Kedves Író!
A Könyvmarketinggel és regényírással kapcsolatos bejegyzések átkerültek a Könyvserpa weboldalára.
A tartalmak egy része elköltözött
2026. június 27., szombat
2023. november 12., vasárnap
Az író, mint marketing- és sales menedzser
Bizonyára többször is előfordult már veletek, hogy egy ismerősötök elkezdett nektek filmajánlót tartani. Van, aki egész ügyesen fel tudja kelteni az érdeklődésetek és könnyedén összefoglalja a lényeget. Na meg persze akad olyan haver is, akitől az ég áldjon minket a fél órás "se eleje, se vége" típusú felvezetőivel.
A helyzet az, hogy a szóban forgó jelenséggel a legtöbb író is megküzd. Számtalan kiváló ötlet ragad örök időkre a fiók mélyén, mivel az író soha sem tudta megfelelő formában prezentálni. És a spektrum túloldaláról is találunk példát dögivel: akadnak olyanok, akik zseniálisan el tudják adni a sz… nos, a "kevésbé minőségi" forgatókönyveket is.
Forrás: Puliwood
A teljes bejegyzés itt olvasható:
2023. augusztus 22., kedd
A történetírás gyakorlása 4.
 |
| Jojo's Bizarre Adventure |
A másik remek gyakorlási lehetőség, amikor fanfiction-t ír az ember. Vagy egy létező sztorit, ötletet másként valósít meg.
Fanfic esetében az adja a könnyebbséget, hogy az írónak nem kell agyalnia a háttéren, a világon, olykor még a karaktereken sem.
Mivel minden adott egy ilyen történet megírásához, a szerzőnek kizárólag a konfliktusokra kell figyelnie. Ez a gyakorlási forma szintén jó lehetőség a technikák készségszintű alkalmazásának elsajátítására, mivel minél több karaktertípust, környezetet ismer, hoz létre velük egy történetet, idővel már nem erre kell figyelnie, hanem arra, hogyan írja le.
Nagyon sokszor a legalapvetőbb hiba egy írónál, hogy az elképzelt történetet nem tudja rendesen kifejteni, lényeges elemek maradnak a fejében, amivel részletgazdagabbá teheti a történetét úgy, hogy az nem lesz túlírt. A fanfic írása ennek gyakorlására szintén alkalmas, hiszen van egy minta, hogy történetben milyenek a leíró részek, a párbeszédek stb.
A másik lehetőség, amikor egy történetet, ötletet másként képzelsz el, és azt írod meg. Ez szintén azért jó gyakorlás, mivel a keretek adottak, és kimondottan magára a cselekményre fókuszálhatsz, és hogy azt miként bontakoztasd ki.
Korábbi posztok a témában:
2023. július 19., szerda
Hogyan válasszunk szerkesztőt?
Miután befejezted a regényedet, és nagyon szeretnéd már, hogy az olvasók a kezükbe vegyék, még vár rád egy fontos feladat.
Választhatod a hagyományos módszert, azaz elküldöd valamelyik kiadónak, hátha alapon szerencséd lesz. Publikálhatod online, e-könyvben, de kiadhatod saját magad is. Bármelyiket is választod, szükséged lesz szöveggondozásra.
Ha magánkiadásban publikálsz, különösen fontos egy szerkesztő felkérése (szerk. megj.: Ami nem egyenlő a komplett szöveggondozással, aminek csak része a szerkesztés.).
Nagy a verseny az olvasókért, egy rossz szöveggel, történettel könnyedén elbukhatsz.
Mi a következő lépés?
Hiába voltál évfolyam első magyarból, nyertél tanulmányi versenyeket, vagy a családban valaki magyar tanárként átnézte a kéziratot, akkor is szükséged lesz szöveggondozásra. Egy képzett irodalmi szerkesztő és irodalmi korrektor teljesen más szemszögből nézi a történetedet.
Ezért első lépésként szerkesztőre van szükséged.
A szerkesztőknek két alapvető típusa van: azok, akik a történetedet nézik (konfliktus, karakterfejlődés, karakterív, dramaturgia stb.) – tartalmi, és azok, akik az írásodat (nyelvtan, mondatszerkezet, szóhasználat stb.) – stilisztika, valamint a következetességgel kapcsolatos problémákat nézik – kék szem az első fejezetben és zöld szem a második fejezetben.
Van még az olvasószerkesztő is, azonban nem ő kell most neked.
(olvasószerkesztő fn Folyóirat, hírlap nyomdába menő kéziratait tartalmilag és nyelvileg ellenőrző szerkesztő.)
Neked most olyan szerkesztő kell, aki a fent említett két feladatot mind elvégzi.
Hol találhatsz szerkesztőt?
Szerkesztőt könnyű találni. Elég beírni a Google-be, és rögtön találhatsz olyan szerkesztőket, akik szinte bármilyen kéziratot szerkesztenek rövid határidővel és nagyon olcsón.
De a jó szerkesztő kiválasztása egy másik történet.
Az ajánlások már valamennyire jó kiindulópont. De ez még nem jelenti azt, hogy aki megfelelt az egyik szerzőnek, az neked is megfelelő lesz. A jó munkakapcsolat kulcsfontosságú; egy szerkesztőnek elérhetőnek kell lennie akár telefonon, e-mailben vagy személyesen.
Többnyire nem szükséges személyesen találkoznia a két félnek, de lényeges, hogy a kérdésekre és aggodalmakra a szerzők a nekik legmegfelelőbb platformon keresztül kapjanak választ, és ami még fontosabb, ezt a lehető legrövidebb időn belül. Nincs is annál rosszabb, mint amikor az író elküldi szeretett kéziratát a szerkesztőnek, és sokáig nem hall még egy „Hahó, minden ok!”-ot sem.
Szóval ne csapj le az első szerkesztőre, kivéve, ha meg vagy győződve róla, hogy tényleg jó abban, amit csinál, és te mindenképpen vele szeretnél együtt dolgozni.
Keress, kutakodj, hallgass meg más írókat, akik már dolgoztak vele, és gondold végig, hogy számodra, és a kéziratod számára a legmegfelelőbb szerkesztőt választod-e.
A díjazás is fontos lehet, ezért mérlegelj, hogy neked mennyit ér meg adott szerkesztő által elvégzett munka, és hogy mi a célod a történeteddel. Ne felejtsd el, hogy az első benyomás – ahogy a való életben is – nagyon fontos. Ez határozza meg az írói pályádat a későbbiek során.
Ha nem vagy biztos benne, hogy itt a publikálás ideje, inkább ne szerkesztést, csak szerkesztői véleményt kérj, és akkor látni fogod, hogy miben kell még fejlődnöd. Ráadásul ez olcsóbb, mint egy komplett szerkesztés.
Az soha ne riasszon vissza, hogy egy szerkesztő mindig talál javítani valót a történetben. Az nem mindegy, hogy ezek milyen hibák. Amíg mind a szöveggel, mind pedig a technikai kivitelezéssel kapcsolatban számos hiányosságot tár fel, addig érdemes a tanulásra koncentrálni.
Akkor érett meg a kézirat a megjelenésre, amikor a szerkesztő már nem talál komolyabb tartalmi hibákat, hanem csak olyanokat, amelyek minimális módosítással orvosolhatóak.
Honnan tudod, hogy ő az igazi?
Lehetőleg olyan szerkesztőt válassz, aki otthonosan mozog abban a zsánerben, amelyben alkotsz. A legjobb az olyan szerkesztő, aki több zsánerben is otthonosan mozog, azonban ilyet kisebb eséllyel találsz, és többnyire nagyon elfoglaltak.
Lényeges, hogy a szerkesztő az élet több területén rendelkezzen széles ismeretekkel, mert ugyan írhatsz fantasy-t vagy romantikus történetet, de ha ismerni kell például a varázslás metódusait vagy egy kórházi kezelés alapvető eljárásrendjét (amelyek fontosak a történet dramaturgiájának szempontjából), akkor egy tapasztalatlan szerkesztő lehet, hogy elsiklik olyan fontos momentumok felett, amelyek viszont a járatosabb olvasókban rossz benyomást kelthetnek. (szerk. megj.: Alapvetően az író dolga mindenre figyelni, a háttérkutatást megfelelően elvégezni, ettől még lényeges, hogy a szerkesztőnek ne csak az irodalmi ismeretei legyenek széleskörűek, hanem az élet számos területén szintén, beleértve a társművészeteket is. Már csak azért is, hogy jobb megoldást tudjon javasolni; de legalább arra rá tudjon mutatni, hogy adott rész miért nem jó úgy, ahogy az író elképzelte.)
Ugyanígy probléma lehet, ha a szerkesztő elsiklik a hibásan használt kifejezések felett, amennyiben nem járatos adott területen. Természetesen ilyenkor kérdezhet az írótól, viszont ettől még nem fogja tudni, hogy az író a történet adott részénél jól használta-e azt a szót, kifejezést; azt a hatást érte-e el vele, ami a szándéka volt. Ehhez a szerkesztőnek valamennyire ismernie kell azt a területet.
Mondhatjuk úgy is, hogy egy jó szerkesztő elméleti polihisztor (ért a művészi festéshez, a szobrászathoz, az autószereléshez, az élve boncoláshoz, az oroszlánvadászathoz, a betöréshez, a sziklamászáshoz, a filmrendezéshez, az űrhajózáshoz; vagyis majdnem mindenhez – de csakis elméletben 😂).
A megfelelő szerkesztő ismeri a zsáneri jellemzőket, ezért segíteni tud abban, hogy egyes kifejezéseket vagy megfogalmazásokat hogyan írj inkább, amit az adott zsáner törzsolvasói már megszoktak.
Ugyanakkor figyel arra, hogy az írói stílusod megmaradjon, hiszen lehet, hogy te leszel egy új irányzat megteremtője.
Mire figyelj!
A szerkesztésnek egy meghatározott időkereten belül meg kell történnie. Természetesen ezt befolyásolhatják előre nem látott tényezők (betegség, technikai hiba – törlődött minden fájl, komoly technikai hiba a történetben, amire megoldást kell találni stb). Ettől még kell lennie egy időpontnak, amikorra az író várhatja a szerkesztett kéziratot.
Amikor a megjegyzésekkel és javaslatokkal ellátott kéziratot visszakapja az író, akkor amivel egyetért azt elvégzi, a többiről meg egyeztet a szerkesztővel. Ha kész, megy vissza a szerkesztőnek, és ez így megy két-három vagy több körön keresztül, míg mind a ketten elégedettek nem lesztek a végeredménnyel.
Fontos! Óvakodj az olyan szerkesztőktől, akik egy-két napos határidővel vállalják a szerkesztést.
Gondolj bele, hogy egy normál regényt hány óra elolvasni. Szerkesztés során pedig nem úgy olvas a szakember, mint amikor szórakozásból olvas, hanem odafigyelve, elemző módon, szinte folyamatosan memorizálva egy-egy szakaszt, közben jegyzetel, hogy amikor még egyszer elolvassa, az ott tényleg hiba vagy sem.
Általában mielőtt a szerkesztő észrevételeket tesz, elemző módon elolvassa a szöveget. Ilyenkor már ír pár jegyzetet, hogy mire figyeljen, és ha nem talál komolyabb technikai hibát, akkor jön a következő körös olvasás. Ezt követően lát neki a konkrét szerkesztésnek, amikor kiemel minden olyan hibát és tesz javaslatot, amivel szerinte a történet jobbá tehető.
Ezt a munkafolyamatot nem lehet egy-két nap alatt elvégezni!!!
Próbaszerkesztés
A szerkesztőnek biztosítania kell az ingyenes mintaszerkesztést, amit általában a regény egy részén végez el (szerk. megj.: Ez általában 10-40000 leütés közötti terjedelem.).
Egy ilyen mintaszerkesztésből láthatod, milyen módszerrel dolgozik a szerkesztő, mennyire figyel a stílusodra és érti az írói szándékodat (szerk. megj.: Ez utóbbi nagyon fontos, mert ez alapján tud megfelelő javaslatot tenni a történet és a szöveg jobbá tételére, és kerülhető el, hogy az írói stílus ne sérüljön.).
Mennyibe kerül?
Végül a költségek segíthetnek még abban, hogy melyik szerkesztőt válaszd.
A szerkesztők többféleképpen számítanak fel díjat, és a költségek jelentősen eltérhetnek. Egyes szerkesztők terjedelem alapján számítanak fel díjat, mások figyelembe veszik a szövegre fordított munkaidőt; vagyis megnézik a teljes kéziratot, és megbecsülik, hogy hány oldalt fognak szerkeszteni egy óra alatt, és hány órát vesz igénybe a projekt. Minél rosszabb a szöveg, gyengébb a történet, annál többe fog kerülni a szerkesztés.
Vannak szerkesztők, akik nem kizárólag a kézirat terjedelme vagy a rászánt munkaidő alapján kérnek díjat a munkájukért, hanem meghatározott „szerkesztési kör”-t vállalnak. Ezek a szerkesztések általában árban kedvezőbbek a többihez képest, azonban a szerkesztett kézirat a legtöbb esetben nem éri el a kívánt „minőséget”.
Ne feledd, hogy a cél az, hogy az olvasóknak a történet legjobb verzióját kínáld. Lehet, hogy nem kapsz második esélyt.
Van olyan szerkesztő, aki a szerkesztésnek csak adott részét vállalja. Például csak a történetet vagy csak a stilisztikát. Van olyan is, hogy ugyan elvégzi a szerkesztést, jelzi a hibákat, de javaslatot azok módosítására már nem ad (szerk. megj.: Ez utóbbi többnyire nem is a szerkesztő, hanem az irodalmi lektor feladata, bár pár szerkesztő egyben irodalmi lektor is.).
Az extrák szerkesztéséért további díjak is felmerülhetnek – többek között egy tárgymutató, az illusztrációk feliratai, valamint lábjegyzetek és végjegyzetek –, mielőtt a szerkesztő és az író megállapodna a közös munkában.
Nagyon sok időt és energiát öltél a könyved megírásába – ezért szánj időt a legjobb szerkesztő kiválasztására.
További cikkek a témában:
Könyvkiadás - A kézirat útja a boltig
Ki fog engem olvasni? - Marketing tippek 1.
Ki fog engem olvasni? 2. – Marketing tippek 3.
2023. július 1., szombat
Írástechnikai tippek John Steinbecktől
1. Ne gondolj arra, hogy mikor érsz már a végére. Ne foglalkozz azzal, hány oldal szükséges még ahhoz, hogy regény legyen a történetből. Helyette minden nap csak egy oldalt írj. Aztán amikor mégis elkészültél, meg fogsz lepődni.
2. Írj szabadon és olyan gyorsan, ahogy csak tudsz. Soha ne javítsd ki vagy írd át, amíg be nem fejezted. Amikor a befejezés előtt újraírod az addig megírt regényt, az nem más, mint kifogás arra, hogy miért nem tudtad még befejezni. Megzavarod az alkotói folyamatot és a ritmust, ami írás közben nem lehet más, csakis a történettel való egybeolvadás.
3. Felejtsd el a közönséget. Először is a névtelen, arctalan közönség halálra rémít, másodszor pedig – ellentétben a színházzal – nem létezik. Írásnál a közönség egyetlen olvasó.
Néha segít, ha kiválasztasz egyetlen személyt, egy valós személyt – akit ismersz – vagy egy elképzelt személyt, és neki írsz.
4. Ha egy jelenet vagy egy szakasz szerinted nem illeszkedik a történetbe, ne állj meg, hanem tedd félre és folytasd tovább. Amikor befejezted az egészet, visszatérhetsz hozzá, és akkor eldöntheted, hogy csak rosszul írtad meg vagy tényleg felesleges, és akkor töröld ki.
5. Óvakodj egy olyan jelenettől, amely túl kedvessé válik számodra a többihez képest. Általában ez azt jelenti, hogy eltértél az eredeti elképzeléstől.
6. Amikor párbeszédet írsz, mondd ki hangosan, miközben írod. Csak így tudsz élő párbeszédet írni.
John Steinbeck a The Paris Review hasábjain megjelent interjúban mondta el tanácsait kezdő íróknak.
/John Ernst Steinbeck amerikai regény-, novella- és színdarabíró. Összesen huszonöt könyvet írt: tizenhat regényt, két novelláskötetet és különböző prózai műveket. Az Érik a gyümölcs című regénye, valamint az Egerek és emberek színdarabváltozata Pulitzer-díjat nyertek. 1962-ben irodalmi Nobel-díjban részesült./
2023. május 8., hétfő
A történetírás gyakorlása 3.
Mítoszok, mesék
Az egyik legkönnyebb módszer, amikor egy régi, nagyon jól ismert rövid történetet használunk alapnak, és annak elemeit felhasználva átültetjük más környezetbe (szerk. megj.: lásd Star Wars).
Történet
A mítoszok és mesék azért jó választás a történetírás gyakorlásához, mert egyetemes témákat dolgoznak fel, szinte már unalomig ismert szerkezettel, cselekménnyel és fordulatokkal, így kizárólag a leíró részekre és párbeszédek élővé tételére kell koncentrálni.
Karakterek
Még a karaktereket sem kell különösebben megváltoztatni, mivel ezekben a történetekben archetipikus karakterek szerepelnek.
Ez a gyakorlat sokat tud segíteni abban, hogyan kerüljük el a klisés jeleneteket, vagy hogyan alkalmazzuk őket úgy, hogy a történet olvasása ne váljon unalmassá.
Gyakorlás:
- Üss fel egy mesekönyvet és írd át az első mesét. Helyezd futurisztikus környezetbe, de nem sci-fiként írd meg. Dolgozd át kriminek. Készíts belőle szerelmes történetet.
- Az általad kedvelt népek mitológiájából válassz ki egy történetet, és a fentebb javasolt módszerekkel írj belőle történetet.
- Módosítsd úgy ezeket a történeteket, ahogy te döntenél adott helyzetben, vagy más kihívás elé állítsd a karaktert, de a tudása és a jelleme ne változzon.
__________
2023. április 20., csütörtök
A történetírás gyakorlása – 2.
Írj álomnaplót!
Hasonlóan a normál naplóíráshoz, vezess álomnaplót. Ennek érdekében mindig legyen a közeledben valami, amibe ébredés után – akár az éjszaka közepén is, ha felébredsz belőle – azonnal le tudod írni.
Azonban ne csak a cselekményt írd le, hanem minden érzést, hangulatot, és amennyire vissza tudsz emlékezni, a környezetet is. Miután leírtad, próbáld meg sorrendbe tenni a történteket, honnan hová jutottál el benne.
Azzal ne foglalkozz, hogy logikátlan – az álmok ritkán logikusak. Azzal se foglalkozz, hogy mit jelenthet – a legtöbb esetben semmit.
Amint lesz időd, vedd elő az álmodat vagy az álmaidat, és használd vázlatként. Ha nem tetszik az álomban lévő sorrendiség, akkor változtasd meg.
Fogd ezt a vázlatot és színezd ki!
Egészítsd ki saját ötletekkel!
Alakítsd úgy, mintha lenne eleje, közepe és vége, akárcsak egy rövid történetben, vagy egy regényben egy fejezet. Építsd fel, mi történt az álom kezdő pontja előtt, hogyan jutott el a történet addig a cselekményig amiről álmodtál, és vidd tovább, miként fejeződik be szerinted. (szerk. megj.: főleg, hogy az álmokból a legtöbb esetben úgy ébredünk, hogy nem záródnak le a cselekmények)
Írd meg a történetet!
2023. április 18., kedd
Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak
"– Dolgozik már a legújabb könyvén?
– Belekezdtem.
– Komoly dolog lehet folyton újabb történetet kitalálni.
– Jól kell tudni hazudni."
2023. április 16., vasárnap
Pályázati kisokos
Mire figyelj, ha irodalmi pályázaton indulsz?
Szinte kivétel nélkül minden kiíró az elsők között említi, hogy a pályázó figyelmen kívül hagyja a kiírásban lévő megkötéseket. Ideértve a terjedelmi korlátot, a műfajt, a zsánert, a tematikát, a dokumentum formázását. Vegyük ezeket sorra.
1. Terjedelmi korlát:
Amikor azt írják, hogy ennyi leütés legyen (ugyanaz, mint a karakter), akkor semmi esetre se küldjünk rövidebb vagy hosszabb írást, mint amit várnak. Figyelni kell, hogy a leütésszám szóközökkel vagy anélkül értendő. Ha ez nincs leírva a kiírásban, akkor rá kell kérdezni, mert nem mindegy.
A leütésszámot az MS Word-ben az alsó sávon találod. Ott kattints oda, ahol a szó mennyisége van kiírva. A másik megoldás, Véleményezés fül alatt a Szavak száma ikonra kattintunk. A felugró ablakban látható a dokumentum statisztikája (oldalszám, szavak száma, karakterszám szóközzel és anélkül).
LibreOffice-nál könnyebb dolgunk van, mivel az alsó sávon mind a szavak száma, mind a karakterek száma (szóközökkel) látható. Amennyiben szóközök nélküli karakterszámot is szeretnénk látni, akkor kattintsunk rá.
Ugyanígy lehet ellenőrizni a szószámot.
Olykor előfordul, hogy a kiíró flekkben, pontosabban nyomdai flekkben adja meg a terjedelmet. Még ritkábban kézirat flekkben.
Nyomdai flekk:
1 flekk = 1500 leütés (karakter, szóközökkel)
vagy régebben: 1 flekk = 30 sor, 1 sorban 60 leütés (1 írógépoldal)
Wordben, 12 pontos betűvel teleírt A4-es lap szövege kb. 3 flekk.
Kézirat flekk: Egy szerzői kéziratoldal terjedelme a kiadói gyakorlatban 2000 n.
2. Műfaj:
Nagyon nem mindegy, hogy regény, novella vagy más prózát, kisepikai művet várnak.
Novella: Ugyan manapság egyre elterjedtebb, hogy minden rövid prózai alkotásra a novella elnevezést alkalmazzák, ettől még érdemes figyelni a kiírásra, mivel a novella egyik fő jellemzője, hogy a végén váratlan fordulat, csattanó van. Ezzel szemben sok más rövid prózai műre ez nem jellemző, ami meghatározza a történet szerkezetét, dramaturgiáját, ezáltal az író dolgát is. Ezért, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy akkor most novellát vagy rövid prózát várnak, inkább kérdezzünk rá, hogy a legmegfelelőbb írásunkat küldjük be.
Rövidpróza vagy Kisepika: Minden, ami nem számít regényterjedelemnek, nevezhető rövid prózának vagy kisepikai alkotásnak. Hazai definíciók szerint regény alatt többnyire a 400.000 karakter terjedelmet (szóközökkel együtt) meghaladó történeteket értünk. (Kisregény: 120.000-300.000 karakter szóközökkel)
Regény: a kiírásban szereplő terjedelmi korlátot figyelembe kell venni, mert kiírónként eltérő lehet.
Terjedelme a pályázati kiírásban mindig megtalálható.
3. Zsáner:
Vannak úgynevezett zsánerspecifikus irodalmi pályázatok, ahová olyan zsánerekben várnak írásokat, mint fantasy (GABO, Nyakonöntött Próbagoblin), krimi, romantikus, sci-fi, weird, thriller vagy történelmi (Morningstar Publishing, Gold Book). (A mese nem zsáner!!!)
Ilyen pályázatokra a kiírásban lévő meghatározásokat figyelembe véve küldjünk történetet. Figyeljünk arra, hogy megengedett-e a szubzsáneri történetek beküldése. Például sci-fi pályázatnál űropera, kriminél kémsztori, történelminél korhűség és fikció aránya stb.
Sokszor tematikai megkötés szintén szerepel a kiírásban. Ilyenek például:
idegen lények támadása, négy fal között játszódhat, könnyed nyári kalandról kell szólnia, adott történelmi korszakot dolgozzon fel stb.
4. Tematika:
Amikor meghatározzák, hogy miről szóljon a történet. Ez lehet egy kép, egy vers, egy dal, évszak, személy, szó stb. Többnyire a pályázat leírása tartalmazza, hogy milyen mélységben kell a tematikának megjelennie a megírt műben. Néha előfordul, hogy pusztán utalnia kell a tematikai megkötésben leírtakra, máskor csak körül kell írnia.
5. Dokumentum szövegének formázása:
Sokan úgy vélik, nem lényeges, hogy elkülönüljenek egymástól a bekezdések, gondolatok, hogy látható legyen, mikor kezdődik egy leíró rész, mikor a párbeszéd. A szöveg formázása könnyebbé teszi az olvasást, ezért érdemes a történeteket valamilyen szövegszerkesztőben (MS Word, LibreOffice, Google Dokumentumok) megírni. Az alábbi linken található beállítások mindegyikben elvégezhető.
A legtöbb pályázatnál pontosan leírják a formázás paramétereit. Figyeljetek rá, mert előfordulhat, hogy a nem formázott, vagy nem megfelelően formázott alkotást megtekintés nélkül elutasítják.
6. Kísérőlevél
Amiről még szólnom kell, az a kísérőlevél. Nem minden esetben írják le, hogy várnak-e ilyet, így ilyenkor célszerű csak annyira szorítkozni, hogy:
„Tisztelt [megnevezés]! (a pályázat kiírója – pl. kiadó, weboldal stb., ha van kapcsolattartó megadva, akkor a neve)
A [megnevezés] pályázatukra küldöm a [megnevezés] című történetemet/kéziratomat/írásomat.
Üdvözlettel/Tisztelettel: [a pályázó teljes neve]”
Amennyiben a pályázati kiírásban más utasítás nincs róla (pl. jelige), az e-mail tárgy rovatába mindig a pályázat nevét írjuk, így a kiíróhoz beérkező e-mailek között könnyebben megtalálják (nem minden esetben használ a kiíró külön e-mailt a pályázati anyagok fogadására).
7. Bemutatkozó levél:
Amikor a kiíró bemutatkozó levelet vár, és ennél pontosabb utasítást nem ír, akkor az alábbiak kerüljenek bele:
Alap személyes információk (név, életkor). Írj röviden magadról és a történetíráshoz való viszonyodról. Lehetőleg kerüld, hogy már kisiskolás korodban író akartál lenni. Főleg, ha jelenleg is gondod akad az igekötők használatával, a külön és egybeírás szabályaival, a határozott névelők megfelelő használatával, a szóismétlésekkel, a kötőszavakkal, mert ezzel azt sugallod, nem vagy elég elkötelezett az írói fejlődés mellett.
Amennyiben vannak irodalmi eredményeid, légy büszke rájuk. Leginkább akkor, ha szakmai zsűri (elismert szakemberek – pl, szerkesztők, kiadóvezetők, díjazott és/vagy sikeres írók – díjazott: József Attila-díj, Zsoldos Péter-díj, Margó-díj) értékelése alapján érted el.
Az is írói kvalitásod mellett szólhat, ha vannak már publikációid irodalmi oldalakon, vagy olyan elismert oldalakon, ahol a te zsáneredben közölnek írásokat. Ezeket szintén beleírhatod.
Szintén kerülendő, hogy nagy álmod a megjelenés, hogy kezedbe foghasd a könyvedet. Ez megint nem azt sugallja, hogy íróként fejlődni szeretnél, hanem inkább azt, bármi áron egy cél érdekel, az pedig a megjelenés, és ezért bármire képes vagy, akár megalkudni is. (Erről nem szeretnék rémtörténeteket mesélni, hogy mi történhet a kéziratoddal ilyen esetben.)
Az egyik legfontosabbat a végére hagytam
Figyelj oda, hová küldöd be az írásodat. Mindig nézz utána a kiírónak!!! Mindig!!!
Ha van olyan szerző, akit ismersz és megjelent náluk, kérdezz, érdeklődj! Vagy írói csoportokban tedd fel a kérdésedet (akár névtelenül – FB csoportokban szokott lenni ilyen lehetőség), hogy adott kiíróról kinek mi a véleménye, milyen tapasztalatuk van vele kapcsolatban (pályázati anyagok elbírálása, szerződések korrektsége, szerzői jogok tiszteletben tartása, megjelenés utáni marketing, az írói pálya támogatása stb).
Egy neves kiadó még nem garancia a korrektségre. Az ördög a részletekben rejlik. Mindig!
Magától a kiírótól is kérhetsz pontosabb tájékoztatást. Maga a válasz szintén jelezheti, mire számíthatsz, ha nyersz.
Megjelenés
Az írói brand fontos része, hogy az író hol kerül megjelenésre. Ezért gondold meg, hová küldöd be az írásodat, hogy az a későbbi terveidbe mennyire illeszkedik, mennyire felvállalható.
Vannak kiadók, ahol megnézik az író előéletét, így kétséges kiadónál, botrányos pályázaton való eredményesség nem biztos, hogy hozzájárul a sikerességedhez, és így a megjelenéshez.
Irodalmi pályázatok:
Pályázatfigyelő - juditti Facebook csoport
2023. április 9., vasárnap
A történetírás gyakorlása 1.
Írj naplót!
Vezess naplót, de ne csak felsorold, hogy mit csináltál a nap folyamán, hanem próbáld meg az érzéseket és hangulatokat is leírni.
Válassz ki egy incidenst (konfliktus, ami cselekvésre késztetett téged vagy mást) és írd le rövid vázlatként.
Fogd ezt a vázlatot és színezd ki!
Írj hozzá párbeszédeket!
Alakítsd úgy, mintha lenne eleje, közepe és vége, akárcsak egy rövid történetben, vagy egy regényben egy fejezet. Építsd fel, mi történt a konfliktus előtt, hogyan jutott el a történet addig a cselekményig, és vidd tovább, miként fejeződik be szerinted.
Írd meg a történetet!
2023. április 8., szombat
Mielőtt szerződést kötsz
Mielőtt
szerződést kötsz
– avagy mire figyelj, ha kiadod a könyvedet
Azzal kezdeném, hogy ugyan sok panaszt,
problémát lehet hallani az olyan kiadói szerződésekkel és kiadói viselkedéssel
kapcsolatban, ahol a szerző maga finanszírozza a könyv kiadásának egy részének
vagy egészének a munkálatait, azonban sok esetben előfordul, hogy ez nem
szándékos a kiadó részéről, hanem egyszerűen olyan személyek hoztak létre
kiadót, akik sem a vállalkozáshoz, az üzleti élethez, sem pedig a
könyvkiadáshoz nem értenek.
Tudom, ez nem mentség, pusztán azért jegyeztem
meg, mert nem minden esetben a rossz szándék vezérli a kiadót.
A legtöbb esetben a rossz tapasztalat mögött az
áll, hogy az író nem kap megfelelő tájékoztatást a kiadótól arra, hogy mit is
ír alá (az író meg nem kérdez rá, hogy mi mit jelent), vagy egyszerűen nem
érdekli, csak a megjelenés volt fontos számára, és úgy vélte, milyen hátrányai
lehetnek egy ilyen szerződésnek. Mert attól, hogy egy szerződés jogszerű, még
lehet hátrányos az író számára.
1. Jutalék, jogdíj:
A legproblémásabb rész mindig a jutalék. Itt
megállok egy pillanatra, mert nem mindegy, hogy "jutalék" vagy
"jogdíj". A két kifejezés teljesen mást takar.
jutalék: szerzői könyvkiadás során az
értékesített könyvből származó bevétel. Amikor az író részéről a teljes
könyvkiadási folyamat finanszírozásra kerül, az az összeg, ami a többi
résztvevő jutalékának levonása után marad.
Példa: a könyv bekerül az országos terjesztői
hálózatba, akkor mind az országos terjesztő, mind a szerzői könyvkiadással
foglalkozó kiadó jutalékot von le a könyv eladási árából, és a levonások után
megmaradt összeg az író jutaléka az értékesítésből. Olyan esetben, amikor az
író a könyvkiadás egy részét finanszírozza (teszem azt a nyomdai költséget a
könyvkiadó állja), a kiadó fix jutalékot ad a könyv eladási árából.
jogdíj: jogdíjnak nevezzük, amikor a könyvkiadó
finanszírozza a teljes kiadást, és vagy egy fix összeget fizet az írónak a
kéziratért, vagy az értékesített könyvek után befolyt összegből fizet
százalékosan jogdíjat. Mivel a hazai kiadók nem tehetik meg ebben a bizonytalan
piaci helyzetben, hogy egy-egy írónak százezreket, netán milliót fizessenek,
ezt az utóbbi jogdíjrendszert alkalmazzák.
Nézzük, mi szokott a jutalék kifizetésekor
problémát jelenteni. Többek közt az, amikor nincs tájékoztatva az író arról,
hogy a jogdíjból a törvényi kötelezettségek miatt a könyvkiadó további
összegeket vonhat le. Ilyen eset, amikor az író magánszemélyként írja alá a
szerződést, ugyanis ilyenkor a kifizetést bérként kell kezelni, ezért SZJA és
egyéb adónemeket kell a törvény szerint a kiadónak levonnia és a NAV felé
befizetnie.
A másik probléma, ami felmerülhet, a jutalék
számításának módja. Itt több száz forintokkal lehet elcsúszni egy megfogalmazás
miatt. Mert nem mindegy, hogy a könyv árából, vagy a könyv kedvezményekkel és
jutalékokkal csökkentett árából kerül levonásra bármely közvetítő fél (kiadó,
terjesztők) jutaléka. Sokszor előfordul, hogy a kiadó nem abból az összegből
von le jutalékot, amit a terjesztő számára átutal, hanem abból az eladási
árból, amennyiért a terjesztőnél eladásra került. Konkrét példával élve, nem mindegy,
hogy 4000 Ft-ból kerül levonásra 70%, vagy a 4000-ből előbb 50%, majd a
2000-ből 20%. Az első esetben az írónak 1200 forintja marad, míg a második
esetben 1600 forint. És ez pusztán annyin múlik, hogyan van megfogalmazva a
jutalék számítása. Az első példa ékes példája egy jogszerű, ám előnytelen
szerződésnek. Ha bizonytalanok vagyunk a fogalmazást illetően, hogy a
könyvkiadó, hogyan számol, kérjünk róla írásos tájékoztatást.
Amit írásba adnak, az utána felhasználható
jogvita esetén.
2. Szerzői jog és felhasználási jog:
A bejegyzést direkt nem ezzel kezdtem, ugyanis
az írók számára pont ugyanennyire fontos, és egyáltalán nem az első helyen van,
amikor szerződést ír alá. És ez nagy hiba.
Szerencsére kevés olyan könyvkiadó van, akik
megsértik a szerzői jogokat, ettől függetlenül az írónak ismernie kell, mivel
ez védi az ő szellemi tulajdonát.
A szerzői jog ismerete segít abban, hogy amikor
aláír az író egy kiadói szerződést, ahol jogokat biztosít a könyvkiadó számára
a szellemi tulajdonával való tevékenységre, akkor az író tisztában lehet azzal,
hogy a kiadó milyen tevékenységekre jogosult.
A szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadó
esetében ezek az átruházott jogok, amelyek alapján a könyvkiadással kapcsolatos
tevékenységeket végezheti, többnyire korlátozottak.
A legfontosabb jog, amit ilyenkor az író
átengedhet, az a felhasználási jog. Ez a jog rendelkezik arról, hogy aki
gyakorolhatja, azt milyen formában teheti meg. A felhasználási jog sok mindenre
kiterjedhet, könyvkiadás esetén a leggyakoribb a könyv nyomtatott formában
történő kiadása (többszörözés és forgalomba hozatal útján történő terjesztés),
vagyis nyomdában való gyártás és értékesítés országosan, esetleg globálisan.
Itt is megállok egy kicsit, és tisztázok két
eltérő fogalmat, tevékenységet.
Szerzői könyvkiadóval kötött szerződés során
lehet könyvkiadásra, és lehet bizományos értékesítésre is szerződést kötni. A
kettő közötti különbség, hogy az első esetben a szükséges felhasználási jogokat
a kiadó megkapja, az alapján jogszerűen végezhet a könyv kiadásával és terjesztésével
kapcsolatos tevékenységeket. Pl. megbízást adhat a nyomdának a könyv
gyártására. A bizományos értékesítés során a kiadó kizárólag a könyv
értékesítését végzi, minden más tevékenységet az író meghatalmazásával tehet.
Az utóbbi előnyösebbnek tűnik, és nagyobb az író szabadsága is, viszont
ilyenkor a kiadó nem tudja képviselni az író érdekeit, amennyiben jogsérelem
éri (plágium vagy bármely szerzői jog sérülése). Az író ilyen esetben magára
van utalva. Az első esetben a kiadónak nem csak joga, hanem kötelessége is
minden olyan illegális tevékenység ellen fellépni, a szerzői jog sértéséből
származó károk mérséklésére intézkedéseket tenni, ami az írót éri.
Arra most nem térek ki, hogy az írónak a szerzői jog értelmében bármikor joga van egy
szerződéstől elállni. Bármikor. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a kiadónak nem
lehet valamilyen kártérítési igénye.
Amire figyelni kell, hogy a felhasználási jog
mire terjed ki. Pl. egy könyvkiadás esetén ne adjunk felhasználási jogot megfilmesítésre,
zenemű vagy színdarab létrehozására, ilyen jellegű átdolgozásra, esetleg a
művön alapuló különböző származtatott mű létrehozására, netán játékfigurák stb.
létrehozására. Vagy ha mégis adunk ilyen jogot, akkor a szerződésben legyen
rögzítve az ebből az írót megillető jutalék, jogdíj.
Itt is azt tudom javasolni, kérjünk írásos
tájékoztatást, hogy a szerződésben felsorolt felhasználási jogok pontosan mire
terjednek ki. Néha azt is megkérdezhetjük, ha túl soknak tartjuk, amit átadunk,
hogy miért.
A felhasználási jog azt is biztosítja a kiadónak, hogy rajta kívül senki nem terjesztheti, értékesítheti a könyvet, azaz ő adja át mindenkinek értékesítésre. Ez azt is jelenti, hogy ebben az esetben maga az író sem értékesítheti, nem kezdeményezhet nyereményjátékot a kiadó tudta és beleegyezése nélkül. Erre azért van szükség, mivel a szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadó is végez(het) a könyvet népszerűsítő tevékenységet, ami részéről költségekkel jár, és ennek megtérülése akkor a legjobb, ha az íróval vagy másokkal nem kell konkurálnia.
Az más kérdés, hogy ez a népszerűsítő
tevékenység miben merül ki és mennyire eredményes.
3. Szerződésbontás,
kártérítés:
Ez a következő olyan pontja a legtöbb
szerződésnek, amit az írók nem olvasnak el figyelmesen, hogy ha szeretnének
szerződést bontani, az nekik mennyibe is fog kerülni.
Azt azért tudomásul kell venni, hogy a szerzői
könyvkiadással foglalkozó kiadónak (meg bármilyen szerződő félnek) joga van
feltételekhez kötni a szerződésbontást, és bizonyos költségeket, elmaradt
bevételt ilyenkor kifizettetni az íróval. Ezért ezt a részt mindig alaposan át
kell nézni, és szintén írásos tájékoztatást kérni, hogy ez a gyakorlatban
miként zajlik.
Az, hogy a kiadót milyen összegek illetik meg, azt a szerződésen felül a Ptk. szabályozza. Ha úgy véljük, a kiadó olyan tételeket fogalmazott bele a szerződésbe, ami jogszerűtlen, minden esetben érdemes jogi képviselőt keresni, akit ha nem is kérünk fel konkrét képviseletre, de 1-2 órás konzultáció keretén belül részletesen elmondja, tényleg jogsértőek-e adott tételek, illetve, hogy mi jogszerű vagy sem a szerződésben, ezáltal a kiadóval való vitás ügy rendezése gördülékenyebbé válik.
Ugyanide tartozik, hogy a kiadónak joga van-e a
könyvek visszatartására, amennyiben állítása szerint az írónak tartozása van
felé. Kérdés, mire alapozza a könyvkiadó a kártérítési igényét. Ezt sem minden
esetben lehet megállapítani, hogy a követelés jogszerű vagy sem, mert
előfordulhatnak olyan esetek, amikor igen, joga van a könyvkiadónak ehhez.
Amit minden író megtehet szerződéskötés előtt
Kérdezz, tájékozódj, alaposan olvasd el a szerződést, kérdezz rá mindenre azzal kapcsolatban és mindig írásban kérj azzal kapcsolatban tájékoztatást. Az írótársak rossz tapasztalatait részletek nélkül ne fogadd el, mert nem biztos, hogy neki volt igaza, mert az is előfordulhatott, hogy figyelmetlen volt, vagy nem volt elég tájékozott a szerződés megkötése előtt. Olyan is előfordulhat, hogy személyes nézeteltérés miatt van rossz véleménye adott könyvkiadóról.
Ha a kiadónak rövid, alig 1-2 oldalas szerződése van, ott valami nincs rendesen kidolgozva, túl sok marad a kérdéses tétel jogvita esetén. Ilyenkor pláne kötelező kérdésekkel bombázni a kiadót, hogy ilyen és ilyen esetekben a szerződés alapján mi az eljárás, mire lehet számítani, ha ilyen meg ilyen probléma merül fel.
Amitől óvok mindenkit
Ne
hidd, hogy a problémák elkerülése érdekében elég annyi, ha a vállalkozásodra
rádobod a könyvkiadói tevékenységet. Ha egyedül vagy, minden sokkal drágább
(pl. a nyomda. A kiadók a legtöbb esetben mennyiségi kedvezményt kapnak, és minél több írót küldenek
a nyomdához, a későbbi íróinknak – vagy reprintnél – annál kedvezőbb lesz a nyomdai
gyártás.), és ha nem értesz a könyvpiachoz, márpedig a szerzői könyvkiadók
nagy részénél nem értenek hozzá, mert írók alapították és nem szakemberek,
akkor nagyon nehéz dolgod lesz, és az olvasókat is elég nehéz lesz meggyőzni,
hogy a nálad megjelent szerzői kiadású könyvek irodalmilag, vagy bármilyen
szempontból minőséget képviselnek.
Miért is hinnék el, ha nincs megfelelő szakmai
háttered?
És nem utolsó sorban: a
könyvkiadásból megélni nehéz. Számold ki, hány darab könyvet kell értékesíteni
egy hónapban, hogy majd közel 60 nap múlva a terjesztőktől kapjál annyi
jutalékot, amiből kifizeted a vállalkozással kapcsolatos költségeket.
Amit még javasolni tudok: adószámos magánszemély – ha író vagy, akkor váltsd ki a magánszemélyeknek szóló adószámot.
Ha mégis bizonytalan vagy, inkább kérj szakembertől tanácsot. Ilyen ügyekben jó szívvel ajánljuk Dr. Fodor Klaudia Franciska és Dr. Heinek-Nagy Anna ügyvédnőt.
Esetleg érdemes beleolvasni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal által kiadott ingyenes könyvbe, amit az alábbi linken értek el.
"A könyv célja, hogy felhasználó- és szerzőbarát módon mutassa be a szerzői jog fejlődését, gazdasági jelentőségét, az egyes műtípusokat (pl. filmek, szoftver, építészeti alkotások), a szerzők jogait és azok korlátait. Megismerhetjük belőle, hogyan kell megkötni egy felhasználási szerződést, mikor nem kell a szerzőtől engedélyt kérni, és mire kell figyelni a szerzői jogok megsértése esetén.
A könyvben több tucat jogeseten és gyakorlati példán keresztül, illusztrációkkal gazdagítva kívánja érthetőbbé tenni a szerzői jogot.
Légy te is szerző! Használj fel műveket jogszerűen!"
2023. április 6., csütörtök
Olcsó húsnak... - avagy szöveggondozás fillérekért
Nehéz helyzetben van az az író, aki megpróbál eligazodni a rengeteg kisebb vagy nagyobb kiadó szöveggondozási kínálatának labirintusában. Aki azt gondolja, hogy szerkesztés és korrektúra nélkül már kiadásra kész a műve, nagyot téved. Gondoljunk csak bele, Örkény, József Attila, sőt még Stephen King művei sem jelentek meg szöveggondozás nélkül.
Sajnos a piacot ellepik az olyan önjelölt szerkesztők és korrektorok, akik nem rendelkeznek ezen a területen megfelelő képzettséggel, tudással. A szöveggondozási tevékenységek megfelelő színvonalú elvégzéséhez nem elegendő, ha valaki már írt 1-3 könyvet, vagy 98 %-os lett a magyar érettségije (akkor sem, ha emelt szinten érte el).
A szerkesztés és a korrektúra jócskán túlmutat azon, hogy az akadémiai nyelvtan szabályait tudja-e valaki alkalmazni az írásaiban. Érdemes jobban utánanézni, hogy adott kiadónál kik végzik a szöveggondozási tevékenységet.
Intő jel lehet, ha a kiadó kínálatában a szöveggondozást végzők művei jelentős számban vannak jelen (és most tekintsünk el a szakma nagyjaitól, akik valóban íróként és szerkesztőként is kiemelkedő szinten alkotnak, hiszen egy kezünk elegendő ahhoz, hogy megszámoljuk őket).
Érdemes tájékozódni az árakról. Itt elég kicsi a szórás, de legyünk óvatosak, ha valaki az átlagtól lényegesen olcsóbb ajánlattal áll elő (50%-kal vagy nagyobb mértékben). Lássuk be, senki nem fog 300 forintos órabérért dolgozni, tehát a túl olcsó munka előrevetíti annak minőségét.
A fix árak vonzónak tűnnek, de nem minden szöveg azonos minőségű, adott mű jóval több – vagy akár jóval kevesebb – munkaórát követelhet, mint az átlagra kiszámított munkaidő.
Miért fizetnél más helyett, vagy miért engednél a szövegből kihozható minőségből? A szöveg a szöveggondozást követően nyeri el végső formáját. Hiába az évszázad ötlete, ha a szöveg nem gördülékeny, a történet nem tudja fenntartani az olvasó érdeklődését, ha értelmezhetetlen hasonlatokkal van tele stb., akkor bizony az olvasó nem fogja megvenni a könyvet (vagy nagyon keveset lehet eladni belőle).
Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a szöveg egy közvetítő közeg, aminek a segítségével az író elmesélheti a benne élő történetet. A szöveggondozás abban segít, hogy ezt úgy mesélhesse el, hogy az a lehető legközelebb álljon az író elképzeléséhez és az olvasó is örömét lelje benne, elgondolkozzon, vele álmodjon.
2023. március 31., péntek
Az írás 8 szabálya - Neil Gaiman
 |
| Neil Gaiman |
Az írás 8 szabálya - Neil Gaiman
- Írj!
- Tedd egyik szót a másik után! Találd meg a megfelelőt és illeszd a helyére.
- Fejezd be, amit írsz! Bármit is kell tenned ehhez, csak fejezd be.
- Tedd félre. Tekints a történetre kívülállóként, mintha előtte sohasem olvastad volna. Mutasd meg a barátaidnak, akiknek számít a véleménye és szeretik azt a stílust, amit képvisel a mű.
- Ne feledd: Amikor az emberek azt mondják valami nem jó vagy számukra nem működik, majdnem mindig igazuk van. Amikor pontosan megmondják szerintük mi a baj és hogyan javítsd ki, majdnem mindig tévednek. *
- Javítsd ki! Emlékezz, hogy előbb vagy utóbb, mielőtt eléri a tökéletességet, el kell engedned és bele kell kezdeni egy új műbe. A tökéletességre törekvés olyan, mint a horizontot üldözni. Maradj mozgásban!
- Nevess a saját vicceiden!
- Az írás főszabálya, hogy elegendő magabiztossággal és önbizalommal tedd, és közben bármit megtehetsz, amit csak szeretnél. (Ez talán ugyanúgy az élet szabálya, ahogy az írásé is, de az írásra mindenképp igaz.) Írd úgy a történeted, ahogy meg kell íródnia. Írj őszintén, és meséld el a tőled telhető legjobb módon. Nem vagyok biztos abban, hogy van még egyéb szabály, legalábbis olyan, ami számít.
*Kivéve, ha azt egy szerkesztő vagy irodalmi lektor mondja. 😊