs név szerint említve, még akkor sem, ha amúgy a történet szempontjából egy főbb mellékszereplő Charlie-val együtt. Őket elég a szinopszis mellé csatolt karakterekről szóló résznél leírni. Ráadásul ha a történetben betöltött funkciójuk alapján kerül a szinopszisban leírásra, a szöveg jobban értelmezhető. Tehát Charlie helyett is jobb, ha azt írjuk, "hacker barátjától". A mellékszereplők funkciójának megjelenítése érthetőbbé teszi a szinopszist.

3. Hogyan épül fel a szinopszis – példával

Szinopszis írásnál azt kell alapul venni, ahogy röviden, a lényeges részeken keresztül elmesélsz egy történetet.

Érdemes ehhez is egy vázlatot készíteni – pontokba szedve, hogy mikor mi történik benne, és utána megírni, hogy honnan indul a karakter és hogyan jut el oda.

Teszem azt:

1. A főszereplő hazafelé tart

2. Találkozik egy démonnal

3. Kiderül, hogy a démon igazából az egyik őse, akinek több száz évvel ezelőtt félresikerült egy varázslata

4. A démon a főszereplő segítéségét kéri, hogy helyre tudja hozni a varázslatot, és ezáltal megint ember lehessen

5. A varázslathoz azonban egy ősi kódexre van szükség, aminek a hollétéről egyikük sem tud.

6. Kiderül, hol van a kódex, azonban a démon a külseje miatt nem jelenhet meg csak úgy simán az emberek között, erre megoldást kell találni. Azonban amíg ennek járnak utána, bonyodalomba kerülnek, és egy maffiavezér fogságába esnek, aki meg akarja ölni őket.

7. A halál elkerülése miatt a démon az eddig titkolt mágikus képességéhez folyamodik, ez felkelti a maffiavezér kíváncsiságát és alkut ajánl.

8. Eljutnak Spanyolországba, ahol megkezdődhet a kódex megszerzése és mellette a maffiavezér által kért „szívesség” teljesítése is.

9. Mind a „szívesség” teljesítése, mind a kódex megszerzése bonyodalmakba ütközik, így a kudarcokat követően újra kell gondolniuk, hogyan tovább.

10. A terv kiötlése után, és a maffia ösztökélésére előbb a „szívességet” végzik el, ám ezt úgy, hogy közben a kódexhez is közelebb kerüljenek.

11. Megszerzik a kódexet, azonban a varázslat elvégzéséhez megint szükség lenne egy rangban a démon felett álló mentorra. Ez pedig gondot okoz, mivel a démont üldöző renden kívül senki nem jut eszébe a démonnak, aki alkalmas lehet erre.

12. A főszereplő felveti az ötletet, hogy talán kereshetnének úgy mentort, ahogy a rend megtalálja a démont, már ha a démon képes ilyen varázslatot végrehajtani. Természetesen igen.

13. Megtalálják a mentort, fel is veszik vele a kapcsolatot, aki a segítségért cserébe a kódexet kéri fizetségül. A démon, ha nehezen is, de beleegyezik. A varázslat sikerül, a mentor eltűnik a kódexszel, azonban alig tér vissza a démon az emberi testébe, rájuk talál a rend.

VÉGE

És akkor az ebből írt szinopszis:

Natalja egy fárasztó nap után hazafelé tart a munkából (fotómodell), két kezében telepakolt szatyrok. A lépcsőházban a lakása ajtaja elé érve hangokat hall odabentről. Azt hiszi, a macskája randalírozik megint a konyhában, ezért mérgesen ront be, még az ajtót is elfelejti becsukni maga mögött. Azonban amikor a konyhába ér, ami a lakás folyosójáról nyílik utolsóként jobbra, a nyitott hűtő ajtó takarásában egy meghatározhatatlan bőrszínű ismeretlen alakot lát. Ijedtében elfelejt megrémülni, ezért mérgesen megkérdezi, hát maga meg ki a fene. Az idegen megfordul, és csak ennyit mond: Ajtó. Mifelénk nem szokás elfelejteni becsukni az ajtót, mert még mindenféle szörnyek léphetnek be rajta.

Natalja becsukja, és amikor visszamegy, az ismeretlen már a konyhával szembeni szobában ül a kanapén. A nő csak most veszi észre, hogy az ember formájú alaknak furcsa minták vannak az arcán, és éppen ezért nem megállapítható, hogy férfi vagy nő. A hangja is teljesen semleges, és hát ugyan ránézésre meztelenül ül ott, miközben eszik, semmi nemiségre utaló külső jel nem látszik rajta.

Itt egy kis kérdezz-felelek játszódik le, amiből kiderül, hogy az ismeretlen egy démon, aki eddig egy alsóbb sík rabja volt, és csak most sikerült onnan átjönnie erre a világra, ami úgy történt meg, hogy egy lelkes amatőr sikeresen megidézte. Natalja először nem hiszi el, azonban a démon előbb tárgyakat mozgat, emlékeket idéz fel a nőben, majd átalakul macskává. Pont olyanná, ami Nataljanak is van. Ekkor esik le neki először, hogy a macskát még nem is látta, ennek hangot is. A macskaformában lévő démon a fürdő ajtajához megy, amit megkapar. Ott van a macska. Ahogy visszaalakul a démon, elmondja, hogy a macskákkal nem túl jó egyes démonok kapcsolata, ezért tartotta szükségesnek ezt az óvintézkedést.

Ezt követően előadja, hogy Natalja egyik őse anyai ágon, és valamikor a 13. századi córdobai egyetem hallgatója volt, ahol belépett egy titkos rendbe. Itt kóstolt bele a mágiába, és hamar elsajátította, és gyorsan tört előre. Ez okozta a vesztét, mert elbizakodott lett, és egymás után szegte meg a rend előírásait (pár fejezetben ezt az életet mutatja be a regény). Tehát egy alkalommal, amikor bele akart kóstolni egy új lény megalkotásába, feljebbvalója segítségét kérte, aki készséggel vállalta a mentori szerepet. Ám későn vette észre, hogy a varázslatot eltérítették, és nem új lényt fog alkotni, hanem őt formálják át egy másik sík lakójává.

Van megoldás arra, hogy visszaváltozzon, azonban ahhoz szükséges volt, hogy megint a Föld síkján legyen. Ahogy ez megtörtént, mágikus képességét használva megkereste a hozzá legközelebb álló rokonát. Kicsit meglepődött, hogy Európa és a Kelet helyett nyugatra kellett jönnie, egészen Los Angeles-ig.

Natalja segítségére azért van szüksége, mert egyszerűen nem érti ezeket a modern "könyveket" (monitor), amelyek olyan fénnyel ontják magukból a betűket, hogy kiég tőle a szeme.

Alig kezdenek el kutakodni a neten a régi egyetem még megmaradt kódexei és pergamenjei után, amikor Natalja hívást kap Spanyolországból egy fürdőruha márka modelljeként szeretnék alkalmazni. Darezor, a démon, egyből azt állítja, hogy ez a régi rend lesz. Natalja valahol egyetért vele, de azonnal győzködni kezdi a démont, hogy ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a szükséges kódexek közelébe kerüljenek. Rákérdez, de a démon váltig állítja, hogy a rend nem tudhatja, hogy ő itt van, a Földön. Viszont itt kezdődik a másik nagy gond. Ilyen külsővel nem utazhat a démon, főleg nem papírok nélkül. Erre Darezornak eszébe jut, hogy aki megidézte, az valami piti kis hamisító, keressék fel.

El is mennek az illetőhöz, ahol egy tűzharcba keverednek, és a hamisító súlyosan megsérül. Ezért Darezor és Natalja mindent igyekeznek megtenni, hogy életben maradjon, ami újabb bonyodalmakhoz vezet. Végül egy maffiavezér fogságában kötnek ki.

Eddig Darezor Natalja kérésére titkolta mágikus képességeit, de itt már megvillantja, hogy elkerülje az elkerülhetetlennek látszó betonba öntést. A maffiavezér erre ráharap, és tudni akarja, mire képes még Darezor. A démon bemutatót tart neki, ahogy az egyik testőr fejében olvas, és a férfival ki is mondatja őket. A vezér meglepődik, és megkérdi, mit kér Darezor, aki elmondja, hogy még többre lenne képes, ha visszanyerhetné a régi, emberi formáját, de ehhez el kell jutni Spanyolországba, ahová Natalja amúgy is hivatalos. A nő persze felháborodik, mert ő éppen kezdett örülni annak, hogy talán kikerülhet ebből a helyzetből, viszont így a maffiavezér mindkettejük számára elintézi az utazást. Igaz, a démonhoz kihívnak egy filmes maszk készítőt, és így emberi arcot készít neki, meg az útra még egy tucatot készít elő neki.

Megérkeznek Európába, innen az események felgyorsulnak. A két testőr, akit a maffiavezér adott melléjük, már a reptéri kiszállásnál eltűnnek, és nem is kerülnek elő. A fürdőruha gyártó által küldött limuzin megjelenik a reptér előtt, amibe be is szállnak. Innen egy tengerparti házba viszik őket, ami a szállásuk lesz. Miután egyedül maradnak, Darezor elmondja, hogy nem tudott a sofőr fejében olvasni, ami azt jelenti, hogy védelemmel látták el, rosszabb esetben valamelyik adeptus kísérte őket.

Ezért Nataljanak el is kezdi sorolni, mikre lenne szüksége egy varázslathoz. A nő egyszerűen előveszi a telefonját és egy közeli shopból meg is rendeli a kért dolgokat. Darezor teljesen elámul, hogy ez gyorsabb, mint a varázslás. Elismeri, neki is szüksége lesz egy ilyen varázstárgyra.

És így tovább, és így tovább, egészen a történet végééig.

Amúgy van benne egy logikai baki, megtaláljátok?

A szinopszis mellé néha kérnek a szereplőkről és a világról rövid leírást.

Szereplők esetén a főbb jellemzőiket (életkor, foglalkozás) és a történetben betöltött szerepét kell röviden összefoglalni.

Legolas: királyi családból származó tünde harcos, az elfek között még fiatalnak számít. A regényben először Völgyzugolyban tűnik fel, ahol a Gyűrű Szövetségének tagja lesz, akik fogadalmat tesznek, hogy a főszereplőt segítik küldetése során.

A világleírásnál azokat a főbb jellemzőket szükséges leírni, amelyek támpontként szolgálnak a történet értelmezéséhez, vagyis nem kell kronológiai történelmet összeállítani, ahogyan a társadalom részletes működésének megjelenítését (törvények, szabályok, hagyományok) szintén ki lehet hagyni. Kizárólag annyit jelenítsünk meg, ami a történet konfliktusával kapcsolatban van.

A regényben elválik a varázstudók (varázsvilág) és nem varázstudók (muglik) világa, és a varázstudók világának törvényei szerint a muglik világában tilos mágiát használni. Mellette a muglik számára a varázsvilág láthatatlan, és a varázsvilágot felügyelő intézmények szigorúan figyelik a kihágásokat.

Ebben a világban él a főszereplő, aki a történet előrehaladtával egyre többet ismer meg a muglik által soha nem látott varázsvilágból, ahol a tanulmányait folytatja.

Néha elég ennyit írni a világról, mivel ezzel előrevetítettük a lehetőségeket, így a szerkesztő vagy a zsűri tagja már egyből tudja értelmezni a kéziratban megjelenő eseményeket, nem keres rá magyarázatot, hogy ez mi.

Amikor pályázatra vagy kiadóhoz küldünk történetet, akkor az ott lévőket ne olvasóként kezeljük, nem a titokzatosság a fontos, a figyelemfelkeltés a történetre, hanem az, hogy lássák, az ötletből a megvalósítás mennyire sikerült jól. Ehhez viszont megfelelő támpontokat kell nekik adni, amit a megfelelő leírásokkal tehetünk meg.

Kiadásra fel!

Olvasd tovább Hogyan írjunk szinopszist?

Gótikus regény elemei

Olvasd tovább Gótikus regény elemei

Pályázati kisokos

 Mire figyelj, ha irodalmi pályázaton indulsz?

Szinte kivétel nélkül minden kiíró az elsők között említi, hogy a pályázó figyelmen kívül hagyja a kiírásban lévő megkötéseket. Ideértve a terjedelmi korlátot, a műfajt, a zsánert, a tematikát, a dokumentum formázását. Vegyük ezeket sorra.

1. Terjedelmi korlát:

Amikor azt írják, hogy ennyi leütés legyen (ugyanaz, mint a karakter), akkor semmi esetre se küldjünk rövidebb vagy hosszabb írást, mint amit várnak. Figyelni kell, hogy a leütésszám szóközökkel vagy anélkül értendő. Ha ez nincs leírva a kiírásban, akkor rá kell kérdezni, mert nem mindegy.

A leütésszámot az MS Word-ben az alsó sávon találod. Ott kattints oda, ahol a szó mennyisége van kiírva. A másik megoldás, Véleményezés fül alatt a Szavak száma ikonra kattintunk. A felugró ablakban látható a dokumentum statisztikája (oldalszám, szavak száma, karakterszám szóközzel és anélkül).

LibreOffice-nál könnyebb dolgunk van, mivel az alsó sávon mind a szavak száma, mind a karakterek száma (szóközökkel) látható. Amennyiben szóközök nélküli karakterszámot is szeretnénk látni, akkor kattintsunk rá.

Ugyanígy lehet ellenőrizni a szószámot.

Olykor előfordul, hogy a kiíró flekkben, pontosabban nyomdai flekkben adja meg a terjedelmet. Még ritkábban kézirat flekkben.

Nyomdai flekk:

1 flekk = 1500 leütés (karakter, szóközökkel)

vagy régebben: 1 flekk = 30 sor, 1 sorban 60 leütés (1 írógépoldal)

Wordben, 12 pontos betűvel teleírt A4-es lap szövege kb. 3 flekk.

Kézirat flekk: Egy szerzői kéziratoldal terjedelme a kiadói gyakorlatban 2000 n.

2. Műfaj:

Nagyon nem mindegy, hogy regény, novella vagy más prózát, kisepikai művet várnak.

Novella: Ugyan manapság egyre elterjedtebb, hogy minden rövid prózai alkotásra a novella elnevezést alkalmazzák, ettől még érdemes figyelni a kiírásra, mivel a novella egyik fő jellemzője, hogy a végén váratlan fordulat, csattanó van. Ezzel szemben sok más rövid prózai műre ez nem jellemző, ami meghatározza a történet szerkezetét, dramaturgiáját, ezáltal az író dolgát is. Ezért, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy akkor most novellát vagy rövid prózát várnak, inkább kérdezzünk rá, hogy a legmegfelelőbb írásunkat küldjük be.

Rövidpróza vagy Kisepika: Minden, ami nem számít regényterjedelemnek, nevezhető rövid prózának vagy kisepikai alkotásnak. Hazai definíciók szerint regény alatt többnyire a 400.000 karakter terjedelmet (szóközökkel együtt) meghaladó történeteket értünk. (Kisregény: 120.000-300.000 karakter szóközökkel)

Regény: a kiírásban szereplő terjedelmi korlátot figyelembe kell venni, mert kiírónként eltérő lehet.

Terjedelme a pályázati kiírásban mindig megtalálható.

3. Zsáner:

Vannak úgynevezett zsánerspecifikus irodalmi pályázatok, ahová olyan zsánerekben várnak írásokat, mint fantasy (GABO, Nyakonöntött Próbagoblin), krimi, romantikus, sci-fi, weird, thriller vagy történelmi (Morningstar Publishing, Gold Book). (A mese nem zsáner!!!)

Ilyen pályázatokra a kiírásban lévő meghatározásokat figyelembe véve küldjünk történetet. Figyeljünk arra, hogy megengedett-e a szubzsáneri történetek beküldése. Például sci-fi pályázatnál űropera, kriminél kémsztori, történelminél korhűség és fikció aránya stb.

Sokszor tematikai megkötés szintén szerepel a kiírásban. Ilyenek például:

idegen lények támadása, négy fal között játszódhat, könnyed nyári kalandról kell szólnia, adott történelmi korszakot dolgozzon fel stb.

4. Tematika:

Amikor meghatározzák, hogy miről szóljon a történet. Ez lehet egy kép, egy vers, egy dal, évszak, személy, szó stb. Többnyire a pályázat leírása tartalmazza, hogy milyen mélységben kell a tematikának megjelennie a megírt műben. Néha előfordul, hogy pusztán utalnia kell a tematikai megkötésben leírtakra, máskor csak körül kell írnia.

5. Dokumentum szövegének formázása:

Sokan úgy vélik, nem lényeges, hogy elkülönüljenek egymástól a bekezdések, gondolatok, hogy látható legyen, mikor kezdődik egy leíró rész, mikor a párbeszéd. A szöveg formázása könnyebbé teszi az olvasást, ezért érdemes a történeteket valamilyen szövegszerkesztőben (MS Word, LibreOffice, Google Dokumentumok) megírni. Az alábbi linken található beállítások mindegyikben elvégezhető.

A legtöbb pályázatnál pontosan leírják a formázás paramétereit. Figyeljetek rá, mert előfordulhat, hogy a nem formázott, vagy nem megfelelően formázott alkotást megtekintés nélkül elutasítják.

6. Kísérőlevél

Amiről még szólnom kell, az a kísérőlevél. Nem minden esetben írják le, hogy várnak-e ilyet, így ilyenkor célszerű csak annyira szorítkozni, hogy:

„Tisztelt [megnevezés]! (a pályázat kiírója – pl. kiadó, weboldal stb., ha van kapcsolattartó megadva, akkor a neve)

A [megnevezés] pályázatukra küldöm a [megnevezés] című történetemet/kéziratomat/írásomat.

Üdvözlettel/Tisztelettel: [a pályázó teljes neve]”

Amennyiben a pályázati kiírásban más utasítás nincs róla (pl. jelige), az e-mail tárgy rovatába mindig a pályázat nevét írjuk, így a kiíróhoz beérkező e-mailek között könnyebben megtalálják (nem minden esetben használ a kiíró külön e-mailt a pályázati anyagok fogadására).

7. Bemutatkozó levél:

Amikor a kiíró bemutatkozó levelet vár, és ennél pontosabb utasítást nem ír, akkor az alábbiak kerüljenek bele:

Alap személyes információk (név, életkor). Írj röviden magadról és a történetíráshoz való viszonyodról. Lehetőleg kerüld, hogy már kisiskolás korodban író akartál lenni. Főleg, ha jelenleg is gondod akad az igekötők használatával, a külön és egybeírás szabályaival, a határozott névelők megfelelő használatával, a szóismétlésekkel, a kötőszavakkal, mert ezzel azt sugallod, nem vagy elég elkötelezett az írói fejlődés mellett.

Amennyiben vannak irodalmi eredményeid, légy büszke rájuk. Leginkább akkor, ha szakmai zsűri (elismert szakemberek – pl, szerkesztők, kiadóvezetők, díjazott és/vagy sikeres írók – díjazott: József Attila-díj, Zsoldos Péter-díj, Margó-díj) értékelése alapján érted el.

Az is írói kvalitásod mellett szólhat, ha vannak már publikációid irodalmi oldalakon, vagy olyan elismert oldalakon, ahol a te zsáneredben közölnek írásokat. Ezeket szintén beleírhatod.

Szintén kerülendő, hogy nagy álmod a megjelenés, hogy kezedbe foghasd a könyvedet. Ez megint nem azt sugallja, hogy íróként fejlődni szeretnél, hanem inkább azt, bármi áron egy cél érdekel, az pedig a megjelenés, és ezért bármire képes vagy, akár megalkudni is. (Erről nem szeretnék rémtörténeteket mesélni, hogy mi történhet a kéziratoddal ilyen esetben.)

Az egyik legfontosabbat a végére hagytam

Figyelj oda, hová küldöd be az írásodat. Mindig nézz utána a kiírónak!!! Mindig!!!

Ha van olyan szerző, akit ismersz és megjelent náluk, kérdezz, érdeklődj! Vagy írói csoportokban tedd fel a kérdésedet (akár névtelenül – FB csoportokban szokott lenni ilyen lehetőség), hogy adott kiíróról kinek mi a véleménye, milyen tapasztalatuk van vele kapcsolatban (pályázati anyagok elbírálása, szerződések korrektsége, szerzői jogok tiszteletben tartása, megjelenés utáni marketing, az írói pálya támogatása stb).

Egy neves kiadó még nem garancia a korrektségre. Az ördög a részletekben rejlik. Mindig!

Magától a kiírótól is kérhetsz pontosabb tájékoztatást. Maga a válasz szintén jelezheti, mire számíthatsz, ha nyersz.

Megjelenés

Az írói brand fontos része, hogy az író hol kerül megjelenésre. Ezért gondold meg, hová küldöd be az írásodat, hogy az a későbbi terveidbe mennyire illeszkedik, mennyire felvállalható.

Vannak kiadók, ahol megnézik az író előéletét, így kétséges kiadónál, botrányos pályázaton való eredményesség nem biztos, hogy hozzájárul a sikerességedhez, és így a megjelenéshez.

Irodalmi pályázatok:

PályázatMenedzser

Irodalmi pályázatok Facebook csoport

Pályázatfigyelő - juditti Facebook csoport

Olvasd tovább Pályázati kisokos

Karakteralkotás, karakterábrázolás – 1.

 

1. A karakter

Definíció: A karakter lehet élő vagy élettelen, a történet cselekményeiben közvetlenül vagy közvetve részt vesz, arra hatást gyakorol.

 

Miért kell karakter a történetbe?

Nélküle ki kerülne konfliktusba?

A történetek nagy részét az viszi előre, hogy a benne lévő karakterek kölcsönhatásba kerülnek a rájuk ható eseményekkel, bármi vagy bárki is idézze azokat elő.

Éhezők viadala, Harry Potter, Vaják, Trónok Harca, Az, Egy lány a vonaton, Rossz hely, Vesztegzár a Grand Hotelben stb.

A karakteralkotás alapja, hogy legyen egy karakter, annak legyen célja és a történetben legyen konfliktus, amit le kell küzdenie.

1. karakter
2. karakter célja
3. leküzdendő konfliktus

A karakter lehet személy vagy személytelen, élő vagy élettelen, a lényeg, hogy a történetben lévő eseményekkel kölcsönhatásba kerüljön.

 

Karakteralkotás

Az alapok

Nagyon sok szerző megijed, hogy amikor elképzel egy szereplőt, akkor valamilyen színész ugrik be neki. Ettől nem kell megijedni, mert ez azt jelenti, hogy a kitalált karakter sok jellemzője azonos a színész által alakított szerepekből ismert karakterekével. Pl. bolond tudós esetén könnyebb Sheldon Cooper-t elképzelni sok szituációba, ahogyan az agglegényekhez meg Charlie Harper-t, míg a rettenthetetlen, marcona hős szerepébe meg "Én vagyok Batman"-t. Vagy a fontoskodó detektív szerepébe Columbo, Poirot (David Suchet), a vagány karakterébe meg Han Solo, Indiana Jones, Peter Quill – alias Űrlord – vagy John Shepperd – Stargate: Atlantis.

A másik, amikor bennünk alakul ki róla kép, benyomás, és ezt sokszor nem könnyű leírni, de azért próbáljuk meg. Haj- és szemszín, testalkat, végtagok, látható külső jegyek (szemölcs, pattanás, anyajegy stb). Öltözködés, tisztálkodási szokások, mozdulatok, beszédstílus stb.

Hogy miért fontos?

A történetírás során nagyon sok író hasal el azon, hogy valamiért rosszul emlékezett egy-egy karakterére, és véletlenül a cselekményhez igazította valamelyik jellemzőjét, és így teljesen más ívet vett a történet. Azt hiszem, nem kell ecsetelnem, hogy ez milyen gonddal jár. Nem sokkal, csak sok jelenetet újra kell írni, ami eszméletlen mennyiségű plusz munkával jár, mert ilyenkor egymás után ugranak ki amiatt az egy pici elírás miatt a történet szerkezeti hibái.

Ha filmes karakterekről mintázunk, akkor a jobb összhatás érdekében gyűjtsünk róluk képeket a netről.

Gyakorlat:

• Válassz ki egy személyt a környezetedben. Lehet családtag vagy bármilyen közeli ismerős (barát, osztálytárs, kolléga stb.). Legyen ő a szereplőd.
• Jegyezd fel azokat a jellemzőket, amelyekkel egy idegennek leírnád őt.
• Ezen jellemzők alapján alkoss egy kitalált karaktert és írj vele egy rövid, kitalált történetet.

A következő posztban az archetipikus karakterekről olvashattok.

Olvasd tovább Karakteralkotás, karakterábrázolás – 1.

A történetírás gyakorlása 1.

 Írj naplót!

Vezess naplót, de ne csak felsorold, hogy mit csináltál a nap folyamán, hanem próbáld meg az érzéseket és hangulatokat is leírni.

Válassz ki egy incidenst (konfliktus, ami cselekvésre késztetett téged vagy mást) és írd le rövid vázlatként.

Fogd ezt a vázlatot és színezd ki!

Írj hozzá párbeszédeket!

Alakítsd úgy, mintha lenne eleje, közepe és vége, akárcsak egy rövid történetben, vagy egy regényben egy fejezet. Építsd fel, mi történt a konfliktus előtt, hogyan jutott el a történet addig a cselekményig, és vidd tovább, miként fejeződik be szerinted.

Írd meg a történetet!

Olvasd tovább A történetírás gyakorlása 1.

 

Mielőtt szerződést kötsz

– avagy mire figyelj, ha kiadod a könyvedet

 

Azzal kezdeném, hogy ugyan sok panaszt, problémát lehet hallani az olyan kiadói szerződésekkel és kiadói viselkedéssel kapcsolatban, ahol a szerző maga finanszírozza a könyv kiadásának egy részének vagy egészének a munkálatait, azonban sok esetben előfordul, hogy ez nem szándékos a kiadó részéről, hanem egyszerűen olyan személyek hoztak létre kiadót, akik sem a vállalkozáshoz, az üzleti élethez, sem pedig a könyvkiadáshoz nem értenek.

Tudom, ez nem mentség, pusztán azért jegyeztem meg, mert nem minden esetben a rossz szándék vezérli a kiadót.

A legtöbb esetben a rossz tapasztalat mögött az áll, hogy az író nem kap megfelelő tájékoztatást a kiadótól arra, hogy mit is ír alá (az író meg nem kérdez rá, hogy mi mit jelent), vagy egyszerűen nem érdekli, csak a megjelenés volt fontos számára, és úgy vélte, milyen hátrányai lehetnek egy ilyen szerződésnek. Mert attól, hogy egy szerződés jogszerű, még lehet hátrányos az író számára.

1. Jutalék, jogdíj:

A legproblémásabb rész mindig a jutalék. Itt megállok egy pillanatra, mert nem mindegy, hogy "jutalék" vagy "jogdíj". A két kifejezés teljesen mást takar.

jutalék: szerzői könyvkiadás során az értékesített könyvből származó bevétel. Amikor az író részéről a teljes könyvkiadási folyamat finanszírozásra kerül, az az összeg, ami a többi résztvevő jutalékának levonása után marad.

Példa: a könyv bekerül az országos terjesztői hálózatba, akkor mind az országos terjesztő, mind a szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadó jutalékot von le a könyv eladási árából, és a levonások után megmaradt összeg az író jutaléka az értékesítésből. Olyan esetben, amikor az író a könyvkiadás egy részét finanszírozza (teszem azt a nyomdai költséget a könyvkiadó állja), a kiadó fix jutalékot ad a könyv eladási árából.

jogdíj: jogdíjnak nevezzük, amikor a könyvkiadó finanszírozza a teljes kiadást, és vagy egy fix összeget fizet az írónak a kéziratért, vagy az értékesített könyvek után befolyt összegből fizet százalékosan jogdíjat. Mivel a hazai kiadók nem tehetik meg ebben a bizonytalan piaci helyzetben, hogy egy-egy írónak százezreket, netán milliót fizessenek, ezt az utóbbi jogdíjrendszert alkalmazzák.

Nézzük, mi szokott a jutalék kifizetésekor problémát jelenteni. Többek közt az, amikor nincs tájékoztatva az író arról, hogy a jogdíjból a törvényi kötelezettségek miatt a könyvkiadó további összegeket vonhat le. Ilyen eset, amikor az író magánszemélyként írja alá a szerződést, ugyanis ilyenkor a kifizetést bérként kell kezelni, ezért SZJA és egyéb adónemeket kell a törvény szerint a kiadónak levonnia és a NAV felé befizetnie.

A másik probléma, ami felmerülhet, a jutalék számításának módja. Itt több száz forintokkal lehet elcsúszni egy megfogalmazás miatt. Mert nem mindegy, hogy a könyv árából, vagy a könyv kedvezményekkel és jutalékokkal csökkentett árából kerül levonásra bármely közvetítő fél (kiadó, terjesztők) jutaléka. Sokszor előfordul, hogy a kiadó nem abból az összegből von le jutalékot, amit a terjesztő számára átutal, hanem abból az eladási árból, amennyiért a terjesztőnél eladásra került. Konkrét példával élve, nem mindegy, hogy 4000 Ft-ból kerül levonásra 70%, vagy a 4000-ből előbb 50%, majd a 2000-ből 20%. Az első esetben az írónak 1200 forintja marad, míg a második esetben 1600 forint. És ez pusztán annyin múlik, hogyan van megfogalmazva a jutalék számítása. Az első példa ékes példája egy jogszerű, ám előnytelen szerződésnek. Ha bizonytalanok vagyunk a fogalmazást illetően, hogy a könyvkiadó, hogyan számol, kérjünk róla írásos tájékoztatást.

Amit írásba adnak, az utána felhasználható jogvita esetén.

2. Szerzői jog és felhasználási jog:

A bejegyzést direkt nem ezzel kezdtem, ugyanis az írók számára pont ugyanennyire fontos, és egyáltalán nem az első helyen van, amikor szerződést ír alá. És ez nagy hiba.

Szerencsére kevés olyan könyvkiadó van, akik megsértik a szerzői jogokat, ettől függetlenül az írónak ismernie kell, mivel ez védi az ő szellemi tulajdonát.

A szerzői jog ismerete segít abban, hogy amikor aláír az író egy kiadói szerződést, ahol jogokat biztosít a könyvkiadó számára a szellemi tulajdonával való tevékenységre, akkor az író tisztában lehet azzal, hogy a kiadó milyen tevékenységekre jogosult.

A szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadó esetében ezek az átruházott jogok, amelyek alapján a könyvkiadással kapcsolatos tevékenységeket végezheti, többnyire korlátozottak.

A legfontosabb jog, amit ilyenkor az író átengedhet, az a felhasználási jog. Ez a jog rendelkezik arról, hogy aki gyakorolhatja, azt milyen formában teheti meg. A felhasználási jog sok mindenre kiterjedhet, könyvkiadás esetén a leggyakoribb a könyv nyomtatott formában történő kiadása (többszörözés és forgalomba hozatal útján történő terjesztés), vagyis nyomdában való gyártás és értékesítés országosan, esetleg globálisan.

Itt is megállok egy kicsit, és tisztázok két eltérő fogalmat, tevékenységet.

Szerzői könyvkiadóval kötött szerződés során lehet könyvkiadásra, és lehet bizományos értékesítésre is szerződést kötni. A kettő közötti különbség, hogy az első esetben a szükséges felhasználási jogokat a kiadó megkapja, az alapján jogszerűen végezhet a könyv kiadásával és terjesztésével kapcsolatos tevékenységeket. Pl. megbízást adhat a nyomdának a könyv gyártására. A bizományos értékesítés során a kiadó kizárólag a könyv értékesítését végzi, minden más tevékenységet az író meghatalmazásával tehet. Az utóbbi előnyösebbnek tűnik, és nagyobb az író szabadsága is, viszont ilyenkor a kiadó nem tudja képviselni az író érdekeit, amennyiben jogsérelem éri (plágium vagy bármely szerzői jog sérülése). Az író ilyen esetben magára van utalva. Az első esetben a kiadónak nem csak joga, hanem kötelessége is minden olyan illegális tevékenység ellen fellépni, a szerzői jog sértéséből származó károk mérséklésére intézkedéseket tenni, ami az írót éri.

Arra most nem térek ki, hogy az írónak a szerzői jog értelmében bármikor joga van egy szerződéstől elállni. Bármikor. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a kiadónak nem lehet valamilyen kártérítési igénye.

Amire figyelni kell, hogy a felhasználási jog mire terjed ki. Pl. egy könyvkiadás esetén ne adjunk felhasználási jogot megfilmesítésre, zenemű vagy színdarab létrehozására, ilyen jellegű átdolgozásra, esetleg a művön alapuló különböző származtatott mű létrehozására, netán játékfigurák stb. létrehozására. Vagy ha mégis adunk ilyen jogot, akkor a szerződésben legyen rögzítve az ebből az írót megillető jutalék, jogdíj.

Itt is azt tudom javasolni, kérjünk írásos tájékoztatást, hogy a szerződésben felsorolt felhasználási jogok pontosan mire terjednek ki. Néha azt is megkérdezhetjük, ha túl soknak tartjuk, amit átadunk, hogy miért.

A felhasználási jog azt is biztosítja a kiadónak, hogy rajta kívül senki nem terjesztheti, értékesítheti a könyvet, azaz ő adja át mindenkinek értékesítésre. Ez azt is jelenti, hogy ebben az esetben maga az író sem értékesítheti, nem kezdeményezhet nyereményjátékot a kiadó tudta és beleegyezése nélkül. Erre azért van szükség, mivel a szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadó is végez(het) a könyvet népszerűsítő tevékenységet, ami részéről költségekkel jár, és ennek megtérülése akkor a legjobb, ha az íróval vagy másokkal nem kell konkurálnia.

Az más kérdés, hogy ez a népszerűsítő tevékenység miben merül ki és mennyire eredményes.

3. Szerződésbontás, kártérítés:

Ez a következő olyan pontja a legtöbb szerződésnek, amit az írók nem olvasnak el figyelmesen, hogy ha szeretnének szerződést bontani, az nekik mennyibe is fog kerülni.

Azt azért tudomásul kell venni, hogy a szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadónak (meg bármilyen szerződő félnek) joga van feltételekhez kötni a szerződésbontást, és bizonyos költségeket, elmaradt bevételt ilyenkor kifizettetni az íróval. Ezért ezt a részt mindig alaposan át kell nézni, és szintén írásos tájékoztatást kérni, hogy ez a gyakorlatban miként zajlik.

Az, hogy a kiadót milyen összegek illetik meg, azt a szerződésen felül a Ptk. szabályozza. Ha úgy véljük, a kiadó olyan tételeket fogalmazott bele a szerződésbe, ami jogszerűtlen, minden esetben érdemes jogi képviselőt keresni, akit ha nem is kérünk fel konkrét képviseletre, de 1-2 órás konzultáció keretén belül részletesen elmondja, tényleg jogsértőek-e adott tételek, illetve, hogy mi jogszerű vagy sem a szerződésben, ezáltal a kiadóval való vitás ügy rendezése gördülékenyebbé válik.

Ugyanide tartozik, hogy a kiadónak joga van-e a könyvek visszatartására, amennyiben állítása szerint az írónak tartozása van felé. Kérdés, mire alapozza a könyvkiadó a kártérítési igényét. Ezt sem minden esetben lehet megállapítani, hogy a követelés jogszerű vagy sem, mert előfordulhatnak olyan esetek, amikor igen, joga van a könyvkiadónak ehhez.

 

Amit minden író megtehet szerződéskötés előtt

Kérdezz, tájékozódj, alaposan olvasd el a szerződést, kérdezz rá mindenre azzal kapcsolatban és mindig írásban kérj azzal kapcsolatban tájékoztatást. Az írótársak rossz tapasztalatait részletek nélkül ne fogadd el, mert nem biztos, hogy neki volt igaza, mert az is előfordulhatott, hogy figyelmetlen volt, vagy nem volt elég tájékozott a szerződés megkötése előtt. Olyan is előfordulhat, hogy személyes nézeteltérés miatt van rossz véleménye adott könyvkiadóról.

Ha a kiadónak rövid, alig 1-2 oldalas szerződése van, ott valami nincs rendesen kidolgozva, túl sok marad a kérdéses tétel jogvita esetén. Ilyenkor pláne kötelező kérdésekkel bombázni a kiadót, hogy ilyen és ilyen esetekben a szerződés alapján mi az eljárás, mire lehet számítani, ha ilyen meg ilyen probléma merül fel.

Amitől óvok mindenkit

Ne hidd, hogy a problémák elkerülése érdekében elég annyi, ha a vállalkozásodra rádobod a könyvkiadói tevékenységet. Ha egyedül vagy, minden sokkal drágább (pl. a nyomda. A kiadók a legtöbb esetben mennyiségi kedvezményt kapnak, és minél több írót küldenek a nyomdához, a későbbi íróinknak – vagy reprintnél – annál kedvezőbb lesz a nyomdai gyártás.), és ha nem értesz a könyvpiachoz, márpedig a szerzői könyvkiadók nagy részénél nem értenek hozzá, mert írók alapították és nem szakemberek, akkor nagyon nehéz dolgod lesz, és az olvasókat is elég nehéz lesz meggyőzni, hogy a nálad megjelent szerzői kiadású könyvek irodalmilag, vagy bármilyen szempontból minőséget képviselnek.

Miért is hinnék el, ha nincs megfelelő szakmai háttered?

És nem utolsó sorban: a könyvkiadásból megélni nehéz. Számold ki, hány darab könyvet kell értékesíteni egy hónapban, hogy majd közel 60 nap múlva a terjesztőktől kapjál annyi jutalékot, amiből kifizeted a vállalkozással kapcsolatos költségeket.

Amit még javasolni tudok: adószámos magánszemély – ha író vagy, akkor váltsd ki a magánszemélyeknek szóló adószámot.

 

Ha mégis bizonytalan vagy, inkább kérj szakembertől tanácsot. Ilyen ügyekben jó szívvel ajánljuk Dr. Fodor Klaudia Franciska és Dr. Heinek-Nagy Anna ügyvédnőt.

Esetleg érdemes beleolvasni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal által kiadott ingyenes könyvbe, amit az alábbi linken értek el.

"A könyv célja, hogy felhasználó- és szerzőbarát módon mutassa be a szerzői jog fejlődését, gazdasági jelentőségét, az egyes műtípusokat (pl. filmek, szoftver, építészeti alkotások), a szerzők jogait és azok korlátait. Megismerhetjük belőle, hogyan kell megkötni egy felhasználási szerződést, mikor nem kell a szerzőtől engedélyt kérni, és mire kell figyelni a szerzői jogok megsértése esetén.

A könyvben több tucat jogeseten és gyakorlati példán keresztül, illusztrációkkal gazdagítva kívánja érthetőbbé tenni a szerzői jogot.

Légy te is szerző! Használj fel műveket jogszerűen!"

Szerzői jog mindenkinek ingyenes könyv 2. kiadás

Olvasd tovább Mielőtt szerződést kötsz