2023. április 8., szombat

, , , ,

Mielőtt szerződést kötsz

 


Mielőtt szerződést kötsz

– avagy mire figyelj, ha kiadod a könyvedet

 

Azzal kezdeném, hogy ugyan sok panaszt, problémát lehet hallani az olyan kiadói szerződésekkel és kiadói viselkedéssel kapcsolatban, ahol a szerző maga finanszírozza a könyv kiadásának egy részének vagy egészének a munkálatait, azonban sok esetben előfordul, hogy ez nem szándékos a kiadó részéről, hanem egyszerűen olyan személyek hoztak létre kiadót, akik sem a vállalkozáshoz, az üzleti élethez, sem pedig a könyvkiadáshoz nem értenek.

Tudom, ez nem mentség, pusztán azért jegyeztem meg, mert nem minden esetben a rossz szándék vezérli a kiadót.

A legtöbb esetben a rossz tapasztalat mögött az áll, hogy az író nem kap megfelelő tájékoztatást a kiadótól arra, hogy mit is ír alá (az író meg nem kérdez rá, hogy mi mit jelent), vagy egyszerűen nem érdekli, csak a megjelenés volt fontos számára, és úgy vélte, milyen hátrányai lehetnek egy ilyen szerződésnek. Mert attól, hogy egy szerződés jogszerű, még lehet hátrányos az író számára.

1. Jutalék, jogdíj:

A legproblémásabb rész mindig a jutalék. Itt megállok egy pillanatra, mert nem mindegy, hogy "jutalék" vagy "jogdíj". A két kifejezés teljesen mást takar.

jutalék: szerzői könyvkiadás során az értékesített könyvből származó bevétel. Amikor az író részéről a teljes könyvkiadási folyamat finanszírozásra kerül, az az összeg, ami a többi résztvevő jutalékának levonása után marad.

Példa: a könyv bekerül az országos terjesztői hálózatba, akkor mind az országos terjesztő, mind a szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadó jutalékot von le a könyv eladási árából, és a levonások után megmaradt összeg az író jutaléka az értékesítésből. Olyan esetben, amikor az író a könyvkiadás egy részét finanszírozza (teszem azt a nyomdai költséget a könyvkiadó állja), a kiadó fix jutalékot ad a könyv eladási árából.

jogdíj: jogdíjnak nevezzük, amikor a könyvkiadó finanszírozza a teljes kiadást, és vagy egy fix összeget fizet az írónak a kéziratért, vagy az értékesített könyvek után befolyt összegből fizet százalékosan jogdíjat. Mivel a hazai kiadók nem tehetik meg ebben a bizonytalan piaci helyzetben, hogy egy-egy írónak százezreket, netán milliót fizessenek, ezt az utóbbi jogdíjrendszert alkalmazzák.

Nézzük, mi szokott a jutalék kifizetésekor problémát jelenteni. Többek közt az, amikor nincs tájékoztatva az író arról, hogy a jogdíjból a törvényi kötelezettségek miatt a könyvkiadó további összegeket vonhat le. Ilyen eset, amikor az író magánszemélyként írja alá a szerződést, ugyanis ilyenkor a kifizetést bérként kell kezelni, ezért SZJA és egyéb adónemeket kell a törvény szerint a kiadónak levonnia és a NAV felé befizetnie.

A másik probléma, ami felmerülhet, a jutalék számításának módja. Itt több száz forintokkal lehet elcsúszni egy megfogalmazás miatt. Mert nem mindegy, hogy a könyv árából, vagy a könyv kedvezményekkel és jutalékokkal csökkentett árából kerül levonásra bármely közvetítő fél (kiadó, terjesztők) jutaléka. Sokszor előfordul, hogy a kiadó nem abból az összegből von le jutalékot, amit a terjesztő számára átutal, hanem abból az eladási árból, amennyiért a terjesztőnél eladásra került. Konkrét példával élve, nem mindegy, hogy 4000 Ft-ból kerül levonásra 70%, vagy a 4000-ből előbb 50%, majd a 2000-ből 20%. Az első esetben az írónak 1200 forintja marad, míg a második esetben 1600 forint. És ez pusztán annyin múlik, hogyan van megfogalmazva a jutalék számítása. Az első példa ékes példája egy jogszerű, ám előnytelen szerződésnek. Ha bizonytalanok vagyunk a fogalmazást illetően, hogy a könyvkiadó, hogyan számol, kérjünk róla írásos tájékoztatást.

Amit írásba adnak, az utána felhasználható jogvita esetén.

2. Szerzői jog és felhasználási jog:

A bejegyzést direkt nem ezzel kezdtem, ugyanis az írók számára pont ugyanennyire fontos, és egyáltalán nem az első helyen van, amikor szerződést ír alá. És ez nagy hiba.

Szerencsére kevés olyan könyvkiadó van, akik megsértik a szerzői jogokat, ettől függetlenül az írónak ismernie kell, mivel ez védi az ő szellemi tulajdonát.

A szerzői jog ismerete segít abban, hogy amikor aláír az író egy kiadói szerződést, ahol jogokat biztosít a könyvkiadó számára a szellemi tulajdonával való tevékenységre, akkor az író tisztában lehet azzal, hogy a kiadó milyen tevékenységekre jogosult.

A szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadó esetében ezek az átruházott jogok, amelyek alapján a könyvkiadással kapcsolatos tevékenységeket végezheti, többnyire korlátozottak.

A legfontosabb jog, amit ilyenkor az író átengedhet, az a felhasználási jog. Ez a jog rendelkezik arról, hogy aki gyakorolhatja, azt milyen formában teheti meg. A felhasználási jog sok mindenre kiterjedhet, könyvkiadás esetén a leggyakoribb a könyv nyomtatott formában történő kiadása (többszörözés és forgalomba hozatal útján történő terjesztés), vagyis nyomdában való gyártás és értékesítés országosan, esetleg globálisan.

Itt is megállok egy kicsit, és tisztázok két eltérő fogalmat, tevékenységet.

Szerzői könyvkiadóval kötött szerződés során lehet könyvkiadásra, és lehet bizományos értékesítésre is szerződést kötni. A kettő közötti különbség, hogy az első esetben a szükséges felhasználási jogokat a kiadó megkapja, az alapján jogszerűen végezhet a könyv kiadásával és terjesztésével kapcsolatos tevékenységeket. Pl. megbízást adhat a nyomdának a könyv gyártására. A bizományos értékesítés során a kiadó kizárólag a könyv értékesítését végzi, minden más tevékenységet az író meghatalmazásával tehet. Az utóbbi előnyösebbnek tűnik, és nagyobb az író szabadsága is, viszont ilyenkor a kiadó nem tudja képviselni az író érdekeit, amennyiben jogsérelem éri (plágium vagy bármely szerzői jog sérülése). Az író ilyen esetben magára van utalva. Az első esetben a kiadónak nem csak joga, hanem kötelessége is minden olyan illegális tevékenység ellen fellépni, a szerzői jog sértéséből származó károk mérséklésére intézkedéseket tenni, ami az írót éri.

Arra most nem térek ki, hogy az írónak a szerzői jog értelmében bármikor joga van egy szerződéstől elállni. Bármikor. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a kiadónak nem lehet valamilyen kártérítési igénye.

Amire figyelni kell, hogy a felhasználási jog mire terjed ki. Pl. egy könyvkiadás esetén ne adjunk felhasználási jogot megfilmesítésre, zenemű vagy színdarab létrehozására, ilyen jellegű átdolgozásra, esetleg a művön alapuló különböző származtatott mű létrehozására, netán játékfigurák stb. létrehozására. Vagy ha mégis adunk ilyen jogot, akkor a szerződésben legyen rögzítve az ebből az írót megillető jutalék, jogdíj.

Itt is azt tudom javasolni, kérjünk írásos tájékoztatást, hogy a szerződésben felsorolt felhasználási jogok pontosan mire terjednek ki. Néha azt is megkérdezhetjük, ha túl soknak tartjuk, amit átadunk, hogy miért.

A felhasználási jog azt is biztosítja a kiadónak, hogy rajta kívül senki nem terjesztheti, értékesítheti a könyvet, azaz ő adja át mindenkinek értékesítésre. Ez azt is jelenti, hogy ebben az esetben maga az író sem értékesítheti, nem kezdeményezhet nyereményjátékot a kiadó tudta és beleegyezése nélkül. Erre azért van szükség, mivel a szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadó is végez(het) a könyvet népszerűsítő tevékenységet, ami részéről költségekkel jár, és ennek megtérülése akkor a legjobb, ha az íróval vagy másokkal nem kell konkurálnia.

Az más kérdés, hogy ez a népszerűsítő tevékenység miben merül ki és mennyire eredményes.

3. Szerződésbontás, kártérítés:

Ez a következő olyan pontja a legtöbb szerződésnek, amit az írók nem olvasnak el figyelmesen, hogy ha szeretnének szerződést bontani, az nekik mennyibe is fog kerülni.

Azt azért tudomásul kell venni, hogy a szerzői könyvkiadással foglalkozó kiadónak (meg bármilyen szerződő félnek) joga van feltételekhez kötni a szerződésbontást, és bizonyos költségeket, elmaradt bevételt ilyenkor kifizettetni az íróval. Ezért ezt a részt mindig alaposan át kell nézni, és szintén írásos tájékoztatást kérni, hogy ez a gyakorlatban miként zajlik.

Az, hogy a kiadót milyen összegek illetik meg, azt a szerződésen felül a Ptk. szabályozza. Ha úgy véljük, a kiadó olyan tételeket fogalmazott bele a szerződésbe, ami jogszerűtlen, minden esetben érdemes jogi képviselőt keresni, akit ha nem is kérünk fel konkrét képviseletre, de 1-2 órás konzultáció keretén belül részletesen elmondja, tényleg jogsértőek-e adott tételek, illetve, hogy mi jogszerű vagy sem a szerződésben, ezáltal a kiadóval való vitás ügy rendezése gördülékenyebbé válik.

Ugyanide tartozik, hogy a kiadónak joga van-e a könyvek visszatartására, amennyiben állítása szerint az írónak tartozása van felé. Kérdés, mire alapozza a könyvkiadó a kártérítési igényét. Ezt sem minden esetben lehet megállapítani, hogy a követelés jogszerű vagy sem, mert előfordulhatnak olyan esetek, amikor igen, joga van a könyvkiadónak ehhez.

 

Amit minden író megtehet szerződéskötés előtt

Kérdezz, tájékozódj, alaposan olvasd el a szerződést, kérdezz rá mindenre azzal kapcsolatban és mindig írásban kérj azzal kapcsolatban tájékoztatást. Az írótársak rossz tapasztalatait részletek nélkül ne fogadd el, mert nem biztos, hogy neki volt igaza, mert az is előfordulhatott, hogy figyelmetlen volt, vagy nem volt elég tájékozott a szerződés megkötése előtt. Olyan is előfordulhat, hogy személyes nézeteltérés miatt van rossz véleménye adott könyvkiadóról.

Ha a kiadónak rövid, alig 1-2 oldalas szerződése van, ott valami nincs rendesen kidolgozva, túl sok marad a kérdéses tétel jogvita esetén. Ilyenkor pláne kötelező kérdésekkel bombázni a kiadót, hogy ilyen és ilyen esetekben a szerződés alapján mi az eljárás, mire lehet számítani, ha ilyen meg ilyen probléma merül fel.


Amitől óvok mindenkit

Ne hidd, hogy a problémák elkerülése érdekében elég annyi, ha a vállalkozásodra rádobod a könyvkiadói tevékenységet. Ha egyedül vagy, minden sokkal drágább (pl. a nyomda. A kiadók a legtöbb esetben mennyiségi kedvezményt kapnak, és minél több írót küldenek a nyomdához, a későbbi íróinknak – vagy reprintnél – annál kedvezőbb lesz a nyomdai gyártás.), és ha nem értesz a könyvpiachoz, márpedig a szerzői könyvkiadók nagy részénél nem értenek hozzá, mert írók alapították és nem szakemberek, akkor nagyon nehéz dolgod lesz, és az olvasókat is elég nehéz lesz meggyőzni, hogy a nálad megjelent szerzői kiadású könyvek irodalmilag, vagy bármilyen szempontból minőséget képviselnek.

Miért is hinnék el, ha nincs megfelelő szakmai háttered?

És nem utolsó sorban: a könyvkiadásból megélni nehéz. Számold ki, hány darab könyvet kell értékesíteni egy hónapban, hogy majd közel 60 nap múlva a terjesztőktől kapjál annyi jutalékot, amiből kifizeted a vállalkozással kapcsolatos költségeket.

Amit még javasolni tudok: adószámos magánszemély – ha író vagy, akkor váltsd ki a magánszemélyeknek szóló adószámot.

 

Ha mégis bizonytalan vagy, inkább kérj szakembertől tanácsot. Ilyen ügyekben jó szívvel ajánljuk Dr. Fodor Klaudia Franciska és Dr. Heinek-Nagy Anna ügyvédnőt.

Esetleg érdemes beleolvasni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal által kiadott ingyenes könyvbe, amit az alábbi linken értek el.

"A könyv célja, hogy felhasználó- és szerzőbarát módon mutassa be a szerzői jog fejlődését, gazdasági jelentőségét, az egyes műtípusokat (pl. filmek, szoftver, építészeti alkotások), a szerzők jogait és azok korlátait. Megismerhetjük belőle, hogyan kell megkötni egy felhasználási szerződést, mikor nem kell a szerzőtől engedélyt kérni, és mire kell figyelni a szerzői jogok megsértése esetén.

A könyvben több tucat jogeseten és gyakorlati példán keresztül, illusztrációkkal gazdagítva kívánja érthetőbbé tenni a szerzői jogot.

Légy te is szerző! Használj fel műveket jogszerűen!"

Szerzői jog mindenkinek ingyenes könyv 2. kiadás

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése